Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA ZS. ANDRÁS, a Kúria elnöke:

1316 kifejezetten üdvözölte az európai emberi jogi egyezményt értelmező EJEB-döntéseket. Ezekkel kapcsolatban részben kitértem arra, hogy nem, bíróságokra közvetlenül nem kötelező, de előbb-utóbb viszont muszáj figyelembe venni. Tehát Magyarországot kötelezik azok a határozatok, amelyekben Magyarország fél volt. Látjuk ezeket a határozatokat és vizsgáljuk, de az kétségtelen, és a legeslegvégén erre ki fogok térni, hogy egyetlen nemzetközi intézmény önmagának adott felhatalmazása sem érvényesülhet korlátlanul. Az Európai Bizottsággal kapcsolatos kérdésre válaszoltam. Az Európai Bizottság jogállamiság-jelentése a honlapunkon olvasható. A tárgyi tévedésekre megpróbáltunk rámutatni, így ebben a körben is rámutattunk arra, hogy semmiféle olyan európai sztenderd nem létezik, amely megkövetelné a korábbi bírói gyakorlatot. Ha ilyen lenne, akkor a strasbourgi, illetve a luxembourgi bíróságokon valószínűleg nem dolgoznának azok, akik ott dolgoznak. Tudniillik úgy hoznak ránk kötelező döntést, hogy tárgyalótermet először a luxembourgi, illetve a strasbourgi bíróságon láttak. Szóval, nincs nemzetközi követelmény, ezért ezt nem követelheti, illetve nem kifogásolhatja Magyarország vonatkozásában sem. A hazai szabályoknak pedig az én ismereteim szerint a bíróságok működése igyekszik megfelelni. Ugyan Varga László képviselő úr nem kíváncsi arra, hogy a felvetéseire mit válaszolok, de egyetlenegy személyes mondatot hadd legyen szabad mondani. Baka András és Varga Zs. András között valóban van kapcsolat: tegnapelőtt ünnepelték mindketten a névnapjukat. Egyébként pedig az a meggyőződésem, hogy a magyar bírók mindegyike tisztában van a függetlenséggel. Végül egy lényeges kérdés még felmerült, ez az Európai Bíróság hatása a magyar bírósági joggyakorlatra és jogegységre. (10.50) Valóban, mivel ez zömmel nem 2020-ról, hanem 2021-ről szól, ezért a szóbeli expozéban csak egy utalást tettem rá. Jövőre nyilván ki kell erre térni részletesen, de ha a képviselő úr megkérdezte, akkor válaszolok rá. Szóval, a tagállami bíróságok és az Európai Unió - korábban Európai Közösségek - Bírósága közötti konfliktus régi. Ez fél évszázados, nagyon jól ismert. Ez sokáig megmaradt a doktrinális viták szintjén, tehát leginkább szemináriumokon, folyóiratokban vitatkoztak. Néha az Európai Közösségek Bírósága, néha egy-egy tagállami alkotmánybíróság vagy bíróság mondott valamit, hozott egy-egy döntést. Ha szabad mondani, jelezte azt, hogy vannak eszközei, de ezeket az eszközöket igazán nem alkalmazta egyik sem. Ezt a korszakot meg ezt a működést úgy lehet értelmezni, hogy az alkotmányos párbeszéd, amit a magyar Alkotmánybíróság határozati rangra emelt. Tehát Magyarország az egyetlen, amelyik azt mondja határozati szinten, hogy ezt a vitát alkotmányos párbeszéddel kell lefolytatni. Na, most mi a vita lényege? Az, hogy az európai főbíróságok - az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága - elkezdték deklaráltan vagy ráutaló magatartással alkalmazni a Kompetenz-Kompetenz doktrínát. Vagyis elkezdett saját hatásköröket fejleszteni magának, aminek semmi alapja nem volt. Ezt bizonyos mértékig az összes tagállam követte. Igen ám, csakhogy ez előbb-utóbb óhatatlanul találkozott egyik, másik vagy harmadik tagállamnak a jogi szempontjaival, a jog által védett saját értékeivel, és ezért a Kompetenz-Kompetenzre válaszként a tagállamok kidolgozták az ultra vires hatáskört maguknak, vagyis azt mondták, hogy végső esetben jogosultak megállapítani, hogy az Európai Unió Bírósága - itt volt deklaráltan - átlépte a hatáskörét. Az Emberi Jogok Európai Bírósága tekintetében ez szűkebb volt. No, ezt minden ország megtette, a magyar Alkotmánybíróság is 2016-ban. Rendelkezésre áll tehát az eszköz, de nagyon hosszú ideig minden ország tartózkodott ennek az alkalmazásától. És aztán egy évvel ezelőtt - és ennyiben 2020-nál tartunk, csak nem Magyarországra vonatkozik - kiélesedett a helyzet, mert a német alkotmánybíróság, az úgynevezett PSPP-ügyben első alkalommal kimondta az Európai Unió egyik bíróságának ultra vires jellegét; hogy a bíróság túllépte a hatáskörét, Németország nem törődik vele. A reakció nem késett: az Európai Bizottság nyilván kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Németország ellen. És aztán idén ősszel ez folytatódott Lengyelország tekintetében. Lengyelország, a lengyel alkotmánybíróság előbb az Európai Unió Bírósága, majd most egészen frissen az Emberi Jogok Európai Bírósága esetében mondta ki, hogy alkalmazza az ultra vires eszközt. Na most, ebben a sorban a legfrissebb az Európai Unió Bíróságának C-564/19. számú ítélete Magyarország ellen. Ebben a Kúria egy végzésével kapcsolatban a rendelkező részben jelentette ki a bíróság, hogy az alsóbb fokú bíróság köteles figyelmen kívül hagyni a Kúria határozatát. Most ezt megismétlem: az Európai Unió Bírósága úgy rendelkezett, hogy magyar bíróság köteles figyelmen kívül hagyni a Kúria határozatát. És tette ezt úgy, hogy érdemben helyesnek találta a Kúria végzésének jogértelmezését. Nincs időm elmondani, de a CILFIT-en alapul mind a kettő, precedensen egyébként. Na, most a nyilvánosságra hozott kúriai reakció erre az volt, hogy tanulmányozzuk, mégpedig az Alaptörvény és az Alaptörvény alkotmánybírósági értelmezésének fényében. Ennél többet, képviselő úr, én most sem mondhatok.