Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke:

1317 Annyit hadd tegyek hozzá, hogy ebből is látszik, hogy a helyzet súlyos, de legalábbis annak látszik. Súlyosnak látszik, mert ahogy ezt a beszámolóban is kiemeltem, az Európai Unió Bírósága nem jogorvoslati fóruma a magyar bíróságoknak. A Kúria igen. Az Alkotmánybíróság is, igen. Szóval, elkezdődött a bíróságok konfliktusa, és óhatatlanul fel kell tenni a kérdést - még ha én ezt nem is fogom megválaszolni ma -, hogy vajon meddig fogunk tudni kitérni a Kompetenz-Kompetenzcel szemben az ultra vires alkalmazása elől. Akár a Kúria mikor fog tudni kitérni? És a tét, amiért ez idetartozik, az a jogértelmezés egysége, mert megint, immár harmadszor mondom ma, hogy nem bírósági belügy, nem a Kúria viseli a kockázatát egy ilyen ítéletnek, hanem a felek. A Kúria felelősséget visel. Miért? Azért, hogy mit válaszol egy ilyen helyzetre. Felelősséget visel akkor is, ha válaszolni fog rá, de következménye lesz annak is, ha nem válaszol a Kúria. Úgyhogy, tisztelt Országgyűlés, nehéz időknek nézünk elébe, de ennek értékelése nem a 2020. évről szóló beszámolóra tartozik. Úgyhogy kérem, engedjék meg, hogy a Kúria minden - ahogy a képviselő urak fogalmaztak - munkavállalója, de minden bírója, minden bírósági vezetője, Darák Péter elnök úr - korábbi elnök - és a saját nevemben is megköszönjem a támogatást, és kérjem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt majd a határozathozatalnál is tegyék meg. Köszönöm a figyelmüket. További szép napot kívánok! (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Megkérdezem most Vejkey Imre képviselő urat, hogy az Igazságügyi bizottság elnöki tisztségéből fakadóan kíván-e reflektálni. (Dr. Vejkey Imre bólint.) Bizottsági elnökként. Parancsoljon! DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném megköszönni Varga Zs. András kúriai elnök úrnak a mai általános vitában felmerült kérdésre adott abszolút szakmai válaszait, amelyek egyértelműen bizonyítják a tisztelt hallgatóknak, akik nézik most ezt a vitát, hogy igen, a Kúria független, igen, a Kúria politikától mentes, igen, a Kúria a jogállamiság alapján áll. Köszönöm szépen, elnök úr, az ez irányú küzdelmeit, amit az Európai Unióval és az Európai Parlamenttel szemben vív. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) És nyomtam egy kétpercest ellenzéki képviselőtársaim felvetésére, és hogy még egyszer átfogóan el tudjam mondani, mert ott a két perc lejárt, és kénytelen voltam félbeszakítani a mondandómat. Tehát arról volt szó, hogy Varga László MSZP-s és Varga Zoltán DK-s képviselőtársunk azt vetette fel, hogy amit az Európai Parlament is, a jogállamisági jelentés is vagy akár Didier Reynders jogegyenlőségi biztos is a LIBE bizottsággal együtt felvetett, hogy legitim-e Varga Zs. András, a Kúria elnökének a megválasztása vagy nem. Én akkor is és most is azt tudom mondani, hogy minden szempontból legitim. Támadások egyrészről onnan jöttek, hogy azt állították, hogy az alkotmánybíró nem bíró. Ez egyszerűen nem igaz, ahogy mondtam, az alkotmánybíró bíró - benne van a nevében is, hogy bíró -, másrészről pedig az Alkotmánybíróság csaknem egy évtizede ítélkezői tevékenységet is folytat, ebből következően maguk az alkotmánybírák bírói tevékenységet is látnak el ténylegesen, tehát egy alkotmánybíró mindenképpen bíró. Ezt követően a következő felvetés az volt, hogy az OBT miképpen foglalt állást a Kúria-elnök-jelölt személyében, és az OBT negatív állást foglalt. De mint ahogy mondtam, az OBT-nek kifejezetten a törvényi felhatalmazása csak a személy alkalmassága tekintetében lett volna. Varga Zs. András személye egyértelműen megfelel az alkalmassági kritériumoknak, azonban maga az OBT nem is ezt kifogásolta, hanem valójában a hatályos jogi anyagot kifogásolta, lényegében a hatályos joggal szemben fogalmazta meg álláspontját, és a hatályos joggal szemben kvázi Alkotmánybíróságnak érezve magát, hozott olyan határozatot, nemleges határozatot Varga Zs. András tekintetében. (11.00) Tehát itt is el lehet mondani, hogy amikor az OBT ezt a döntését meghozta, akkor túllépe a hatáskörét. A másik kérdés: azt vetik fel, hogy az OBT-döntés ellenére hogy választhatta meg mégis a parlament a Kúria elnökének Varga Zs. András urat. Tisztelt hölgyeim és uraim, úgy választhatta meg, hogy nemcsak az OBT terjesztett elő egy jelentést a tisztelt Ház elé, hanem maga az Igazságügyi bizottság is meghallgatta a jelöltet, és az Igazságügyi bizottság a hatáskörének figyelembevételével csak azt nézte, hogy a jelölt alkalmas vagy nem alkalmas, és az Igazságügyi bizottság a jelöltet alkalmasnak találta. Ezek után az Országgyűlésnek minősített többséggel, tehát kétharmados többséggel kellett arról döntenie, hogy megválasztja-e Varga Zs. András urat a Kúria elnökének vagy nem. És ez így történt.