Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről

1309 Aztán elnök úr ír egy régi-régi problémáról, vagy talán ez nem is probléma, hanem inkább óhaj, ez a visszatérés a régi igazságügyi palotába. Én 2010 óta vagyok országgyűlési képviselő, azt hiszem, 2010 óta minden évben fölmerült itt, hogy a Kúria vajon mikor fog tudni visszaköltözni. Mindig tényként merül föl, hogy igen, előbb-utóbb ez a visszaköltözés megtörténik. Hát, nem látjuk most a közeljövőben azt, hogy ez megtörténne. Nyilván egy nagyon szép dolog lenne, ha a Kossuth téren több országos jelentőségű szerv is itt lenne, és például a Kúria is itt működne a régi helyén. Nyilván szép dolog lenne, és reméljük, hogy ez minél előbb be fog következni. Én kérném szépen elnök urat, hogy amennyiben erről bármilyen információja van, majd a viszontválaszában (sic!) erre szíveskedjen kitérni, hogy hogyan áll ennek az ügye, van-e ebben bármiféle előrelépés, illetve várható-e, hogy ebben a közeljövőben lesz változás. 2020-szal kapcsolatban még mindenki kiemelte a járványhelyzetet. Igen, ez egy nagyon új helyzet elé állította a bíróságokat is, így a Kúriát is. Én azt gondolom, hogy a bíróságok ezt nagyon jól tudták kezelni minden szinten, és a Kúria is, és ezzel kapcsolatban valóban zökkenőmentesen, legalábbis a helyzethez képest a lehető legjobban sikerült megoldani ezeket a problémákat, és alkalmazkodni ehhez az új rendszerhez. Én azt gondolom, hogy 2020 tekintetében a bíróságok munkája, illetve a Kúria munkája is jónak mondható, ezáltal az Igazságügyi bizottság javaslata, én azt gondolom, a 2020. év vonatkozásában támogatható. Szeretném megköszönni a Kúria elnökének, elnökhelyetteseinek és minden dolgozójának a munkáját. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (10.00) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Mielőtt a következő felszólalónak, a KDNP vezérszónokának, Vejkey Imre képviselő úrnak megadnám a szót, egy érdekességre hadd hívjam fel a figyelmüket, mert láthatóan ebben ellentét van, és nem a Kúria döntésére vár. Amikor egy felszólalóra egy előterjesztő majd válaszol, ebben érdekes módon a „viszonválasz” kifejezés alkalmazandó. A viszonválaszban a „viszonzás” szó van benne, és nem „viszontválasz”, amelyben pedig a „viszont” azt jelenti, hogy „ellenkezőleg”. Ezt csak azért mondom, hogy könnyebb legyen a felkészülés Vejkey Imre képviselő úrnak. Tehát viszonválaszról beszélünk, nem viszontválaszról - majd. Parancsoljon! DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton is megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm Varga Zs. András kúriai elnök urat, a Kúria elnökhelyetteseit, kollégiumvezetőit és megjelent munkatársait. Nem kívánva megismételni azt, amit már az Igazságügyi bizottság elnökeként expozémban előadtam, ezért in medias res belevágnék a vezérszónoki felvetéseimbe. Az első felvetésem. Kifejezett jogi álláspontom, hogy a 2020-ban bevezetett jogegységi panasz intézménye teljesen megfelel a jogállamiság minden kritériumának, de ehhez képest mégis szirénhangokat lehetett hallani e vonatkozásban is Brüsszelből. Ezek a szirénhangok szóltak annak ellenére, hogy ez a jogorvoslati eszköz mindenben megfelel a szükséges követelményeknek, figyelemmel van arra is, hogy az eljárás a felek indítványára és az ő részvételükkel zajlódjon. Azt a törvényi szabályt sem érhette volna kifogás, hogy a rendes bíróságoknak tiszteletben kell tartaniuk a Kúria ítéleteit, és meg kell indokolniuk, ha nem követik a kúriai döntéseket, sőt a Velencei Bizottság is elkezdett vizsgálódni ebben a kérdésben, és tudomásom szerint épp az elmúlt hetekben kedvező döntést is hozott. A második felvetésem az lenne, hogy Magyarországon 2020-ban a bírák miképpen viszonyultak az emberi jogok európai egyezményéhez és az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatához. Aggályosnak tartom, ha a pozitív jogi alap nélküli strasbourgi értelmezés hazánk alaptörvényi rendelkezéseivel vagy egyéb törvényeivel ütközik. Álláspontom szerint egyébként az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének kötelező ereje nem érintheti sem az egyes bíróságokat, sem pedig az egyes bírákat. A harmadik felvetésként megint csak aggályomat kell kifejeznem. Elképesztőnek tartom, hogy az Európai Parlament, illetve annak bármely bizottsága az udvariassági látogatáson túl politikai jellegű kérdések sorozatát intézi a magyar igazságszolgáltatás legfőbb bírói fórumához, a Kúriához. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi tiszteljük a montesquieu-i hatalommegosztást és ezáltal a bírói függetlenséget, de úgy látszik, a bíróság parlamenttől való függetlenségét éppen az Európai Parlament nem tiszteli. Az Európai Parlament ilyen típusú politikai eljárása számomra a kommunista időket idézi, amikor a politika szereplői a bírákat utasították. Ez ellen küzdöttünk, most meg Brüsszelből ez visszaköszön, és bejön az ablakon. A negyedik felvetésem az, hogy több mint aggályos az is, hogy az Európai Bizottság 2020. évre vonatkozó jogállamisági jelentése a Kúria vonatkozásában súlyos, valótlan tényállításokat tartalmaz. Kérdezem elnök urat, hogy mit tudott tenni ezen igaztalan, tényszerűtlen vádakkal szemben. Végül ötödik felvetésként kérdezem elnök urat, hogy beszámolója szóbeli kiegészítésében pontosan mi volt az Európai Bíróság ítéletére történt utalás. Kifejtené ezt részletesebben?