Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1310 Tisztelt Kúriai Elnök Úr! Tudnia kell, hogy a független igazságszolgáltatás melletti harcban éppúgy számíthat a Fidesz-KDNP-re, mint a 2020. évi beszámoló elfogadásában. Munkájához további jó egészséget, sok sikert és Isten áldását kívánom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Varga László képviselő úr, az MSZP vezérszónoka, innen a pulpitusról mondja el vezérszónoki véleményét. Parancsoljon! DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr, Elnökhelyettesek! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hát, valóban boldog ország az, ahol érvényesülnek maximálisan a montesquieu-i elvek. Tulajdonképpen egy Országgyűlés ilyenkor kizárólag formális kötelezettségeinek tesz eleget azzal, hogy az aktuális év kúriai beszámolóját megtárgyalja. Nagyon sokat gondolkoztam arról, hogy pontosan mivel kezdjem, és mi legyen aztán a felszólalásom tartalma, hiszen egy érdekes átmeneti év itt a 2020. év: Darák Péter megbízatása lejárt ebben az évben, és új kúriai elnököt választott az Országgyűlés. Szeretném megköszönni Darák Péter úr munkáját, és a Kúria minden kollégájának, alkalmazottjának, munkavállalójának, azt gondolom, valóban igaz az, hogy magas színvonalú munkát és elhivatott munkát végez a túlnyomó többségük természetesen. Azonban, mivel az előttem felszólaló Vejkey Imre képviselőtársam is tett néhány politikai típusú megjegyzést, azt gondolom, helyénvaló, hogy még talán ebben a részben, átmeneti évben tegyünk ilyeneket az ellenzék szemszögéből is; aztán meglátjuk, merthogy mondjuk ki, hogy Darák Péter úr is a megválasztásakor nem volt egy konszenzusosan megválasztott szereplő az Országgyűlés részéről. Voltak kritikai hangok, aztán persze vannak olyan kérdések, például a devizahitelesek ügye, amelyek kapcsán sokszor hangzik el kritika az ellenzék részéről, de lehet mondani, hogy közmegelégedéssel végezte a munkáját, illetve magasan az ellenzék várakozásai fölött szerepelt. Ebben a tekintetben mondom azt, hogy mindenki előtt nyitva áll ez a lehetőség, tehát bármennyire is övezi a megválasztását vita, adott esetben a gyakorlatban az érintettek, az állampolgárok és egyébként az OBT véleménye is változhat egyértelműen pozitívan az illetőről. A konkrét beszámolóévet, a naptári évet érintő volt az az időszak, amikor az új elnököt megválasztotta az Országgyűlés. Ezt megelőzte az OBT-nek egy ülése, amikor pontosan 2020. október 9-én meghallgatták elnök urat, és itt az előzetes vélemény nem volt pozitív az OBT részéről: 1 igen és 13 nem szavazat érkezett ebben az időszakban. Az indokolás szerint, szó szerint idézem: „Nem lehet azonban elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott.” Valamint hozzátették: „Dr. Varga Zsolt András jelöltté válását két közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.” (10.10) Nem csak ez volt azonban az egyetlen probléma Varga Zs. András személye körül. Fontos felhívni a figyelmet a kinevezése, illetve Baka András - aki a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt 2009-11 között - leváltása közötti összefüggésekre. A Legfelsőbb Bíróság Kúriává történő átalakításával ugyanis dr. Baka András arra hivatkozással vesztette el tisztségét, hogy nem rendelkezik ötéves bírósági ítélkezési tapasztalattal annak ellenére, hogy 17 éven keresztül az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt. Ezt akkor azzal a megoldással érte el a kormánytöbbség, hogy a nemzetközi és alkotmánybíráskodási tapasztalatot nem tekintették bírói tapasztalatnak. Ezt a szabályt azonban 2019-ben megváltoztatták oly módon, hogy a bírói gyakorlatba a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni a bírói tapasztalat értékelésekor. Ennek a szabálynak az alkalmazásával dr. Baka András sem lett volna a helyéről 2011-ben leváltható, azonban azt is eredményezte, hogy dr. Varga Zs. András a Kúria elnöki tisztségére kinevezhetővé vált. Ez alapján számos jelentős kérdés merül fel ebben a kérdésben, ami nyilvánvalóan lehet a 2020. évi beszámoló szempontjából is releváns. Amikor a Kúria tevékenységének hatékonyságáról és magas színvonaláról beszélünk, akkor elengedhetetlen a bírói függetlenség követelményének említése. Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. A bírákat a tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény 39. § (1) bekezdése szerint a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Kérdés az, hogy Varga Zs. András egy konferencián korábban arról beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy alkotmányos puccs megtervezése folyik, az Alaptörvény megtörése pedig a szuverén magyar állam megtörését
