Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

1308 Én azt gondolom, hogy ez nyilván nem elsősorban a Kúriának felróható hiba, hiszen a Kúria végrehajtja azokat a törvényeket, azokat a jogszabályokat, amelyeket megalkotnak a jogalkotók, és itt elsősorban az Országgyűlés felelőssége, hogy nem sikerült ebben a tárgykörben közös nevezőre jutni. Bár a kormány végig azt kommunikálta, hogy a megoldotta a devizahitelesek problémáját, sajnos ez, amint tapasztaltuk, nem volt igaz, hiszen a kormány teljes egészében e tekintetben a bankok oldalára, nem pedig a magyar állampolgárok oldalára állt, és ilyenfajta jogszabályt hozott, ami nagyon súlyosan érintett több százezer devizahiteles családot, amely odavezetett, hogy ezres nagyságrendben vagy tízezres nagyságrendben történtek meg kilakoltatások. Mi azt láttuk, hogy a Kúria tevékenysége elsősorban arra irányult, hogy a törvényes kereteken belül a lehető legjobb megoldást találják meg minden esetben. Sajnos, ez a törvényi keretek hiányában nem mindig tudott megfelelően megvalósulni, de mint elmondtam, ez semmilyen formában nem lehet a Kúria felelőssége. Ami még itt fölmerül, és amire kitért itt elnök úr a jelentésében, az az új polgári perrendtartás alkalmazása során felmerülő jogértelmezési kérdések vizsgálata. Tulajdonképpen az új Pp. bevezetésével kapcsolatban azonnal, amikor hatályba került az új törvény és alkalmazásra került, ez azonnal problémát jelentett. Itt elsősorban az ügyvédek és az ügyfelek voltak azok, akik számára ez súlyos problémát jelentett, hiszen nagyon sok esetben sorozatosan utasították vissza - és itt nyilván az elsőfokú bíróságokról beszélek majd - a keresetleveleket, érdemi vizsgálat nélkül kerültek elutasításra ezek az ügyek, amelyek akár több évtizede gyakorló ügyvédeket hoztak kellemetlen hírbe, amikor már másodszor, harmadszor adta be a keresetet kijavítva, és még mindig visszadobták, hogy alkalmatlan elbírálásra. Nyilván ebben valamiféle kompromisszumra kellett jutni. Nagyon örülök annak, hogy ezt a problémát egyrészt a Kúria is észrevette, és ő is foglalkozott az új polgári perrendtartás alkalmazása során felmerülő jogértelmezési kérdésekkel, és próbált e tekintetben irányt mutatni, de nagyon örülök annak, hogy a jogalkotó is rájött erre a problémára, és aztán szépen lassan elkezdett kiküszöbölődni mára már ez a probléma. Tehát már mi is hozzányúltunk itt az Országgyűlésben az új polgári perrendtartáshoz, és változtattunk rajta, azt gondolom, hogy teljesen pozitívan. Talán itt felmerül megint az a probléma, jogalkotási probléma, hogy nagyon gyorsan és nagyon hirtelen kellett keresztülnyomni, nem tudom, hogy miért, az akkori Igazságügyi Minisztérium javaslatára az új polgári perrendtartást, és gyakorlatilag vita nélkül, pillanatok alatt lett elfogadva. Még emlékszem arra, hogy Trócsányi miniszter úr a pulpitusról azt mondta el, hogy milyen jó, hogy az ötvenes években is a Pp.-t gyakorlatilag vita nélkül, száz százalékban elfogadta az Országgyűlés. Én azt gondolom, hogy nem ez a jó megoldás, hanem az a jó megoldás, ha ezeket a jogszabályokat nyilván átbeszéljük, átvitatjuk. Van rá idő, nem egy nap alatt kell megvitatni egy sok száz oldalas jogszabályt, mint ahogy itt történt az Országgyűlésben. Sajnos, ez a probléma a jogalkalmazók oldalán csapódott le, mind a bíróságok oldalán, mind az ügyfelek, mind az ügyvédek oldalán, és náluk jelentett ez elsősorban problémát. És igen, örülünk annak, hogy egyébként a Kúria is megpróbálta ezt a kérdést a maga módján, a törvényi lehetőségek között a legjobban megoldani. Hogyan is mondunk véleményt egy bíróságról? Egy bíróság munkájáról, akár a Kúria munkájáról nagyon nehéz véleményt mondani. Nyilván vannak statisztikai adatok. Nagyon örülünk annak, és nagyon fontosnak tartjuk, amit elnök úr is elmondott, hogy 5,8 százalékkal sikerült több ügyet elbírálni, és ez azt jelenti, hogy ügyirathátralék ledolgozása történt. Ez mindenképpen egy pozitív folyamat, bár mindig el szoktuk mondani, hogy nem mindig az ügy megoldásának a gyorsasága számít, hanem inkább az ügyfelek elégedettsége lenne a legfontosabb, ezt viszont nyilván nem mérhetjük. Számtalanszor találkoztam olyan ítélettel két évtizedes ügyvédi pályafutásom során, amikor a vesztes fél is úgy jött ki egy bírósági tárgyalásról, hogy tudomásul vette és elfogadta, sőt még meg is értette, hogy miért úgy ítélt a bíró, és elfogadta azt a döntést. Én azt gondolom, hogy ezek a legjobb ügyek. Ezeket nyilván a fellebbezési mutatók mutatják, hogy mennyire fellebbezik meg azokat az ügyeket, ez általában a Kúriának nem lehet mutatója, és egy elégedettségmérés nagyon nehéz. Mindenesetre örvendetes, hogy e tekintetben 5,8 százalékkal nőtt a ledolgozott ügyek száma. Ami viszont elég döbbenetes, amit elnök úr ismertetett, hogy 30 százalékkal megnövekedett az ügyszám. Ez nyilván leterheltségben sokat számít, és a hatékonyságát ronthatja a jövőre nézve a Kúriának, nyilván erre megoldást kell találni. Én azt gondolom, hogy ebben minden parlamenti frakció is - amennyiben ez jogalkotási kérdés lenne - nyilván partner lenne, illetve a politikai akarat e tekintetben mindenképpen meglenne. A legfontosabb a bíróságok bármilyen szintjén a működőképesség biztosítása, és én azt nem gondolom, hogy arra lenne szükség, hogy akár egy évvel, két évvel nőjenek az ügyintézési határidők a Kúriánál átlagosan, illetve azt sem, hogy slendrián módon, gyorsan oldjanak meg egy-egy ügyet. Itt fontos az, hogy jó megoldások szülessenek, jó ítéletek, elfogadható ítéletek, jó jogegységi panaszelbírálások szülessenek meg, és arra van szükség, hogy ez mind rendben legyen. A 30 százalékos ügyiratszám-növekedés bizony nagy probléma, tehát a bírói létszámon mindenféleképpen változtatni kell, át kell csoportosítani, ha erre van szükség, illetve, amit elnök úr mondott, hogy a másodfokú ügyek intézése bizonyos esetekben kerüljön át az ítélőtábla hatáskörébe. Én is azt gondolom, hogy ezek fontosak lennének, és mi ezt mindenféleképpen támogatjuk, amennyiben ez jogalkotási kérdés, a Jobbik frakciója ezt támogatni fogja.