Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke
1304 okozó humán járvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett, és 2020. március 15-étől március 29-éig rendkívüli ítélkezési szünetet, majd járványügyi készültséget, 2020. november 4-étől pedig ismételten veszélyhelyzetet hirdetett ki. Ez idő alatt a Kúria teljes bezárására egyetlen napig sem került sor, nyilván a szünet kivételével, bár ügyelet akkor is működött. A rendkívüli ítélkezési szünetet követően jogszabály rögzítette, hogy mely eljárási cselekményeket folytathatják a bíróságok elektronikus hírközlési hálózat vagy más, elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján, továbbá szélesebb körben vált lehetővé a tárgyaláson kívül elbírálható ügyek köre. Sor került elnöki intézkedés kiadására is, amely többek között pontosan meghatározta a bírák és az igazságügyi alkalmazottak, valamint ügyfelek egészségi állapotának megóvása érdekében az egyes szervezeti egységek feladatait, az értekezletek, rendezvények megtartásának rendjét, az épületbe történő belépés és benntartózkodás szabályait, a bíróságon kívüli munkavégzés és az ahhoz szükséges eszközigénylés rendjét, és nyilván a szükséges higiéniai intézkedéseket. Mindezek eredményeként a felmerülő feladatoknak a Kúria maradéktalanul eleget tett. Az átállás és a visszaállás zökkenőmentesen zajlott, sőt valamennyi bírósági szintet tekintve egyedül a Kúrián haladta meg a befejezések száma az érkezések számát, nem is kevéssel, 5,8 százalékkal. Meg kell ugyanakkor jegyeznem, hogy ez valószínűleg egyszeri eredmény volt. Úgy látszik, hogy a XIX. század óta ismert helyzet ismételten visszaáll, a Kúria megint az ország legleterheltebb bíróságává vált. Az adatok azt mutatják, hogy 2021-ben 2020-hoz képest a Kúriára érkezett ügyek száma egyharmadával, 30 százalékkal megnövekedik, miközben a Kúrián ténylegesen ítélkező bírák száma nem változott. Egész egyszerűen fogalmazva, az összes tanácsra vetítve idén 2020-hoz képest minden három ügy mellé érkezett egy negyedik, a közigazgatási ügyszakban minden két ügy mellé érkezett egy harmadik. Az ügyterhelés így az ítélőtáblák felállítása előtti szintre emelkedik, miközben most már van öt ítélőtábla, amelyeket - hadd ismételjem meg a már elhangzottakat - éppen a Kúria tehermentesítésére hozott létre az Országgyűlés. Ez a helyzet pedig a Kúria jogegységesítő és felülvizsgálati tevékenységének háttérbe szorulásához és az ügyhátralék növekedéséhez vezet. Ez a perek elhúzódását vagyoni elégtétellel szankcionáló, jövőre hatályba lépő törvény folytán egészen komoly veszélyeket hordoz. S ki kell emelnem, hogy mindez a Covid-járvány általános társadalomlassító hatása miatt nem volt előre látható, így felkészülni sem lehetett rá. Az eredményes védekezés folytán bekövetkezett újraindulás viszont a közigazgatási döntéshozatal felpörgését, következésképpen a bírói kontroll igényét is magával hozta. Tisztelt Országgyűlés! A kritikussá vált folyamat megállítása, de legalább fékezése érdekében jelezte a Kúria, hogy indokolt lenne a másodfokú közigazgatási hatáskörbe tartozó ügyek nagyobb részének átcsoportosítása az ítélőtáblákra. A Kúria önálló jogalkotási kezdeményezésre nem rendelkezik hatáskörrel, de ennek szükségességét jelezheti. Ezért kértem a beszámoló vitájának Igazságügyi bizottság előtti szakaszában, hogy ha a kormány lát erre lehetőséget, akkor segítsen. A kezdeményezést az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Kúria legutóbbi teljes ülésén támogatásáról biztosította, és véleményezésre megkaptuk azt a tervezetet is, amit az Igazságügyi Minisztérium készített a Törvényalkotási bizottság számára. A Kúria nevében ezúton is megköszönöm a minisztérium segítségét és az Országos Bírósági Hivatal elnökének a támogatását. A tisztelt Országgyűléstől pedig azt kérem, hogy a javaslatot, ha majd idekerül, és természetesen a Kúria 2020. évről szóló beszámolóját szíveskedjen támogatni. Isten óvja Magyarországot és a Kúriát! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Most megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének, a határozati javaslat előterjesztőjének. Elnök úr, fáradjon föl a pulpitusra! Tessék! DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke , a határozati javaslat előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt expozémat megkezdeném, engedjék meg, hogy jómagam is nagy tisztelettel köszöntsem plenáris ülésünkön Varga Zs. András urat, a Kúria elnökét, a Kúria elnökhelyetteseit, kollégiumvezetőit és megjelent munkatársait. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 117. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Kúria elnöke benyújtotta az Országgyűlésnek „A Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című, B/16704. számú beszámolóját, amelyet a feladat- és hatáskörrel rendelkező Igazságügyi bizottság 2021. október 26-ai ülésén kijelölt bizottságként megtárgyalt. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ennek a 2020. évről készült kúriai beszámolónak egyik sajátossága - amit elnök úr is mondott -, hogy olyan évről van szó, melyben elejétől a végéig Darák Péter elnök úr vezette a Kúriát, de a beszámolót az Országgyűlés előtt már Varga Zs. András elnök úr képviseli. Az Igazságügyi bizottság a bizottsági vita keretében részletes beszámolót hallgatott meg a Kúria tavalyi évi tevékenységével kapcsolatban. A 2020. évről szóló beszámoló két további szempontból is sajátos az előző években
