Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1305 elfogadottakhoz képest. Egyrészt számos jelentős jogszabályi változás érintette a Kúria működését, másrészt, akárcsak minden más intézmény esetében, a Kúriára is közvetlen hatást gyakorolt a Covid-19-járvány, mely új kihívásokat és megoldásokat hozott a működésében. A változások eredményeként a Kúria olyan felsőbírósággá vált, ahol a klasszikus felülvizsgálati jogkör gyakorlásán túl első-, másod- és harmadfokú eljárások is folynak. A jogszabályi változások több eredménye egy, a jogegységet biztosító új jogorvoslati eljárás, a jogegységi panaszeljárás bevezetése is, amely a Velencei Bizottság ajánlásával összhangban került bevezetésre. (9.30) Ez az új eszköz a peres felek indítványára rájuk kiható módon járul hozzá a jogegység biztosításához. További jelentős változás az is, hogy a felek közreműködése nélküli jogegységesítő módszerek visszaszorítása érdekében 2020. április 1-jével megszűnt az elvi bírósági határozatok, az úgynevezett ebh és az elvi bírósági döntések, az úgynevezett ebd rendszere. A Kúria legfontosabb, Alaptörvényen alapuló feladata a bíróságok egységes ítélkezési gyakorlatának a biztosítása. A kúriai elnök úr a beszámoló ismertetése során elmondta, hogy a Kúria feladatainak nemcsak hogy eleget tett, hanem az átállás ás a visszaállás tekintetében is zökkenőmentesen hajtotta végre a feladatokat. Az adatok azt mutatják, hogy 2021-ben - 2020-hoz képest - a Kúriára érkezett ügyek száma egyharmadával, 30 százalékkal növekedett, miközben a Kúrián ténylegesen ítélkező bírák száma nem változott, amellyel a Kúria ismét az ország legleterheltebb bíróságává vált. Örömmel hallottam az elnök úrnak a tájékoztatóját, szóbeli kiegészítését a beszámolóhoz, amelyben említette, hogy az előterjesztése az Igazságügyi Minisztérium által már itt van a tisztelt Ház előtt. A bizottság megismerte a Kúria elnökének összefoglalóját az önkormányzati normakontroll feladatköréről is. Az előző évi beszámolóhoz hasonlóan a bizottság ismételten üdvözölte az Önkormányzati Tanács hatékonyságát, amely alapján a 2020-as évben is érdemben el tudta bírálni a benyújtott ügyek több mint 90 százalékát. Az ügyek az előző évekhez hasonlóan 2020-ban is jellemzően helyi adókkal és közterület használatával voltak kapcsolatosak. A bizottság tagjai kérdést tettek fel az újonnan bevezetett jogegységi panaszeljárás hatályosulásáról, továbbá a gyakornoki program eredményességéről. A bizottság a vitában elhangzottak alapján megállapította, hogy a Kúria 2020-ra megfogalmazott szakmai célkitűzései megvalósultak. Záró gondolatként szeretném megismételni Varga Zs. András elnök úr bizottság előtt mondott szavait: a Kúria bíróság, az Alaptörvény szerint ítélkezést ellátó általános hatáskörű bíróságok egyike, ugyanakkor más, mint a többi bíróság. A jelen beszámoló, mint ahogy mondtam, még a Darák Péter elnök úr által vezetett kúriai tevékenységet mutatja be, akinek áldozatos munkáját ezúton is szeretném megköszönni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság 2021. október 26-ai ülésén a Kúria elnökének a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című, B/16704. számú beszámolóját egyhangúlag, 9 igen szavazattal elfogadta. Az Igazságügyi bizottság a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott H/17391. számú határozati javaslatában a Kúria elnökének beszámolóját a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Megkérdezem Völner államtitkár urat, a kormány nevében kíván-e most felszólalni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Akkor most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Ezek sorában a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka, Kovács Zoltán képviselő úr mondhatja el véleményét; innen, a pulpitusról fogja ezt megtenni. Képviselő úr, parancsoljon! DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kúriai Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt meghívott Megjelentek! Egy beszámoló esetén a felszólalók részéről óhatatlanul több átfedés adódik, hiszen ugyanarról fogunk beszélni, esetleg időnként más-más aspektusból. Ezért aztán előzetesen is elnézését kérem a jelenlévőknek, hogyha akár az elnöki beszámoló, akár az előterjesztő által elmondottak esetében ugyanazok a mondatok megjelennének. Ismeretes mindannyiunk számára, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény írja elő a beszámolót, amelyet évente kell megtennie a Kúria elnökének. Ez megtörtént az Igazságügyi bizottság előtt, és az imént megtörtént az Országgyűlés előtt is. A beszámoló egy keret, meghatároztatott, hogy mikről kell ebben a beszámolóban szólni: a Kúria által a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba
