Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. VARGA ZS. ANDRÁS, a Kúria elnöke

1303 És mi az újdonság ebben a rendszerben? Az, hogy a jogegységesítés immár nem a felek kizárásával történik. És ez azért fontos, mert a jogegységesítés nem a bíróságok belügye. Nem az, mert nem a felek vannak a bíróságért, hanem a bíróság van a felekért. És ez annyira lényeges, annyira megfelel a közös európai jogfelfogásnak, hogy a Velencei Bizottság idén október közepén nyilvánosságra hozott véleménye üdvözölte a jogegységi panasz intézményét. Úgy találta, hogy az új szabályok a jogbiztonságot szolgálják, és összhangban vannak a bírói függetlenség követelményével. Szintén üdvözölte a Velencei Bizottság a 2020. április 1-jével megszűnt elvi bírósági határozatok és elvi bírósági döntések rendszerének megszűnését, illetve azt, hogy a bírói testületek, vezetők és tanácskozások nevében immár nem tehető közzé olyan jogértelmezési célú állásfoglalás, amire a törvény nem ad kifejezett felhatalmazást. A vélemény, a Velencei Bizottság véleménye mindezek mellett tartalmaz javaslatokat is. A régi, döntvényjellegű jogegységi eljárást teljesen kiküszöbölné a rendszerből. Erre az eszközre azonban a Velencei Bizottság véleménye ellenére szükségünk van, mert másként a Kúria ítélkező tanácsai nem tudnának eltérni a korábbi döntéstől semmilyen formában, hiszen az eltérés csak az alsófokú bíróságok számára biztosítja a törvény. Ez pedig elképzelhetetlen, működésképtelen rendszer lenne. Ezért a Kúria azt javasolta az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy a régi jogegységi eljárást integrálni kellene a jogegységi panaszeljárásba, az Európai Unió Bírósága preliminary ruling, előzetes döntéshozatali eljárásnak mintájára. Ez gyakorlati zavart nem okozna, és nem túl terjedelmes, bár kétségtelenül sarkalatos törvénymódosítást igényel. Az erre vonatkozó módosító szabályok a tisztelt Ház előtt vannak. Hozzá kell ehhez tennem azt is, hogy a korlátozott precedensrendszer nemcsak eljárási szempontból került a felek kezébe, hanem tartalmilag is. Ugyanis ettől kezdve a feleknek kell a többi bíróság, végső soron a Kúria elé tárniuk, és meggyőzően bemutatniuk, hogy miért van szükség a jogegységet biztosító felülvizsgálati vagy panaszeljárásra. A felek érdekében működik tehát a rendszer, de a felek és jogi képviselőik felelőssége az is, hogy megvalósul-e az eredmény, és ez így van rendjén. Ezért elengedhetetlen, hogy ne felejtsük: nincs 16 vagy 32 kis kúria a maga joggyakorlatával; egy Kúria van és egyetlen egységes joggyakorlat lehet. Tisztelt Országgyűlés! Van ennek a kérdésnek természetesen egy másik dimenziója is. A Kúria azért más, mint a többi bíróság, mert a bíróságok jogalkalmazásának egységét biztosító alkotmányos feladataiért viselt felelősséget nem oszthatja meg. Különleges felsőbíróság, egyike a bíróságok működését meghatározó négy felsőbíróságnak. Ugyanakkor kizárólagos közvetítő szerepe van a másik három felsőbíróság, az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága, másfelől pedig a hazai általános hatáskörű bíróságok között. Ebben a szerepében kell a Kúriának kiegyensúlyoznia a külső bírósági hatásokat és egyszersmind mértékül szolgálnia a többi bíróság számára. Az Európai Unió Bírósága az európai jog autentikus és kötelező értelmezőjeként a tagállami bíróságokra kötelező döntést hoz. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az emberi jogi egyezmény autentikus és kötelező értelmezőjeként Magyarországra, ha fél volt, kötelező, így közvetve a bíróságokat is befolyásoló döntéseket hoz. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény autentikus és kötelező értelmezőjeként a bíróságokra kötelező döntést hoz. A Kúria a hazai jog autentikus és kötelező értelmezőjeként a bíróságokra kötelező értelmezést hoz. Mi ennek a sokféle kötelező értelmezésnek és ezek alkalmazásának közös fóruma? A Kúria. Az Európai Unió Bírósága ugyanis nem jogorvoslati fóruma a magyar bíróságoknak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem jogorvoslati fóruma a magyar bíróságoknak. Az Alkotmánybíróság már jogorvoslatifóruma a magyar bíróságoknak, de kasszációs jogkörrel, vagyis az Alkotmánybíróság kötelező döntéseit a megsemmisítést követően a rendes bíróságoknak kell újabb határozatban a felek számára alkalmazhatóvá tenni. Mindhárom kötelező felsőbírósági értelmezés ezért közvetve vagy közvetlenül a Kúria által érvényesül. Nos, a korlátozott precedensrendszer ennek a nélkülözhetetlen eszköze. Azt a célt szolgálja, hogy a járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák ne vesszenek el a sokféle jogértelmezés között, hanem ezek lehetőleg gyorsan, egységes jogértelmezési formában jelenjenek meg. A korlátozott precedensrendszer és a jogegységi panasz intézménye azt szolgálja, hogy a Kúria legyen képes hatékonyan ellátni a felsőbíróságok közötti közvetítő szerepét. Ezt ma is érzékeljük, és hónapról hónapra érzékelhetőbb lesz. A 2020 második felétől alkalmazható eszköz 2021-ben kezdett el kiteljesedni, sikerét viszont az az előkészítő, modellező munka biztosítja, amely által sikerült a Kúriát felkészíteni szervezeti, eljárási és iratszerkesztési kérdésekben egyaránt az új eszköz rendszeres alkalmazására. (9.20) Csakhogy ez az összetett tagállami, rendesbírósági, alkotmánybírósági, nemzetközi és nemzetek feletti bírósági rendszer arra a hipotézisre épül, hogy mindegyik bíróságnak világos a hatásköre, és judikatúrája a hatásköri kereteken belül marad. Ezt a hipotézist régóta kihívások elé állítja a realitás, és a kihívás napról napra élesedik. 2020-ban már világosan látszott, hogy az alkalmazandó jogok kollíziója könnyen a bíróságok konfliktusához vezet. Tisztelt Ház! A 2020. év mindezen kihívások mellett hozott egy továbbit is: szembe kellett nézni a koronavírus által okozott járványhelyzettel. Tavaly márciusban egyik hétről a másikra leállt az ország, és bizonytalanná vált a bíróságok, így a Kúria működése. A kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést