Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. VARGA ZS. ANDRÁS, a Kúria elnöke
1302 A beszámoló másik tárgykörét illetően, a Kúria Önkormányzati Tanácsát illetően azt tudom mondani, hogy összesen 32 önkormányzati normakontrollügy érkezett, ebből 20 bírói kezdeményezés, 9 kormányhivatali, 3 pedig előterjesztésre nem jogosult magánszemélytől származó indítvány volt. Összesen 29 ügyet fejezett be az Önkormányzati Tanács, ebből 4 még a megelőző évből származott, 25 a tárgyévből, 2020-ból; a 29-ből 22-ben érdemi döntést hozott a tanács, további 7 esetből 4-ben megszüntette az eljárást, kétszer az indítványt visszautasította, egy ügyben pedig úgynevezett egyéb befejezésre került sor érdemi intézkedés nélkül. Ha ennek a részleteit nézzük, akkor a 22 érdemi ügyről az mondható el, hogy 12 határozat megsemmisítés, de legalábbis törvényellenesség megállapítását jelentette, 7 elutasító, 1 pedig részbeni törvényellenességet megállapító volt. Tárgya szerint a legtöbb ügy helyi adóval, telekadóval, építményadóval kapcsolatos szabályozás törvényességét érintette - ez volt a legtöbb, 13 a 29-ből -, nőtt a helyi építési szabályzat törvényességi vizsgálata tárgyában született döntések száma, és arányaiban, nem számában, csökkent a településkép védelmének szabályozásával, illetőleg a közösségi együttéléssel kapcsolatos ügyek száma. Tisztelt Ház! Mindezen adatok fényében a következő általános értékelés adható. 2020-ban számos és jelentős jogszabályi változás érintette a Kúria működését. A rendszerváltozást követően a Kúria másodfokú eljárások alóli mentesítése érdekében állította fel az Országgyűlés az ítélőtáblákat. Azonban az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény több, 2020. április 1-jétől hatályos változást hozott. Először a közigazgatási és közszolgálati ügyekben megszűnt a törvényszékek és az ítélőtáblák másodfokú hatásköre, és a Kúria vált általános másodfokú bírósággá egész Magyarországra kiterjedő illetékességgel. Megszűnt továbbá a törvényszékek elsőfokú hatásköre a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos bírósági eljárásban, s ezekben - a feloszlatás kivételével - immár első és végső fokon a Kúria jár el. Mindezeknek a változásoknak az eredményeként a Kúria olyan felsőbírósággá vált, ahol a klasszikus felülvizsgálati jogkör gyakorlásán túl elsőfokú, másodfokú és harmadfokú eljárások is folynak. Ez a komplexitás jelentős kihívások elé állította az intézményt, mindenekelőtt a Közigazgatási Kollégiumot: 8, illetve 3 napos határidők mellett is tudni kellett dönteni. Az új hatáskörök új tanácsokat, az új tanácsok új bírákat igényeltek. A tanácsok felállítása és a bírák kinevezése 2020 elején elkezdődött, de teljesen nem, sőt meg kell jegyeznem, hogy teljesen még 2021-ben sem fejeződött be. Mindemellett hatást gyakoroltak a Kúria működésére az eljárási törvények és ezek változásai is. Az új ügyeknek több mint fele a Közigazgatási Kollégiumba érkezik, ami már 2020-ban magával vonta a tanácsi szerkezet átalakítását, s ezt követte az ügyelosztás átalakítása. Ezt a folyamatot, illetve ennek hatását felismerve döntött úgy a tisztelt Országgyűlés 2020 végén, hogy megkönnyíti a Kúria alkalmazkodását a változásokhoz, és összhangban a saját alkotmányos hagyományainkkal, valamint más országok felsőbíróságainak szokásaival, lehetővé vált az áttérés a nagyobb létszámú ítélkezési tanácsokra. Legalább ekkora jelentősége van, sőt közjogi értelemben még nagyobb annak, hogy az Országgyűlés 2020-as hatálybalépéssel megerősítette a Kúria szerepét a jogegység biztosításában. (9.10) A jogegység biztosítására a világban két rendszer alakult ki. Az egyik a kontinentális, a felsőbíróságok döntvényein alapult, a másik az eseti döntések kötelező erejével kívánja biztosítani a kiszámítható ítélkezést. A két rendszer a XX. században elkezdett hatni egymásra, és ez történt Magyarországon is. Mindezek ellenére a 2020-ban hatályba lépett, úgynevezett korlátozott precedensrendszer nem volt teljesen új. Már 1998-tól szerepelt a régi bírósági szervezeti törvényben, és szinte teljesen változatlan formában van hatályban azóta is az a szabály, hogy ha a Kúria egyik ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni egy másik ítélkező tanács által már meghozott döntéstől, akkor ezt nem teheti meg szabadon, hanem köteles jogegységi eljárást kezdeményezni. Ez maga a precedenserő. Annak, hogy a modellváltás elindult tavaly, volt egy észrevehetetlen másik oka is, az tudniillik, hogy 2004-től a magyar bíróságok ténylegesen precedensrendszerben működtek. Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezése ugyanis kötelező a tagállami, így a magyar bíróságokra is, ha az uniós jogot alkalmazni kell az ügyben. Ezeket pedig, ezeket az értelmezéseket az Európai Bíróság eseti döntései hordozzák precedensként. Minden zavar nélkül élt egymás mellett, sőt keveredett a magyar bíróságok mindennapi gyakorlatában a precedensjog és a döntvények által kevésbé korlátozott, szabadabb jogértelmezés. Ezt terjesztette ki a Kúria eseti döntéseire a 2019. évi CXXVII. törvény. Mindennek az eredményeként kialakult egy nagyon finom, de hatékony rendszer. A Kúria döntései minden bíróságra kötelezőek, de az alsófokú bíróságok ettől eltérhetnek, ha meg tudják indokolni az eltérés okát. Ilyen ok lehet a megváltozott jogszabályi környezet, de ilyen lehet egy olyan új tényállási elem is, amit a korábbi döntéseknek nem kellett figyelembe venniük. Az eljárási törvényekben megjelent új felülvizsgálati ok eredményeként a rendszerinti, mindennapi jogegységesítő szerep a Kúria felülvizsgálati eljárásaira hárult, melyben az említett eltéréseket is, persze az alsóbíróságok eltéréseit felülvizsgálhatja a Kúria. Ehhez képest egészen kivételes, rendkívüli eszköz a jogegységi panasz, amely a felülvizsgálatok ellenére esetleg mégis megmaradó eltérő döntések kiküszöbölésére szolgál.
