Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. szeptember 21. kedd - 212. szám - A felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

131 A magyar felsőoktatás elsődleges szabályozó törvénye a nemzeti felsőoktatási törvénynek nevezett alkotás 2011 őszén-telén. Kérem, nyugodtan kimondhatjuk, hogy szakmailag az egy nagyon hitvány munka, egy nagyon gyenge alkotás. Nem politikailag, kimondottan szakmailag. Nem véletlen, hogy a 2011-ben elfogadott törvényüket több ponton, történetesen a lényegi pontokon módosítani voltak kénytelenek, ezt úgy megcsinálva, hogy aztán leraktak az asztalra egy felsőoktatással foglalkozó stratégiát „Fokozatváltás a magyar felsőoktatásban” címmel, amely - bár én azzal sok ponton vitatkoztam - kétségkívül egy vitaképes mű, egy szakmailag erős állításokat megfogalmazó elképzeléssorozat. Annak a stratégiának az elmúlt időszakban benyújtott törvényjavaslat-módosításhoz és ehhez az ég adta egy világon semmi köze. Semmi. Abból a stratégiából, tisztelettel mondom önöknek, hogy - nevezzük egyszerűen - az alapítványi fenntartásba vett egyetemek koncepcióját nem tudják levezetni. (12.50) Nem csak azért nem, mert hogyha utánanéznek - én megtettem -, abban a koncepcióban három alkalommal szerepel az „alapítvány” kifejezés, kétszer egyébként lábjegyzetben. Ott abból, amit egyébként a kormányuk elfogadott - ez alapján gondolták a magyar felsőoktatást az évtized második felében irányítani -, abból a koncepcióból ezt semmilyen módon nem lehet levezetni, semmilyen módon, sem tartalmilag, sem szöveg szerint, sem a finanszírozás tekintetében. Föl kell tenni akkor a kérdést mégis, hogy ennyi gondolkodás után, egy elhibázott törvény megalkotása, a korrekciók után, majd egy új stratégia után hogy sikerül egy újabb koncepciót bevezetni ilyen nagy sebességgel, ilyen nagy ígéretekkel, ilyen gyorsan, hát, nem pont 2021-ben, a választások előtt egy évvel. Aki ugyanis nem látja a kapcsolatot a 2021. év felsőoktatási történései és a 2022-es magyarországi választások között, az vagy vak, vagy egyszerűen nem érti azt a gondolkodást, amivel önök kormányoznak. Föl kell tenni még egy nagyon érdekes kérdést, hiszen az eddigi 27 államilag fenntartott egyetem közül 21 lesz alapítványi, 6 nem. Nem belemenve egy korábbi vitába, hogy egyébként ilyen nagyon szép arányban, tényleg már-már az 50-es éveket idéző nagyszerű arányt felmutatva tudós emberek hogyan szavaznak meg kormányzat által előterjesztett javaslatot, és ehhez hogyan kapcsolódik tervezett és megígért finanszírozás - itt azért egy félmondatot kell tennem. Önök, amikor az egyetemi szenátusok szavaztak, önök nem azt mondták, mint most, ezt a finanszírozást, önök egyáltalán, sőt nemcsak a felsőoktatás vezetői, hanem a kormányuk legmagasabb szintjén, a miniszterelnök úrtól a pénzügyminiszter úrig egészen más összegeket, egészen más forrásból, egészen más időpontban tetszettek megígérni. (Dr. Orbán Balázs: Ezt mindegyiknél elmondják, mindegyiknél!) Itt szerepel egy táblázat, erről majd beszélek. Azért azt szögezzük le a tények és a jegyzőkönyv kedvéért, hogy azok a szenátusok, amelyek szavaztak akkor és ott, ezt a finanszírozási modellt, ezeket a számokat és ezeket a táblázatokat egyáltalán nem ismerték (Dr. Orbán Balázs: Ők készítették!); ismerhettek viszont más ígéreteket, amelyek nem ezt tartalmazták. (Dr. Brenner Koloman: Bizony ám! - Dr. Orbán Balázs: Ők készítették!) A lényeg - a lényeg! -, hogy nem ennek a tudatában szavaztak a szenátusok. Föl kell tenni még egy kérdést, azt a kérdést, hogy azok, akik nem tartoznak bele ebbe a bizonyos 21-es körbe, azok vajon miért nem. Említsünk két egyetemet, többen vagyunk - és egyébként ebben nyugodtan vállalja az ember az alma matere iránti elfogultságot, de az Országgyűlésben jelen pillanatban többen is vagyunk -, akik két egyetem kapcsán ilyen elfogultságot nyugodtan bejelenthetünk, az egyik intézmény a Budapesti Műszaki Egyetem, a másik pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Kérem, azt ne vonjuk kétségbe, hogy a magyar tudomány és tudományos kutatás igen jelentős személyei, csoportjai, tanszékei, intézményei azok, amelyek ezen két intézményben megtalálhatók! A Magyar Tudományos Akadémia igen széles palettáján számos-számos akadémikus, nemzetközileg elismert kitűnőségünk ezen két intézmény falai között élt és dolgozik. Nagy öröm számomra, hogy volt bennük elég bölcsesség, hogy ebbe a sorba nem álltak be. Mert hogyha nem kétségbe vonva más egyetemek, más intézmények nagyszerű eredményeit, amire azért majd még érdemes kitérni, de ezen két intézmény felé mégsem volt olyan erőteljes kormányzati ajánlat - hogy egészen diplomatikusan fogalmazzam meg, amit csináltak -, hogy alakuljanak át, mert egyébként ebben az egészben önök egyáltalán nem biztosak. Ennek a sikerében önök egyáltalán nem hisznek - és e tekintetben igazuk is van. Így aztán nagyszerű érvként kaptam ajándékba Nacsa képviselő úr állítását a Semmelweis Egyetem sikeréről, tudniillik ezt a sikert - ezúton is gratulálunk a nagyszerű egyetemnek -, akárhogy is nézem, állami fenntartású intézményként érte el (Nacsa Lőrinc: Igen! - Derültség a Jobbik soraiban.), következésképpen hogyha állami fenntartású intézményként ilyen kitűnő eredményt ér el a Semmelweis Egyetem, mint amiről ön ilyen részletesen beszélt nagyon helyesen, akkor meg kell kérdeznem, hogy ha ennyire sikeres, akkor miért kell átalakítani. (Dr. Orbán Balázs közbeszól.) Tehát akkor ez hogyan van? (Dr. Orbán Balázs közbeszól. - Az elnök csenget.) Még föl kell tenni azt a kérdést is, hogy az intézmények valódi irányítói, az alapítványok kuratóriumai milyen szempontok szerint kerültek, milyen összetételben kerültek és miért. Ebben teljesen felesleges lenne akár csak álságos érvelést előhozni, mert ebben a péntek reggeli interjújában a miniszterelnök úr, azt gondolom, hogy igazat mondott. Idézem: „És értelemszerűen, amikor majd ezeket az alapítványokat felállítjuk és felkérjük a kurátorokat, akkor olyan embereket fogunk majd oda felkérni (...), akik rendelkeznek ezzel a nemzeti szemlélettel.” Először is azt szeretném mondani, hogy számomra a „nemzeti” kifejezés és annak tartalma erős és szent. Nem ezt vitatom. Én azt vitatom, hogy a nemzeti, az tudományos kategória-e. (Dr. Orbán Balázs: Mi az hogy?!) Az a kérdés, hogy a kuratóriumok irányításánál bármilyen ilyen ideológiai szempont egyébként színvonalemelő vagy nem. Ugyanis el tudok képzelni