Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. szeptember 21. kedd - 212. szám - A felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:

132 olyan nemzeti érzelmű embert, aki kitűnő képességű, és olyat is, aki nem. És el tudok képzelni olyan, az önök felfogása szerint, mondjuk, liberális érzelmű embert, aki kitűnő képességű, és olyat is, aki nem. Ez számomra egy intézmény, egy univerzitás szakmai vezetésében, pénzügyi vezetésében nem tud szempont lenni, de értem, hogy miről van szó, és a történet mégiscsak erről szól. De hogy ezt kifejtsem, még valamit el kell mondanom, mert elhangzott, hogy ez a modellváltás osztrák mintára történik. (Nacsa Lőrinc: A finanszírozás!) Kérem, javaslom, hogy beszéljük akkor meg, hogy mi az osztrák minta, mert amit én itt látok - énnekem volt módom osztrák egyetemen dolgozni, kutatni és tanítani -, az, hogy ez nem, az biztos. Elmondom önöknek, hogy Ausztriában a négy legszínvonalasabb egyetem, az Universität Wien, az Universität Graz, az Universität Salzburg és az Universität Klagenfurt, mindegyik állami fenntartású egyetem, mindegyik. Az első százban azon a ranglistán, amiről beszéltek, kétségkívül egy sereg alapítványi egyetem van, de egyetlenegy nincs, egyetlenegy sincs, amelyik állami egyetemből lett alapítványi egyetem; olyan egyetem van egyébként, amelyik ilyen, például az Alvar Aalto Egyetem Finnországban, csak az meg nincsen benne az első százban. Úgyhogy a két érvelés sajnálatos módon nem jön össze. Végezetül még két szempont. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a táblázat, mondják már meg nekem, miért pont négy évre szól. Merthogy egy politikus választott képviselőként lát politikai ciklusokat négy évre, az világos, de én egyszerűen nem fogom föl, hogy egy egyetemi hallgató vagy egy egyetemi oktató vagy egy egyetem életében a négy év az milyen korszakhatár. Van három, van öt, van hat, de négy, na, az pont nincsen. Ezért én azt gondolom, hogy ez nagyon politikai számítás. El tudok képzelni ugyanis olyan intézményt, ahol hároméves a képzés, ahol ötéves a képzés és ahol hat, mint az orvostudományi egyetemeken, de négy, az pont nincs. Ezért azt állítom önöknek, hogy ennek a törvénynek a célja a jelenlegi hatalom átmentése, és nem a magyar felsőoktatás színvonalának emelése (Az elnök csenget.), ami egyébként pedig lehetne közös nagy célunk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Hadd kezdjem azzal, hogy egyetértsek államtitkár úrral abban, hogy az a fajta válságkezelési modell, amelyik a humán szolgáltatásoktól, humán területtől vont el pénzt, az nem egy hatékony modell, és örömmel hallom az államtitkár úr szavait; kár, hogy amikor a Széll Kálmán-terv keretében többek között az egyetemektől is nagyon jelentős forrásokat vontak el, és amikor befagyasztották 2010 után többek között az egyetemeken, főiskolákon dolgozóknak a béreit is, akkor ez nem zavarta önöket. (13.00) Úgy tűnik - hogy kell ezt finoman fogalmaznom? (Dr. Orbán Balázs: Brenner Koloman fizetését!) -, az államtitkár úrnak is problémái vannak a szálka és a gerenda értékelése között. De, mondom, örülök, hogy abban egyetértünk, hogy helyes, a humán területre többet kell költeni, ez a része az ön mondandójának szerintem rendkívül fontos és jó volt. Egy pici baj van: ennek a törvénynek mindehhez nagyon kevés köze van, és ezt be is fogom bizonyítani. Tehát van néhány kérdés, amire nem válaszolnak. Az első kérdés rögtön egy technikai, de fontos kérdés: hol van Palkovics miniszter úr? Hol van Bódis államtitkár úr? Amennyire én tudom, bár az önök kormányzati ámokfutásában ezt nehéz követni, de a felsőoktatást még egyelőre az innovációs tárca és Bódis államtitkár úr kezeli, ez az ő felelősségük. Persze, értem, hogy vannak olyan dolgok, amihez egy egyetemi ember nem adja a nevét, ezt el tudom fogadni, de akkor ne takarózzanak azzal, hogy itt egy felsőoktatási szakmai törvényről van szó. Azért ön és a Miniszterelnökség vezeti ezt elő, mert jól látható módon ez nem egy szakmai törvény, hanem ez egy gazdasági és politikai célokat szolgáló törvény. A második kérdés, hogy hol a többletpénz, merthogy ön itt beszél vidám milliárdokról, bár hogy mihez képest 330 milliárd, ezt nem mondja meg, hány évre 330 milliárd. (Nacsa Lőrinc: El kell olvasni a törvényt!) Erről nem beszél semmit. Nem véletlenül nem beszél, mert hogyha az ember nem a líráról, nem az álmokról beszél, hanem előveszi azt a törvényt, ami meghatározza, hogy az állam mire mennyit költ, és az nem ez a törvény, hanem úgy hívják, hogy költségvetési törvény, abban nincsen benne ez a forrás, drága államtitkár úr. Önök itt szétosztanak egy csomó pénzt, csak sajnos elfelejtették beleírni a költségvetésbe a forrást, konkrétan: elutasították azokat az ellenzéki módosító javaslatokat, amik a felsőoktatás forrásainak növelésére irányultak. A következő kérdés az, hogy értjük, de miért kell ehhez az alapítvány. Tegyük föl, megteremtik a forrást, éppen az előző napirendi pontnál beszéltünk arról, hogy a kormány gyakorlatilag szabadon hághat át minden költségvetési határt, nyilván, ha kívánják, ezt megteszik. Rendben van, van pénzük, többletpénzük a felsőoktatásra. Én biztos vagyok benne, hogy az itt a teremben lévő képviselők - akár ellenzékiek, akár kormánypártiak - azt fogják mondani, hogy hurrá és végre. De tudok javasolni egy