Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2020. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK (DR. LATORCAI JÁNOS): - VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:

1293 A moratórium kapcsán kaptunk kérdést Varju László képviselő úrtól, én itt is csak tényadatokról szeretnék beszámolni. Tehát a moratórium Európában a leghosszabb ideig és a legszélesebb körben érte el a családokat, illetve a vállalkozásokat. Jelenleg egy kivezetési szakaszban vagyunk, tehát a Magyar Nemzeti Bank is többször hangsúlyozta, hogy aki teheti, az térjen vissza a törlesztéshez. Jelenleg úgy állunk ezen a téren, hogy a hitelállomány várhatóan lakossági körben, tehát a lakossági hitelállományra vetítve a hiteleknek körülbelül az 5 százaléka marad moratórium alatt, míg a vállalati hitelek esetében ez az arány 2 százalék. Tehát ebből is az látszik, hogy olyan gazdaság van... - ha a munkaerőpiaccal vagy a jövőképpel bármi probléma lenne, akkor értelemszerűen nagyon sokan benn maradnának a moratóriumban. Tehát indirekt módon én ebből megint azt a következtetést vonom le, hogy ha nagyon sokan tudnak visszatérni a hiteltörlesztéshez, és csak nagyon kevesen maradnak benn - itt egyébként el tudom mondani, ez a mi várakozásainknál is alacsonyabb szám, tehát mi azt gondoltuk, hogy sokan vissza tudnak majd térni, de nem számítottunk ilyen magas arányokra - ez azt jelenti, hogy a gazdaság működik, a helyreállás zajlik, és egy dinamikus növekedésre lehet számítani. Valóban elhangzott, és ez pontosan így van, hogy közel 11 000 milliárd forintnyi likviditást juttatott a Magyar Nemzeti Bank a válságkezelés során a magyar gazdaságba. Itt voltak ilyen jelzők, hogy nem tudom, miféle lojalitásnak és a többinek kellett megfelelni. Megint csak néhány tényadatot szeretnék ennek érzékeltetésére válaszként adni. A 11 000 milliárd forintban benne van a 3000 milliárd forintos „Növekedési hitelprogram Hajrá”, ahol 40 ezer cégnek adtak ezen program keretében a kereskedelmi bankok hitelt, tehát hangsúlyoznám, hogy a kereskedelmi bankokon keresztül ment ki ez a hitel. Nem gondolnám, hogy a kereskedelmi banki ügyintéző bármiféle lojalitáspróba alá vetette azokat a kkv-kat, amelyek ezen hitelen keresztül tudták fenntartani a munkaerőt vagy a működésüket. 3400 milliárd forint volt eddig az állampapír-vásárlási program. Értelemszerűen az így megvásárolt állampapírok ellenértéke a költségvetésbe került, és a költségvetés ezen összegből tudta értelemszerűen egy mély gazdasági válság időszakában azokat az intézkedéseket, munkahelyeket megvédő vagy védő intézkedéseket, a nyugdíjfizetéseket, beruházásokat, amelyeket ebben az időszakban megtett, elvégezni. Itt megint nem gondolnám azt, hogy ezek a kifizetések bármiféle próba mentén történtek volna. Úgyhogy ezzel kapcsolatban én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezekre az intézkedésekre pontosan az a jegybanki politika adott lehetőséget, amely a válságot megelőzte. Talán erről kevés szó esik, pedig azt gondolom, hogy már a válság előtt is voltak olyan hangok 2018-2019-ben, bizonyos szakértői körökből, akik azt mondták, hogy igazából a következő válság egy nagyon komoly probléma lesz Magyarország számára, mert a jegybankból kifogyott a puskapor, nincs lőszer. Ezt azzal indokolták, hogy közben a kamatkörnyezet nagyon alacsony volt a válságot megelőző időszakban. Amikor arról beszélünk, hogy a jegybank 11 000 milliárd forintot tudott forrásként ebben a két évben biztosítani, akkor ott van, hogy ehhez is érdemes visszanyúlni. Tehát nem arról van szó, hogy nem volt lőszer a jegybank tárjaiban, hanem nemzetközi összevetésben is egy nagyon erős védőhálót tudott biztosítani a magyar gazdaságnak ebben az időszakban. Varju László képviselő úr is említette, hogy van-e bizalom a magyar vállalkozásoknál, és milyen ára van ennek a válságkezelésnek. Itt megint csak azokat az adatokat tudom citálni, amelyeket már elmondtam. Tehát a beruházási rátánk nemzetközi összevetésben is az egyik legmagasabb; egy gyors hitelnövekedésen megy keresztül a gazdaság; a foglalkoztatás a rendszerváltás óta nem látott csúcson van, közel 4,7 millió; a bérek a versenypiacon egy válságidőszakban is 7-8 százalékkal növekedtek, a jelenlegi prognózisok szerint ez a folyamat 2022-ben tovább folytatódik, és 10 százalék körüli, tehát közel két számjegyű bérnövekedésre lehet majd számítani. Az infláció tekintetében az hangzott el, hogy ébresztő. Megint csak azt tudom megismételni, hogy az Európai Unióban elsőként ébredtünk, azóta is folyamatosan az elsők között haladunk, és továbbra is azt gondoljuk, hogy az első számú közellenség a koronavírus mellett... - tehát az is látszik, hogy a koronavírus-járványnak még nincs vége, tehát épp egy negyedik hullám közben vagyunk. (16.30) Szakértők ezt elemzik, hogy van-e ötödik hullám vagy sem. De azt szeretném hangsúlyozni, hogy a koronavírus-járvány mellett az első számú ellenségnek továbbra is az inflációt tartjuk, és a jövőben is mindent meg fogunk tenni azért, hogy Magyarország azon gazdaságok közé tartozzon, ahol az infláció ismét eléri nagyon gyorsan az inflációs célt. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ezek a 6-7-8 százalék körüli ütemek, amelyek most jellemzőek Európában, globális jelenségek, mindenütt nagyon hasonló pályát ír le az infláció. A hitelezés kapcsán többször kérdés volt, hogy felkészültünk-e megfelelően, hogy mennyire jelenthet problémát majd ez a kamatemelés a jelenlegi hiteladósok számára. Ezzel kapcsolatban két dolgot fontos hangsúlyozni, illetve két dolgot érdemes tisztán látni. Megint csak a válságra való felkészülés: a Magyar Nemzeti Bank 2013 óta számos olyan intézkedést hozott, amelyek célja pontosan az volt, hogy a hitelfelvevő családok és vállalkozások minél erősebb hitel-visszafizetési képességgel rendelkezzenek és minél stabilabb helyzetben legyenek, amikor egy válság kitör.