Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2020. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

1294 Ennek volt az oka az úgynevezett adósságfékszabályok bevezetése, tehát hogy ne lehessen túlzott mértékű adósságokat felvenni, szemben mondjuk, a 2007-2008-as válság előtti évekkel. Tehát adósságfékekkel megfogtuk azt, hogy túlzott eladósodás történjen a magyar gazdaságban. Talán emlékszünk még, 2020 előtt az új jegybanki fogyasztóbarát termékekkel mindenkit arra ösztönöztünk, hogy kamatfixált hiteleket vegyenek fel, ami azt jelenti, hogy nem változó kamatozású a hitel, hanem kamatfixált, hosszabb periódussal. Ennek pont az volt az oka, hogy tudtuk jól, a jövőben bármikor bekövetkezhet egy olyan pillanat, amikor kamatot kell emelni, és hogy pont egy ilyen kamatemeléssel szemben biztosítsuk be a legsérülékenyebb családokat. Egy nagyon erős marketingkampánnyal és termékfejlesztéssel értük el, hogy a jelenlegi hiteladatok esetében az új hitelfolyósításon belül gyakorlatilag már meghatározó, 90 százalék körüli az aránya a kamatfixált termékeknek, és az elmúlt évek folyamatainak köszönhetően már az állományon belül is több mint 50 százalék. Azt gondolom, hogy ezek a lépések fontosak voltak abban, hogy ne kerüljünk bele egy olyan adósságválságba, egy adósságspirálba, amit a 2008-2009-es válságban láttunk, amikor hirtelen mindenki azzal szembesült, hogy több adóssága van, mint amit egyébként fedezetként a hitel mögé tett. Tehát ezeknek a szabályoknak pontosan az volt a céljuk, hogy senki ne tudjon túlzott mértékben eladósodni. Azt gondolom, hogy ez önmagában megfelelő felkészülés volt erre a válsághelyzetre, a válság alatt pedig, azt szeretném hangsúlyozni, aki szeretné mentesíteni magát ezektől a hatásoktól, továbbra is talál olyan termékeket, amelyeken keresztül meg tudja tenni. Ott van a „Zöld otthon” program kamatfixált, 2,5 százalékos hitelt jelentő, lakásvásárlást segítő hitel; tehát 2,5 százalékon tud, fixált módon hitelt felvenni. Ott vannak az állami programok keretében alkalmazott támogatások, a CSOK, amely szintén kamatfixált hiteltermék. Azt gondolom tehát, hogy aki most gondolkodik új hitel felvételében, most is megtalálja azokat a termékeket, amelyeken keresztül mentesíteni tudja magát a jövőbeni kamatemelkedés mértékétől. Persze, természetszerűleg lesznek olyanok, akiknél emelkedik majd a törlesztőrészlet. A számításaink szerint az eddig bekövetkezett kamatemelkedés körülbelül 10 százalékos törlesztőteher-növekedést jelenthet majd ezen családok esetében. Ezt a 10 százalékot, azt gondolom, ahhoz érdemes mérni, hogy az elmúlt években folyamatosan két számjegyű bérnövekedés volt jellemző a válságot megelőző években, a válság alatt 7-8 százalék, és a következő években valószínűleg, várhatóan visszatérünk erre a 10 százalékos bérnövekedésre. Tehát azt gondolom, hogy a bérhez vetített törlesztőteher nagysága még most is lényegesen kisebb lesz, mint a hitel felvételekor volt. Dr. Bősz Anett képviselő asszony tett egy utalást. Elnézést, azt nem értettem pontosan, hogy a Bokros-csomagot kellene kitüntetnünk sikeres válságkezelő időszakként, vagy a rendszerváltás közeli... (Dr. Bősz Anett közbeszól.) Ezt nem értettem, de igyekszem majd a közeljövőben ezt pótolni. Nagyon sok jelzést adott. Azt gondolom, hogy több pontjával hasonló állításokat fogalmazunk meg mi is a versenyképességi jelentéseinkben, tehát hogy versenyképesség-ugrásra van szükség, az egészségesebb társadalom felé kell mozogni. Azt gondolom, ezek olyan állítások, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank is többször hangoztatott. Ahhoz, hogy mit sikerült elérni, megint odatenném, hogy amikor egy társadalomnak vagy egy gazdaságnak a jólétét vizsgáljuk, akkor általában ezt az egy főre jutó GDP-t szoktuk nézni, hogy honnan hova változott egy időszakban. Ha megnézzük a folyamatokat, mégiscsak azt látjuk, hogy az elmúlt tíz évben egy olyan pozícióból indultunk, ahol a régióban Szlovákia és Lengyelország mögött voltunk, most pedig egy olyan pozícióba jutottunk el, ahol Szlovákiát megelőzzük, és nagyjából a lengyel fejlettségi szinttel együtt mozgunk. Mindig lehet jobbá válni, ezzel egy pillanatig nem szeretnék vitatkozni, és azt gondolom, hogy azok az irányok, mint az intenzív növekedésre való átállás, kulcsfolyamatok, de azt gondolom, az elmúlt tíz évben is nagyon sokat léptünk előre ezen a téren. Elhangzott, hogy minden szakértőre figyelnünk kell. Azt tudjuk ígérni, hogy továbbra is minden szakértőre figyelünk, és minden olyan szakértői véleményre figyelünk, amely pontos, precíz adatokon alapuló helyzetértékelésből indul ki és nem valamiféle politikai értéknyilvánításból. Tehát azt gondolom, mindenkit figyelünk, aki a tényekből indul ki és azok alapján ad visszajelzést. Ezt a jövőben is folytatni fogjuk. Az árfolyam és infláció kapcsolatában is kaptunk kérdést. Ezzel kapcsolatban még egyszer azt szeretném hangsúlyozni, hogy a jegybanktörvény egyértelműen fogalmaz. A jegybank elsődleges célja az árstabilitás és az infláció alacsonyan tartása. Úgyhogy a jövőben is minden olyan eszközt használni fogunk, minden olyan transzmissziós csatornát be fogunk vetni, amin keresztül a jelenlegi magas inflációs közeget minél gyorsabban ismét a jegybanki cél közelébe vihetjük vissza. 2017 és 2020 között ezt már egyszer elértük, bizonyítottuk, ezt meg fogjuk tenni a következő időszakban is. (Az elnök megkocogtatja poharát.) Elnézést, akkor most nem veszek még egy mély levegőt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására holnap, csütörtökön, 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.