Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2020. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK (DR. LATORCAI JÁNOS): - VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:

1292 képviselők mennyire követik a nemzetközi pénzpiaci folyamatokat. Amikor valaki hirtelen próbál meg egy ilyen programból kilépni, annak nagyon könnyen az lehet a következménye, hogy a hozamok, amikre maga a program igyekszik hatást gyakorolni, nagyon gyorsan volatilissé válnak, ugrásszerűen megemelkednek, annak minden negatív pénzpiaci következményével. Ez az, ami azt indokolta, hogy az inflációra gyorsan reagálva az alapkamatot elkezdte emelni a jegybank, tehát a rövidoldali hozamokat folyamatosan emelte, miközben ezt az úgynevezett válságkezelő eszközt, az állampapír-vásárlási programot fokozatosan csökkentette, s azt gondolom, eddig abszolút azzal a hatásfokkal, hogy a magyar állampapírpiacon stabil működés volt jellemző az elmúlt hónapokban is, és ezt a stabilitást a jövőben is kiemelten kezeljük. Szintén többen kitértek arra - a jegyzeteimben megint csak Z. Kárpát Dániel képviselő úrtól írtam fel -, hogy versenyképesség- és termelékenységjavulásra kell fölkészülnie a magyar gazdaságnak. Ezzel kapcsolatban csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy azt gondolom, Magyarországon nincs még egy olyan műhely, amely az elmúlt években, az elmúlt öt évben több tanulmányt, könyvet, elemzést, írást jelentetett meg arról, hogy mennyire fontos a versenyképesség és mennyire fontos a termelékenység. Az elmúlt hónapokban egyébként nagy örömmel láttam, hogy itt a parlament padsoraiban is egyre gyakrabban forgatják ezeket az elemzéseket. A célunk pontosan az, hogy ez minél szélesebb körbe eljusson. Azt tudom mondani, hogy mi ezt a folyamatot továbbvisszük, tehát mi továbbra is abban hiszünk, hogy versenyképességi fordulatot kell elérnünk ahhoz, hogy a fenntartható felzárkózási pályát tudjuk majd a következő évtizedben, a következő évben is folytatni. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonytól jött az a kérdés, hogy milyen 5 százalékos inflációról beszélt az elnök úr - akkor csak segítek. Ez egy nagyon egyszerű statisztikai összefüggés: az elnök úr az 5 százalékról mint éves átlagos inflációról emlékezett meg, 2021-ben is és 2022-re is ezt az 5 százalék körüli éves átlagos inflációt jelezte. (16.20) Ez éven belül azt jelenti, hogy vannak hónapok, amikor 5 százalék alatt van, és vannak hónapok, amikor 5 százalék fölött van az infláció. Most egyébként épp egy olyan időszakban vagyunk, amikor 5 százalék fölött van az infláció, 6,5 százalék volt az októberi adat. A jelenlegi kilátások szerint arra számítunk, hogy a novemberi adatban még lesz egy emelkedés, tehát várhatóan novemberben 7 százalék fölé emelkedik ez a ráta. Itt megint csak hangsúlyoznám, hogy ez egy abszolút globális jelenség, tehát még mindenütt emelkedik az infláció. Azt gondolom, hogy jó hír magyar szempontból, hogy november hónapban elérjük a csúcsot, az infláció eléri a tetőt, és azt követően fokozatosan lassulni fog az infláció mértéke, egyébként nagy részben azon kormányzati döntéseknek köszönhetően, amelyek az elmúlt hetekben születtek meg, például az üzemanyagáraknak a befagyasztása, aminek az inflációs hatása 0,4 százalékpont decemberben és várhatóan januárban is. Többször előfordult, hogy akkor van-e bizalom a magyar gazdaságban, akár a külső szereplők, akár a hazai vállalkozások részéről, és itt mindenféle hangulatindikátorokra volt hivatkozás. Én e tekintetben egy sokkal inkább reálmegközelítésű ember vagyok, tehát azt szeretem vizsgálni, hogy magában a reálgazdaságban van-e bizalom. Ha azt szeretném megítélni, hogy a reálgazdaságban van-e a jövőt illetően bizalom vagy nincs, akkor néhány makrogazdasági változó szerintem elég gyorsan választ ad nekünk erre. Hiszen az a vállalkozó, aki bízik a jövőben, az bizalommal vállalkozik hitelfelvételre; az, aki bízik a jövőben, az belevág új beruházásokba, belevág fejlesztésekbe; és aki bízik a jövőben, az hajlandó a vállalkozásánál növelni is a munkaerő létszámát. Ha ezen a téren vizsgáljuk meg a magyar gazdaság teljesítményét, hangsúlyoznám, az elmúlt száz év legsúlyosabb világgazdasági válságának környezetében, akkor azt látjuk, hogy a beruházási rátánk 27-28 százalék között van, ez Európában az egyik legmagasabb. De megint csak talán itt érdemes... - hallottunk egy hosszú összehasonlítást Nacsa Lőrinc képviselő úrtól a 2009-2010-es válsággal kapcsolatban; tehát ahhoz, hogy ezeket a számokat el tudjuk helyezni, szerintem az azért érdekes, hogy most 27-28 százalék a beruházási ráta, ami akkor 20 százalék alatt volt. Tehát a bizalom most nagyjából szerintem így néz ki a gazdaság jövőképében. A vállalati hitelpiac most évente körülbelül két számjegyű tartományban növekszik. Akkor egy hitelleállás, egy hitellefagyás állapotába kerültünk, évente 5 százalékkal csökkent a hitelbővülés. Tehát azt gondolom, ez megint jól példázza azt, hogy milyen különbség van most és mondjuk, az akkori válságkörnyezetben a bizalmat illetően. Akkor a munkanélküliségi ráta két számjegyű tartományban emelkedett, most pedig ismét 4 százalék alatt van, és az előrejelzések szerint a következő hónapokban tovább csökken. Úgyhogy, azt gondolom, nem érdemes a bizalmat egyetlen, úgynevezett hangulatindikátor alapján megfesteni, szerintem érdemes ezt komplexebben, reálgazdasági folyamatok mentén is értékelni. A bevezetőben már említettem, hogy volt olyan értékelés, hogy semmiről nem szólt vagy semmit nem tudtunk meg az elnök úr éves beszámolójából. Most én hirtelen csak a legnagyobb szaksajtót, illetve hírügynökségeknek az oldalait ütöttem fel, mindenütt hosszan beszámoltak az éves beszámolóról, nagyon komoly üzenetekkel. Tehát én azt gondolom, hogy aki szerette volna érteni az állításokat, az pontosan le tudta követni, hogy milyen állítások hangzottak el.