Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2020. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK (DR. LATORCAI JÁNOS): - VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:

1291 (16.10) Ennek az oka az, hogy alapvetően megváltozott a közeg. Ebben a közegben, ebben a képletben az új elem maga az infláció. Egy olyan közegből jövünk, ahol az elmúlt tíz évben a világ nagy részében és Magyarországon sem volt infláció, vagy nagyon alacsony volt az infláció, és mindenki azzal küzdött, hogy 0 százalék körüli tartományban vagy talán még egy deflációs rémtől is fenyegetve hogyan tudja az inflációs céljait elérni. Ebben az időszakban sokkal könnyebb, sokkal súrlódásmentesebb tud lenni az együttműködés a jegybankok és a költségvetés között. Ez történt a világban a 2010-es évtizedben, és ebbe hozott egy új elemet az infláció, ami ezeket a súrlódásokat értelemszerűen növeli. De mondom, ez egy általános jelenség, és a jegybank részéről mi továbbra is kiállunk a mellett a szoros szakmai párbeszéd mellett, amit a Pénzügyminisztériummal folytatunk, ugyanakkor a vitákat továbbra is vállalni fogjuk. Általános vagy többször fölmerülő kérdés volt, hogy az inflációban mit sikerült elérni és mit nem sikerült elérni. Tekintve, hogy ez a beszámoló a 2020. évről szól, illetve több szakember is hivatkozott már, a 2020. évet megelőző időszakra is tett utalásokat, érdemes a tényekből kiindulni, érdemes a tényeket először pontosan leütni és az alapján bármiféle vitát kezdeményezni. A tények azt mutatják, hogy a 2017 és 2020 közötti négy évben Magyarországon az átlagos infláció 3,0 százalék volt. Magyarországon az árstabilitás 3 százalék, tehát ebben a négy évben az átlagos infláció pontosan megegyezett a jegybank számára célként kitűzött árstabilitási értékkel. Tehát a jegybank sikeresen, tényszerűen elérte a legfontosabb mandátumát, az árstabilitást. A tények szintjén maradva, való igaz, hogy az idei évben, 2021-ben az infláció emelkedett. A legutolsó októberi adat 6,5 százalék. Megint csak szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy ez egy globális jelenség. Ha megnézzük, hogy mi történik Európában és mi történik az Egyesült Államokban, akkor egészen hasonló számokat látunk, és nem véletlenül, hiszen az infláció gyökere egészen hasonló. Az Amerikai Egyesült Államokban 6,2 százalék, Németországban, ahol aztán évtizedek óta nem volt érdemi infláció, 6 százalék volt az utolsó adat, Lengyelországban 7,7 százalék, a balti országokban 8 százalék fölötti értékeket látunk. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy ez egy globális jelenség. Nem véletlenül látunk mindenütt nagyon hasonló számokat. Csak néhány számadat, ami e mögött a folyamat mögött van: a 2016-2020 közötti öt évhez képest jelenleg a gázárak az európai tőzsdén 511 százalékkal, az áram ára 656 százalékkal, a kőolajé 35 százalékkal, a Kína és Európa közötti szállítási költségek 816 százalékkal magasabbak. Ezek a százalékok azt jelentik, hogy öt-hat-hétszeres költségnövekedés következett be a koronavírus-járványt követő időszakban, és ennek az inflációs következményeit látjuk most Magyarországon is, és látjuk a világ más országaiban is. Az infláció kapcsán azt szeretném még elmondani - ez is többször fölmerült a hozzászólásokban -, hogy mit tett ezen a téren az MNB, mit tesz meg, és mi az, amit nem tesz meg. Megint csak a tényeket szeretném hangsúlyozni. A Magyar Nemzeti Bank Európában elsőként kezdett kamatemelési ciklust, reagálva az infláció növekedésére. Nézzük meg, hogy mi történik Európa más részeiben jelenleg is. Itt az Európai Központi Bank értékelését érdemes követni. Ott a vita még mindig arról szól, hogy ez az inflációemelkedés átmeneti-e vagy pedig tartós jelenség. Tehát egy átmeneti jelenség, amivel nem kell foglalkoznunk, vagy egy tartós jelenség, amivel foglalkoznunk kell. S mindez 2021. december 1-jén. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a Magyar Nemzeti Bank már a tavaszi hónapokban jelezte, hogy az infláció közellenséggé válik, egy helyzet van, amire reagálnunk kell, és júniusban megkezdtük a kamatemelési ciklust. Ez azóta is zajlik. A régióban jelenleg a rövidoldali kamatkondíciók tekintetében a legmagasabb kamatkondíciók Magyarországra jellemzőek. Tehát időben elkezdve, megfelelően reagált a jegybank, és ez a folyamat mindaddig folytatódni fog, amíg nem érjük el ismételten az inflációs célunkat. Szeretném hangsúlyozni, hogy egy olyan állapotból jövünk, amikor 2017 és 2020 között tartósan 3 százalék körül volt az infláció, a 48 hónapból 44-szer, tehát 90 százalékos találati aránnyal a jegybank célsávján belül alakult az infláció. Ezt korábban a magyar inflációs célkövetés történetében még soha nem sikerült elérni. Talán csak egy történeti kitérő: 2001 óta van inflációs célkövetés Magyarországon, több mint 15 év telt el úgy, hogy a jegybanknak különböző okokból nem sikerült elérni a céljait. Ezt a Magyar Nemzeti Bank megtette, és ehhez ragaszkodunk a következő időszakban is. Felmerült Z. Kárpát Dániel képviselő úr részéről, hogy a monetáris politika eszköztárában a jelenleg alkalmazott eszközök között vannak egymásnak ellentmondó hatások, hogy egyrészről emelkedik a kamat, másrészről pedig van állampapír-vásárlási program, amin keresztül növekszik a likviditás a rendszerben, és emiatt - úgy fogalmazott, hogy - nem hisz a piac a Magyar Nemzeti Bankban. Ezzel kapcsolatban azt szeretném jelezni, hogy a koronavírus-járvány alatti időszakban minden jegybank, illetve a jegybankok nagyon nagy része alkalmazott úgynevezett állampapír-vásárlási programot, pont azért, hogy segítse a költségvetéseket a vírus elleni védekezésben és abban a gazdasági krízisben, ami a koronavírus mentén kialakult. Az is látszik, hogy ezeket a széles körű programokat most már nemcsak fejlett világbeli országok alkalmazzák, hanem feltörekvő gazdaságok, így például Magyarország is. De itt a régióban Lengyelországban és Horvátországban is láttunk hasonlót. S az is egyértelműen látszik, hogy ezekből a programokból egy lépésben vagy nagyon gyorsan nehéz visszavonulni. Talán csak az ausztrál példát tudnám említeni az elmúlt hetekből. Nem tudom, a tisztelt