Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2020. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:

1287 VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Alelnök Úr! Z. Kárpát Dániel jobboldali ellenzéki képviselőtársam általános áttekintése után és Bangóné képviselő asszony konkrétumokkal is tarkított hozzászólása után szeretnék még néhány dologra rávilágítani, de koncentrálnék arra, amit elnök úr mondott. Lehetőséget teremtettek arra... (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Az elnök úr által elmondottakra, és azokat szeretném némileg vitatni vagy kérdéseket is feltenni ezzel kapcsolatosan. Teszem most ezt olyan körülmények között, hogy fideszes képviselő már nincs a teremben oly módon, hogy az előterjesztő sincsen a teremben. Nem tudom, hogy ez most így teljesen helyes-e, de bízzunk benne, hogy igen, és a vitát ettől független tudjuk folytatni ilyen szempontból, remélem. ELNÖK: Csináljuk! VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Oké, köszönöm szépen. Első gondolatként azt szeretném megfogalmazni, amit elnök úrnak egy hosszabb gondolatmenetében volt kivezetés, hogy Magyarország sikeresen kezelte a válságot, összevetve történelmi visszatekintésben is, és még egyébként ráadásul a 2008-10-es válsághoz képest is hihetetlenül jól sikerült. Én szeretném ezzel ellentétben a totális egyet nem értésemet kifejezni: ez a válságkezelés a nullával volt egyenlő, és egyébként sehova nem jutottak. Szeretném ezt megindokolni: a mai napon Magyarország újra az első a halálozások sorában, az ezer főre jutó halálozások aránya a legnagyobb Magyarországon. Ehhez képest mondják azt, hogy egyébként itt sikeres volt a kezelés, miközben elnök úr szavaival felsorolva elismeri, hogy társadalmi válság, gazdasági válság, szociális válság, hozzáteszem, egészségügyi válság van, és ehhez képest azt mondják, hogy pénzügyi válság nincsen, miközben megyünk abba az irányba, hogy a kormány - nem a jegybank által, de a kormány által! - kifejezetten hangoztatja azt a megoldást, miszerint a moratórium majd sikeres lesz, és igazából az embereknek az nem kerül semmibe. Hát, tisztelt alelnök úr, az elmúlt időszakban már sokan kiszámolták, hogy ez hazugság. A futamidő-növekedéssel az adósoknak jelentős költségnövekedésük lesz, és az a tervezett néhány hónapos moratórium, amely lehetőséget adott a menekülésre az adósoknak, egyre nagyobb bajba sodorja őket, és önök csendesen hallgatnak ebben a történetben. Időnként a jegybankelnökből kijön, hogy valamit kellene tenni, de ha jól értem, az önök értékelése alapján is ott tartunk, hogy mintegy 20-25 százaléknyi kockázatos hitelt állapítottak meg a bankok. Most nem tudjuk, hogy a moratórium meddig tart, de úgy látom, hogy igen komoly pénzügyi nehézségekkel kell szembenézni, és ezekre önöknek semmiféle elképzelése nincs - vagy ennek a helyzetnek a kezelésére -, elnök úr egy szót nem ejtett erről a történetről. Ilyen módon csak újra kell ismételnem azt, hogy nem jöttünk ki szerintem semmilyen válságból másfél év alatt sem, amit elnök úr kijelentő mondatban állított itt, hanem ehelyett egyre mélyebben vagyunk ebben benne, és ez nemcsak a vírus sokadik változata, hanem a kormány döntései is hozzátartoznak ehhez a folyamathoz. A második gondolatkörben szeretnék értelmezni valamit; alelnök úr, kérem szépen, hogy akár kérdésként is értelmezze. Ha jól értem, akkor elnök úr itt azt mondta, hogy a válság kezelésére 11 000 milliárd forintos mérlegbővítést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank, és ilyen szempontból úgy érzékeltem itt metakommunikációs jelek alapján is, hogy elnök úrból egy nagy sóhaj szakadt ki, amikor ezt elmondta, de egyébként többször is volt ilyen pillanat, hogy az olyan gondolatok, amelyek, mondjuk azt, hogy egy kicsit őszintébbnek tűntek a kormányzati kommunikációnál, bizony nehézségeket okoztak. De akkor a lényeg az, hogy 11 000 milliárd forintot az elmúlt egy év alatt sikerült - nem csak az említett 5000 milliárd forintos vagy akörüli, gazdaságot segítő, a képviselő asszony által bemutatott - egyébként kifejezetten sok esetben olyan bővítésre, illetve olyan vállalkozások támogatására felhasználni - hívjuk a kötvénykibocsátást valódi helyzetében inkább támogatásnak -, és megmentettek, sőt befektettek olyan cégekbe a kötvényvásárlási program keretében, ahol kifejezetten lojális tulajdonosi körök szerepelnek, és elsősorban őket finanszírozták ebből. Itt jön az a kritika, és ilyen értelemben kell hogy jobboldali ellenzéki képviselőtársamat ismételjem: az elnök úr arra hívja fel a figyelmet írásában közzétéve, hogy a növekedés helyreállítását követően hasonlóan gyors egyensúlyi fordulatra van szükség; ehhez meg lehet tartani az összes eddigi életszínvonal-javító lépést, de el kell engedni vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét. Na, a jegybank elnökének szavai, amelyek a piacokat is befolyásolják, a kormányt teljesen hidegen hagyták, és a fülük botját nem mozdították erre a történetre. Ha jól értem, akkor ők ezzel egyet nem értenek, mennek a maguk útján előre, és előállítják azt a lehetetlen helyzetet, hogy lényegében a már elfogadott 2022-es költségvetés biztosan nem lesz végrehajtható, bárki fog kormányozni, itt egy új költségvetésre lesz szükség. Ilyen szempontból a válságkezelést, amit az elnök úr bátornak minősített a lépések tekintetében, én egyre inkább botornak látom, és ilyen módon ez nem segít.