Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2020. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

1286 A teljes gazdaságpolitika felelőtlenségét nem lehet egyedül csak elnök úr nyakába varrni, ezt el kell ismerni. Látjuk is, hogy van vitája a pénzügyminiszterrel, éppen elég. Én Varga Mihály miniszter úr meghallgatásán úgy fejeztem ki magamat, engedjék meg, hogy elmondjam, hogy jó lenne, hogyha a két vezető beosztású ember, mint Varga Mihály miniszter úr és az MNB elnöke, Matolcsy György, befejezné már ezt a cicaharcot, mert sok kárunk adódik ebből. Az viszont elnök úr kompetenciája, hogy számot adjon bizonyos jegybanki beszerzésekkel kapcsolatban. Tavaly ősz óta rendszeresen jelennek meg az MNB-Ingatlan Kft. festményvásárlásairól szóló tájékoztatók a Közbeszerzési Értesítőben. Ezek alapján 2020-ban megvették Lakner László 18 alkotását 148 millióért, Rippl-Rónai József Lengyel Menyhért-portréját, Frey Krisztián 29 festményét és Korniss Dezső 4 alkotását összesen 739 millió forintért, Maurer Dóra 17 alkotását 233 millióért, Konok Tamás 42 alkotását 109,4 millió forintért, Reigl Judit 4 művét 178,5 millióért, Walter Crane Európa elrablása című festményét 240 millió forintért, valamint Bortnyik Sándor egy műalkotását 288 millió forintért. A beszerzések 2021-ben is folytatódtak. Idén januárban Molnár Vera 14 alkotását vette meg az MNB leányvállalata 107,8 millió forintért; márciusban Hantai Simon 3 és Reigl Judit 4 művét vásárolta meg a cég, együttesen 558 millió forintért; áprilisban pedig Keserű Ilona 5 festményét vették meg 135 millió forintért. Akkor, a fentebb felsorolt közbeszerzési tájékoztatásokat alapul véve, azt írta a sajtó, hogy 2020. augusztus óta 2,9 milliárd forintot költött műalkotásokra a Nemzeti Bank cége. Idén áprilisban azonban közadatigénylésben kérték ki az MNB-Ingatlan Kft.-től a 2020. január 1. és 2021. április 20. között vásárolt műalkotások listáját, azok vételárával és tárolási helyével együtt. A kapott táblázatban 730 tétel szerepel, amelyekért összesen nettó 3,8 milliárd forintot fizettek. Ez közel 1 milliárddal több annál, amiről eddig a Közbeszerzési Értesítő alapján beszámoltak, ugyanis több vásárlást, 347 tételt közel 1 milliárd forint értékben nem tettek ott közzé; a mostani vásárlással pedig már 4 milliárdhoz közelít a számláló. Itt nem arról beszélünk, hogy ne kellene a művészetet támogatni, és ne ez lenne a legfőbb cél (Nacsa Lőrinc felé.), csak tudja - bólogat képviselőtársam - , ne feledkezzünk meg arról, állandóan arról beszélünk, 2020, 2021, és úgy néz ki, hogy még 2022 kapcsán is egy egészségügyi világjárványról beszélünk, aminek nagyon-nagyon súlyos következményei vannak, és ilyenkor mérlegelni kell, hogy mi a nagyon fontos. Műkincsek vásárlása, festmények vásárlása, nem azt gondolnám, hogy ez a legfőbb feladat egy ilyen helyzetben. (Nacsa Lőrinc: Karácsony kampánya 500 millió... - Z. Kárpát Dániel: Ez nem érv!) Tavaly szeptemberben - én is meghallgattam képviselő urat, legyen szíves, ön is tegye ezt - azonban a Népszava érdeklődésére azt közölte a Magyar Nemzeti Bank, hogy a megvásárolt művészeti alkotásokat az MNB-Ingatlan Kft. a Magyar Nemzeti Bank épületeinek reprezentatív tereiben, irodáiban helyezi el, a járvány kellős közepén, és a gyűjteményt kutathatóvá, feldolgozhatóvá teszi majd a művészettörténészek, szakemberek számára, vagyis ezeket a nagyközönség nem tekintheti meg, hiába közpénzből lettek vásárolva. Vannak ugyanakkor olyan bejelentett programjaik is, amikkel valóban az arra rászorulókon tud esetlegesen segíteni, hogy ne csak negatív dolgokról beszéljünk. Ilyen lehet, hogyha a fiatalok lakásszerzését könnyebb feltételekhez akarják kötni. A hitelfedezeti mutató korlátjának 5-10 százalékponttal való esetleges emelése évente akár 20 ezer ügyfél lakáshoz jutását könnyíthetné meg. Beszéltünk már nagyon sokat arról, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak a mai fiatalok, és milyen hitelspirálba kerülhetnek ma azok a fiatalok, akik lakásépítésre állami támogatásokat vesznek igénybe vagy hitelt vesznek fel, mert azt látjuk, hogy az elszabadult építőanyagárak lehetetlen helyzetbe sodorták nemcsak a vállalkozókat, hanem azokat is, akik most akarnák az otthonaikat, a lakásaikat felújítani vagy építeni. Egyetlenegy példát engedjenek meg: mondjuk, tavaly készített egy költségvetést egy fiatal pár ahhoz, hogy az új lakását fel tudja építeni, egy 100 négyzetméteres lakás költségvetését, mondjuk, 40 millió forintra tervezték. Az idén szembesültek azzal a megemelkedett építőanyagárak miatt, hogy elérheti a 70-80 millió forintot is a végösszege ennek a lakásnak. Nagyon-nagyon sok fiatal pár szembesül azzal, hogy akár tető alá sem tudja készíttetni ezeket a lakásokat, és ez egy iszonyatos csapdát állított ma a gyermeket vállalni akaró, gyermeket nevelni akaró pároknak, vagy egyáltalán azoknak a pároknak, akik most lakást építenének vagy felújítanának. Szóval, lényegében semmiről nem beszélt elnök úr, inkább így mondom, a 30 perces felszólalása alatt, és nagyon-nagyon sok problémát, amiről neki beszélni kellett volna, hogy milyen egészségügyi helyzetbe, milyen egészségügyi válsághelyzetbe került Magyarország, milyen gazdasági helyzetbe került Magyarország, nem nyitott fel, nem bontotta ki, és én azt gondolom, hogy egy nemzeti bank elnökétől elvárható lett volna, hogy egy nagyon-nagyon komoly beszámolót ad itt elő a magyar Országgyűlés képviselőinek. Nagyon sajnálom, hogy nem várta meg a felszólalásainkat, és nem maradt itt a vitán. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) (15.40) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Varju László képviselő úr a Demokratikus Koalíció vezérszónoka. Tessék!