Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 1. szerda - 227. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2020. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről
1282 (15.10) Azt is látjuk, hogy persze a gigaberuházások lefújása egy kívánatos út lehet, és én egész biztos vagyok abban, hogy ha megnevezi végre az MNB vagy Matolcsy elnök úr, hogy mire gondolt akkor, akkor ezekből komoly viták lehetnek, és talán termékeny viták is. Az, amit az MNB művel és a kormány művel egyrészt a kamatszintet érintő beavatkozással, másrészt a teljesen ellenirányú állampapír-vásárlással, annak önmagában én nem vagyok kritikusa, de azt látom, hogy egymással ellentmondó folyamatok történnek. Egyrészt megszüntette először az MNB a saját maga által szabott 3000 milliárdos plafont, ami a vásárolható állampapír-mennyiségre vonatkozott, most egy viszonylag újabb hír, hogy majd szépen lassan megszűnik ez az állampapír-vásárlási folyamat, vagy a folyamatábra véget ér. Egyiket sem akarom önmagában kritizálni, mert - még egyszer mondom - ezek legitim vitaalapot képező témák. Azt látom, hogy a két folyamat együtt ellentétes irányú, ellentétes előjelű, és talán ez okozhatott egy olyan piaci típusú bizalmatlanságot, amit - finoman az Orbán-kormánynak címezve - úgy foglalhatnánk össze, hogy nem hisz önöknek a piac. Nem bízik önökben a piac, és a helyzet az, hogy a forint tudatos árfolyamrontását már beárazta a piac. És ha több mint tíz éve tart ez a tudatos árfolyamrontás, akkor miért ne gondolnák azt a piaci szereplők, hogy a következő egy meg kettő, meg három, meg négy évben is ez ugyanúgy tartani fog? És azt látjuk, hogy amikor 265 forint/euró körül átvették a stafétabotot, és ez 370 fölé megy, nagyon nehéz nem tudatosnak tartani. Tökéletesen látjuk, hogy Magyarország Kormánya itthon eljátszik egy jobboldalinak tűnő, nemzetinek tűnő retorikát, eközben vazallus módon megalázkodik a bankok és multicégek érdekei előtt. Alacsonyan tartja a magyar béreket, vissza nem térítendő támogatással dotál olyan multicégeket, akik bejelentik, hogy erre nem tartanak igényt, és az olcsón tartott bérszínvonallal igyekszik minél több működő tőkét idecsábítani, miközben, ha a GDP-adatokból levonjuk a multicégek itteni teljesítményét, akkor egy nagyon-nagyon sivár, kilátástalan képet látunk. A Matolcsy-kritika még egy pontjával egyet kell értenünk: tökéletesen látható és látványos az is, hogy a forrásbő időszak véget ér. Az európai uniós források elképesztő tömegei egyre kisebb mértékben állnak majd rendelkezésre, márpedig az Orbán-kormányok az elmúlt, nagyjából hároméves időszakban hitelből fűtötték a gazdaságot. Ebből olyan beruházásokat valósítottak meg viszont, amelyek nagyobb hitelfelvételbe kerültek, mint amennyi hozzáadott értékkel járnak. Itt Róna Péter egy 1,18-as szorzóval számol, miszerint 100 forintnyi előrejutáshoz 118 forintnyi hitelt kellett felvenni. Szerintem ez is vitaképes, de azért az arányokat és az irányokat is egészen jól jelképezi. Az biztos, hogy a következő időszakban a forrásbő éveket a termelékenység javításának évei kellene hogy felváltsák, csak erre tudnánk elindulni. A termelékenység javításának viszont alappillére az emberi erőforrás, az oktatás, az egészségügy és azon területek rendbetétele, ahol folyamatosan ront Magyarország a mutatókon; folyamatosan csúszik vissza. Látszik tehát, hogy hitelből igyekezett felfűteni a gazdaságot az Orbán-kormány, ebből igyekezett olyan betonberuházásokat megvalósítani, amelyek nem feltétlen járnak olyan típusú multiplikátorhatással, amire egyébként a gazdaságnak szüksége lenne. Most pedig, amikor a termelékenységi versenybe kell majd jobban beszállni az emberi erőforrás támogatásában sokkal hátrébb tartó Orbán-kormánynak, mint a régió akármelyik országa... - éppen ezért erősek az aggodalmaink, és akkor tudnánk elfogadni az MNB bármilyen típusú jelentését, ha mind a szociális érzékenység megjelenne az MNB és a kormány viszonylatában is, mind pedig ezeket a kritikákat sokkal erősebben artikulálnák, és az el is jutna a címzetthez. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen. Nacsa Lőrinc képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának vezérszónoka. Tessék! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Úr! Köszönöm szépen elnök úr részletes és tartalmas beszámolóját és kitekintéseit mind a 2020., mind a 2021. esztendőben a pandémiás évben végrehajtott fiskális és monetáris folyamatokról. Z. Kárpát Dániel képviselőtársamhoz szeretnék csak egy megjegyzést fűzni, aki a felszólalása első hat percében arról beszélt, hogy számára mekkora öröm, hogy Matolcsy György és Varga Mihály jegybankelnök úr és pénzügyminiszter úr vitatkozik. (Z. Kárpát Dániel: Nem a vita öröm önmagában. Nem értetted.) Ha képviselő úr a saját maga háta mögé néz, akkor ott vannak azok a székek, akik önökkel vitatkozni mertek, csak aztán kirakták őket a frakcióból. Tehát szerintem a vita előrevisz, és a vita jó lehet. Bárcsak önök is így gondolnák, és akkor talán máshol tartana ez az egész folyamat. Nem vitás, hogy a 2020-as évben Magyarországnak, Európának és az egész világnak is a koronavírus okozta járvány következtében egy kihívásokkal teli, összetett válsággal kellett szembenéznie. A pandémia első hullámának berobbanásáig a 2019-es évet és 2020 első két hónapját minden szempontból egy gazdasági rekordidőszak jellemezte, amikor sorra dőltek meg a beruházási rekordok, korábban a rendszerváltás óta soha nem látott alacsony, 3,4 százalékos munkanélküliségi adat volt, ami Európában is rekorder, valamint 4,9 százalékkal tudott bővülni a magyar gazdaság, mindeközben az Európai Unió átlagos növekedése csupán 1,5 százalék volt.
