Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 1. szerda - 227. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2020. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről
1283 Azonban 2020 márciusától egyszerre kellett felvenni a harcot az egészség és az emberi életek védelmében, valamint a járvány negatív gazdasági hatásaival szemben is. Komoly hatással volt a koronavírus-világjárvány 2020 márciusától a gazdaságra Magyarországon, Európában és az egész világon is. A pandémia berobbanása és az azt követő világméretű recesszió a 2008-2009-es gazdasági válsághoz képest sokkal egészségesebb, erősebb, ellenállóbb helyzetben érte el Magyarországot. Volt költségvetési tartalék, a magyar háztartásoknak voltak megtakarításaik, és ami a legfontosabb, a devizahitelek megszüntetésével az emberek nem voltak kiszolgáltatva a külföldi bankoknak adósrabszolgaként. Érdemes összevetnünk az elmúlt másfél évtized két nagy gazdasági válságát és annak kezelését. A 2008-2009-es pénzügyi válságot baloldali gazdaságpolitika és baloldali jegybanki vezetés kezelte, míg a 2020-ban berobbant egészségügyi és gazdasági válságot a nemzeti kereszténydemokrata gazdaságpolitika és jegybanki vezetés kezelte. Látjuk azt, hogy a korábbi jegybankelnök, az offshore-lovag, Simor András tevékenysége mellett egy megszorításpárti jegybankelnök volt. Nézzük meg, hogy 2008-2009-ben milyen állapotban érte a magyar gazdaságot a világválság! Hiszen már előtte, 2006-2007-ben, amikor a közgazdászok békeévnek, pénzbőségnek hívták azt az időszakot, akkor is 5 százalék fölött volt az államháztartási hiány. 2006-ban az egész világon a második legrosszabb adatokkal rendelkezett Magyarország, a 9,2 százalékos költségvetési hiánynál csak a háború sújtotta Libanonban volt magasabb a hiány, és ezek még a válságot megelőző gazdasági konjunktúra évei voltak. 2008-ban, a válság berobbanásakor a Gyurcsány-kormány egyből megszorításokkal, adóemelésekkel, a beígért adócsökkentések eltörlésével, a családok, a vállalkozások sanyargatásával válaszolt a válságra. A válság elszabadulásához és súlyossá válásához a baloldali kormány mellett a felelőtlen jegybanki politikát folytató Simor András is nagyban hozzájárult. Az akkori jegybank tevékenységének is köszönhetően elszabadultak Magyarországon a családokat adósrabszolgaságba taszító devizahitelek. 2009-ben 1,1 millió devizahiteles volt Magyarországon, és 70 százalék fölött volt a devizahitelek aránya a teljes lakossági hitelállományban. Az államadósság 2010-re fojtogató mértékűvé és nagyon kedvezőtlen összetételűvé vált. A 80 százalékot meghaladó szintű államadósság finanszírozási összetételében 53 százalékra nőtt a devizaarány, és 65 százalékra nőtt a külföldi kézben lévő finanszírozás aránya. Ez az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének radikális mértékű emelkedéséhez vezetett. Amikor egy gyenge országot, gyenge lábakon álló gazdaságot ér el egy olyan válság, amilyen 2008-ban bekövetkezett, akkor pontosan látjuk, hogy ennek az lesz az eredménye, hogy elvesznek a családoktól, elvesznek a vállalkozásoktól, és egyébként az összes pénzügyi mutatónk folyamatosan romlik, és ezáltal egy kiszolgáltatott és megszorításokkal teli országot hagyott örökül a baloldal. Ezzel szemben 2020-ban nem egy végletekig kivéreztetett, kiszolgáltatott és megszorításokkal teli Magyarországot talált a koronavírus-járvány okozta válság, hanem egy tartalékokkal, erőforrásokkal, pénzügyi mozgástérrel rendelkező országot. A válság berobbanása előtt a devizahitelek aránya a teljes lakossági hitelállományban 70 százalékról 1 százalék alá csökkent, az államadósság a 2010-es 80 százalékot meghaladó szintről 2019 végére 65,4 százalékra süllyedt. Az államadósságon belül pedig a devizaarány 53 százalékról 21 százalékra, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 34 százalékra csökkent, tisztelt képviselőtársaim. 2013 óta a költségvetés GDP-arányos kamatkiadásai mintegy 2,2 százalékponttal csökkentek. 2020-ban ez mintegy 1000 milliárd forintos megtakarítást jelentett a költségvetés számára, így 2013 óta közel 4700 milliárd forinttal mérséklődött az államadósság után fizetendő kamatkiadás. Ebben a gazdaságilag és pénzügyileg sokkal kedvezőbb helyzetben a magyar gazdaságpolitikának volt ereje arra, hogy tovább csökkentse a munkát és a vállalkozásokat terhelő adókat, visszaépítse a 13. havi nyugdíjat, teljesen adómentessé tegye a 25 év alattiak számára a munkavállalást, soha nem látott orvosbéremelést hajtson végre, valamint minden korábbinál több forrást biztosítson családtámogatásokra. (15.20) Ebből a munkából a Magyar Nemzeti Bank is nagymértékben kivette a részét. 2020-ban összességében közel 5900 milliárd forint mozgósításával járult hozzá a védekezéshez, a pénzügyi rendszer és az ország költségvetésének megerősítéséhez. A jegybank időben meghozott, nagyvonalú és szakmailag teljes mértékben helytálló lépései nagyban hozzájárultak Magyarország pénzügyi stabilitásának megőrzéséhez. A jegybank az 1500 milliárd forintos keretösszeggel útjára indított „Növekedési hitelprogram Hajrá” konstrukcióval és a növekedési kötvényprogrammal együtt sikeresen akadályozta meg a hazai hitelpiac kiszáradását, a vállalati szektor finanszírozásának ellehetetlenülését.
