Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2020. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1274 oroszlánszerepet vittek, az akkori kormány és az akkori friss jegybank, amelyik, ugye, 1924-ben alakult meg, együtt sikeresen kezelte a válságot. Amennyire lehetett, ezt megismételtük 1929-33-ban. És hogy inkább sikeres volt a válságkezelés, azt az mutatja, hogy 1936-ban már elértük az elmúlt száz év, tehát a Trianon utáni száz év legjobb európai összehasonlítható eredményét, a mostani európai uniós tagállamok akkori eredményének, fejlettségi szintjének a 86 százalékát értük el. (14.00) Hasonló módon az 1945-ös hiperinfláció, összeomlás után az új forint, a jegybank aktív részvételével és természetesen a kormány irányításával létrejött új nemzeti fizetőeszköz szintén sikeresen kezelte a válságot. Nem volt ez mindig így. A 2008-09 körüli válságot már egy passzív jegybank kísérte, és csak 2013-tól tudtuk újból a Magyar Nemzeti Bankot bekapcsolni a különböző gazdasági nehézségek kezelésébe. Tehát ha aktív a jegybank, van sikeres válságkezelés, amit a 2020., ’21. és remélhetőleg a ’22. év is bizonyít. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2020-as és ’21-es évek ikerévek voltak. Összetett válság tört ránk, és azt gondolom, hogy mindegyik elemét, tehát a koronavírus okozta egészségügyi válság elemét, a társadalmi-közösségi válság részét, a munkaerőpiac fenyegető válságát, amelyet megelőztünk, és a többi, egyéb területen fejét felütő válságjelenségeket sikeresen kezeltük. Azonban nagyon fontos azt kiemelni, hogy hol nem volt válság. A magyar pénzügyi rendszerben nem ütötte fel a fejét a válság. Tehát szemben a 2008-2009-es válsággal, válságkezelési időszakkal, de ez eltartott 2013-ig is, most nem volt pénzügyi válság. Ez annak köszönhető, hogy a kormány, a jegybank, a bankrendszer, a pénzügyi rendszer és az üzleti szektor együtt, beleértve egyébként a családokat is, tudták, hogy mi a tét. Azt tettük aktív módon, amit kellett annak érdekében, hogy az egyébként összetett válságba ne furakodjon be egy újabb elem, ez pedig a pénzügyi válság. Nem volt pénzügyi válság. Nem volt, és természetesen a válságból történő kilépés ezt a helyzetet még erősíti is. (Móring József Attilát a jegyzői székben dr. Aradszki András, dr. Gyüre Csabát dr. Steinmetz Ádám váltja fel.) Miért voltunk képesek 2020-21-ben, a válság és válságkezelés sikeréveiben sikert elérni? Azt gondolom, hogy ebben döntő elem a korábbi évtized, mert megnyertük a korábbi évtizedet, egy olyan biztos alapra, egy erős immunrendszert mutató magyar gazdaságra és társadalomra épült a válságkezelés, amely megerősítette, támogatta a kormány, jegybank, bankrendszer, üzleti szektor közös lépéseit. Ha olyan lett volna a kiindulópont, mint volt a 2009-2010 körüli válságkezelésben, tehát ha a 2002 utáni eltékozolt esztendők alapján indul a válságkezelés, más képet mutattunk volna. Nagyon fontos, hogy tehát a 2020-21-es válság és válságkezelés egy erőteljes, jó alapra épült. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyar Nemzeti Bank a 2020 tavaszán beütött válságra rögtön a legelején egy koordinált, összetett válságkezelési, monetáris politikai csomagot állított össze. Ennek az elemeit mindenki ismeri. Engedjék meg, hogy felidézzem, hiszen ezek a 2020-as jegybanki működés döntő területei. Ilyen volt, hogy a jegybank döntött további kamatvágásokról, kettőről, 0,6 százalékra vittük le az alapkamatot. Ez támogatta a válságkezelést. Ilyen volt, hogy a monetáris tanács döntése alapján befogadtuk a nagyvállalati hiteleket 2600 milliárd forint értékben, tehát stabilizáltuk a nagyvállalatok pénzügyi helyzetét. Ilyen volt, hogy visszahoztuk, felélesztettük a nagyon sikeres növekedési hitelprogramunkat, Hajrának neveztük el, és mintegy 3000 milliárd forint összegben segítettük a mikro-, kis- és középvállalatok túlélését. Hogy mennyire sikeres volt a program, az pontosan jelentkezik abban, hogy ebben az évben a vállalati szektor a hitelállományát 14 százalékkal növelte, és azt gondolom, hogy a háztartások és a vállalatok egészét jellemző hitelállomány-növekedés pontosan mutatja, hogy a pénzügyi rendszer erős maradt. Ebben a növekedési hitelprogram döntő szerepet vitt. Volt egy titok, egy kulcs az „NHP Hajrá” sikere mögött, ez pedig az, hogy lényegében mindenre megnyitottuk, amire a mikro-, kis- és középvállalatoknak szüksége volt. Tehát megnyitottuk hitelkiváltásra, megnyitottuk új beruházásokra, megnyitottuk forgóeszköz-finanszírozásra, és a forgóeszköz-finanszírozás keretei között megnyitottuk bérfizetés finanszírozására is. Tehát a túlélés egyik legerősebb eszköze volt a „Növekedési hitelprogram Hajrá”. A többi, kormányzat által indított hitelprogram, illetve kamattámogatási program nagyon jól működött együtt a Magyar Nemzeti Bank „NHP Hajrá” programjával. Tisztelt Elnök Úr! A növekedési kötvényprogrammal pedig azokat a zömében erős, zömében nagyvállalatokat támogattuk, amelyek részben kifektetést, részben pedig új beruházási célokat finanszíroztak. Tehát miközben kezeltük a válságot, nyitottunk kaput, időnként csak ablakokat, de kaput, utakat a jövő felé is. A Magyar Nemzeti Bank két évben 200-250 milliárd forint értékben, összesen 500 milliárd forint osztalékot fizetett be. Azt gondolom, hogy ez is, ha csak szerény mértékben, de mégis segíthette a költségvetést a válságkezelésben. Mindezek együtt azt jelentették, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a magyar jegybank vállalta azt a feladatot, hogy a válságkezelésben jelentős összegekkel vegyen részt. 2021 szeptemberéig mintegy 11 000 milliárd forinttal vett részt a magyar jegybank a válság kezelésében és a válságból történő kilábalás finanszírozásában. Ez példátlan összeg az elmúlt száz évet nézve, és példátlan összeg az Európai Unión belüli válságkezelési finanszírozási szerkezetben is.