Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2020. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1275 Ezzel azt vállaltuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank mérlege a 2019-es kiinduló bruttó hazai termékhez mért 26 százalékról felment 43 százalékra, és ezt vállalhattuk, mert a 2013 és 2020 közötti szakaszban szűkítettük a mérlegünket. Megint azt találjuk, hogy ha jók az alapok, ha a korábbi időszak helyes kormányzati, illetve monetáris politikája megerősítette a gazdaságot és a gazdaság immunrendszerét, akkor lehet vállalni bátor és szükséges programokat, nem kell attól tartani, hogy egy olyan magas, erős GDP-arányos jegybanki mérleg alakul ki, amely már veszélybe sodorná a pénzügyi stabilitást. Nagyon komoly összefüggés van aközött, hogy tehát tegnap mit léptünk és ma mit léphetünk, és ma mit lépünk és a jövőben mit léphetünk. Biztos alapokra kell támaszkodni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A hazai válságkezelés 2020-ban mindenképpen, de ’21-ben is alapvetően hitelalapú volt. Hitelalapú válságkezelés volt. A gazdaság minden szereplője hitelt vett fel, hogy túlélje a sokkokat. A hitel alapja azonban valójában valami más, úgy hívjuk, hogy bizalom. Azok vesznek fel hitelt, akik bíznak a jövőben, bíznak abban a működésben, amit egy ország mutat, tehát valójában egy bizalomközpontú válságkezelést hajtottunk végre. A 2020-as év, azt gondolom, nagyon jól tükröződik abban a számban is, hogy bár Magyarország jelentős ütést kapott, hiszen a 4,7 százalékos GDP-visszaesés komoly, volt ennél nagyobb például 2009-ben vagy 1991-92-ben, de ez egy komoly ütés. Viszont az Európai Unió átlagos visszaesése ennél magasabb volt, 6,4 százalék. Tehát itt már érezhető, hogy egy célzott, hatékony válságkezelés jobb eredményeket mutat, mint nagyon sok helyen máshol Európában, ezen belül az Európai Unióban. (14.10) A 2020. év egyik legfontosabb eleme, hogy a válságkezelés nem járt együtt az infláció megugrásával, az átlagos infláció 3,3 százalék volt. 2017-től a Magyar Nemzeti Bank inflációs célkövető rendszerében szereplő középtávú 3 százalékos inflációs cél közelében vagy éves átlagban, pont 3 százalékon vagy 2,9-3 százalék között alakult az infláció. Ez 2020-ra még igaz volt, 2021-re már nem, és tartok tőle, hogy 2022-re sem, de mégis a válság és a válságkezelés lépései, közöttük például a jegybanki programok nem okoztak inflációt a magyar gazdaságban. A kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a bankrendszer működése együtt az üzleti szektor vezetőinek, különösen menedzsereinek a döntéseivel megóvták a munkaerőpiacot az összeomlástól, megóvták attól, hogy visszaforduljanak a korábbi évtized nagyon erős, nagyon jó munkaerőpiaci eredményei. Természetesen följebb ment a munkanélküliség 5 százalékra, a válság mélypontján magasabb volt, mint a korábbi 3,3 százalékos munkanélküliségi ráta, de láttuk, hogy ebben az évben megint a sikeres válságkezelés nyomán 4 százalék körüli mértékre csökkent. A válságkezelésnek, illetőleg a válságnak és a válságkezelésnek természetesen sok területen jelentkezett az ára. Az egyik ár a beruházások 7 százalékos csökkenése volt, tehát 2020-ban még azt tapasztaltuk, hogy a válság egyik erős ütése elérte a beruházásokat, reméljük, hogy ez 2021-22-ben már nem így lesz. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden kitérjek a 2021. év jegybanki működésére, várható eredményeire. Nem kétséges, hogy Magyarország újraindult, az idei év második negyedévének a végére elértük a 2019 végi teljesítménykibocsátási szintet. Ez jó eredmény, az első tíz európai uniós tagállam között vagyunk; és jó eredmény, értékelendő eredmény annak fényében, hogy az egy főre eső fejlettség terén a 21. helyen vagyunk; a versenyképesség szerint, a Magyar Nemzeti Bank 95-97 százalékban objektív tényezőket használó mérése szerint a 18. helyen vagyunk; a 2020-as válságkezelésben a mi méréseink szerint a 15-16. helyen vagyunk; viszont idén a 10. hely körül vagyunk, meglátjuk a végeredményét. Tehát javul a teljesítményünk, és messze jobb a válságkezelési teljesítményünk, mint az egy főre eső fejlettségünk vagy pedig a versenyképességünk. Ez azt jelzi, azt gondolom, kristálytisztán, világosan, hogy a fejlettséget és a versenyképességet lehet ugyanolyan módon javítani, mint a válságkezelést, ahol - még egyszer - a 15-16. helyről feljöttünk a 10. helyre. Az sem kétséges azonban, hogy a gazdaság újraindításának, a válságból való kilábalásnak az ára súlyos 2021-ben, és ez az infláció visszatérése. Az infláció közellenség mindenkinek, különösen a jegybankoknak, ezen belül a Magyar Nemzeti Banknak, hiszen nekünk egyetlen horgonyunk van a monetáris politikai döntéseknél, ez a középtávú, 5-8 negyedéves sávban látott, előre látott, előrejelzett inflációs szám. Az infláció megugrása nem magyar jelenség, Magyarországon is érzékenyen érint bennünket, de globális jelenség. Az okok nagyjából ugyanazok. Maga a koronavírus, maga a vírus újabb és újabb hullámában jelentkező hatás, a kilábalás, az újraindítás egy szűk időszakra esik majdnem mindenhol, és ennek inflációs hatásai elég erősek. Ha Magyarországot nézzük, akkor a 2008-2009-es kettős válságból - hiszen Magyarországon nem csupán a külső globális pénzügyi válság jelentkezett, hanem a 2002 utáni gazdaságpolitika belső válsága is - , nos, abból a válságból hat és fél év alatt jöttünk ki. Most a 2020-as koronavírus-ütésből, -válságból másfél év alatt jövünk ki, jöttünk ki, tehát az újraindítás egy sokkal rövidebb idő alatt sikerült. Ez nem mindenhol van így, nem minden európai uniós tagállamban, hiszen az első tízben vagyunk, a többinél valamivel lassúbb lesz: van, ahol csak 2022 második felére érik el a 2019. év végi kibocsátási szintet, de mindenesetre egy gyors, koncentrált, válságból történő kilábalás, újraindítás az inflációt erősítő hatású. Ez mindenhol így van, Amerikában így van, Németországban így van. Harminc éve nem látott inflációs adatok bukkannak fel a világban