Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:

1271 ebben a törvényjavaslatban vannak szabályozva. És ismét csak előhozta az infláció mérési metódusát, ahol megint csak megerősítem Banai államtitkár úr hozzászólását; az Eurostat szabályozza a mérési módszertant, én azt gondolom, hogy ezeket az észrevételeket oda érdemes címezni. Szintén Csárdi képviselő úr jelezte, hogy nem tudunk rendszerben gondolkozni. Én azt gondolom, hogy ha egy konzekvens területet keresünk, akkor nyilván adópolitika szempontjából azért lehet, hogy nem szerencsés a saját területünket dicsérni, de az, hogy az adópolitika elvszerű és konzekvens, én azt gondolom, az magától értetődő. 2010 óta gyakorlatilag ugyanazon a pályán mozgunk az adópolitika tekintetében: kiszámítható, előre látható és fontos, hogy fenntartható. Tehát fenntartható adócsökkentést végzünk, nem kampányszerűen, nem választási évben egy óriási adócsökkentés - hanem mi történt? Egy hatéves bérmegállapodást kötöttünk például a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Tehát nem egy évre, fél évre előre kitalálunk egy adócsökkentést, hanem egy hatéves, kiszámítható, prudens és átlátható adócsökkentési megállapodás köttetett. A koronavírus-járvány viszonylag komoly gazdasági következményekkel járt, és ennek ellenére az eredetileg hat évre, nagyjából hat évre szánt megállapodást hat alatt tudta teljesíteni a kormány. Tehát annak ellenére, hogy a gazdaság gyakorlatilag satuféket nyomott, és aztán viszonylag gyorsan vissza is rendeződött, ennek ellenére tudtuk tartani azt a hatéves menetrendet, és ha a parlament megszavazza a javaslatot, akkor január 1-jétől megvalósul az a megállapodásban rögzített adócsökkentés, amit hat éve a szociális partnerekkel megkötöttünk. Itt nagyon fontos azt látni, és megint csak a kiszámíthatóságra, a rendszerben gondolkodásra, és hogy ezek nem légből kapott intézkedések voltak, erre szeretnék utalni, hogy egy reálbér-emelkedési feltétel volt ebben a megállapodásban. Tehát az első két adócsökkentési lépés gyakorlatilag még a béremelkedéshez volt kötve, viszont a következő négy, úgymond opcionális adócsökkentési lépés reálbér-emelkedéshez volt kötve, ami azt jelenti, hogy akkor léptük meg ezeket az adócsökkentéseket, ha a gazdaság kitermelte ezeket az összegeket, tehát ha a gazdaságban a reálbér-emelkedés meghaladott egy bizonyos összeget. Ezért is nem mindig január 1-jével, sőt tipikusan nem január 1-jével csökkentek az adókulcsok, hanem július 1-jével, mert éppen úgy sikerült ezeket a feltételeket teljesíteni, hogy amikor ez teljesült, akkor a rá következő második negyedévtől csökkent az adó kulcsa. Tehát ha kiszámítható és rendszerben gondolkozó területet keresünk a gazdaságpolitikában, akkor, én azt gondolom, hogy az adópolitika az. Az is elhangzott, hogy a béremelkedést nem segíti ez az adócsökkentés, nem elégséges a kompenzáció. Itt azért azt ne felejtsük el, hogy a munkaadók elfogadták ezt a javaslatot a VKF-egyeztetésen. Én azt gondolom, nagyon jól tudja képviselni a munkáltatói oldal a saját érdekeit, és ők kiszámolták, és mi is makroszámokkal alátámasztottuk, hogy igenis, gyakorlatilag még azt gondolom, hogy nagyvonalú, tehát nagyvonalúbb volt ez a kompenzáció, mint ami szükségszerű lett volna, de itt is a fő cél az volt egyébként, hogy a kormány a 2016-ban megkötött megállapodását is be tudja tartani. Tehát azt gondolom, hogy bőven voltak a cégek kompenzálva. Egy szempont volt egyébként a VKF-megállapodáson is, ami gondolkodásra késztette a feleket, az, hogy differenciált vagy egységes legyen a támogatás. Egy adórendszer akkor működik jól és hatékonyan, ha egységesen tudunk benne szabályozni, ezért mi gyakorlatilag a járulékcsökkentéseknél mindig az egységes, globális, mindenki számára elérhető járulékcsökkentést pártoltuk, és nem kötünk hozzá olyan kommandót, hogy esetleg a béreket megnézni, hogy biztos, hogy átmentek-e ezek az adócsökkentések a bérekbe. A piac ezt úgyis ki fogja kényszeríteni magából, egyik munkáltató sem teheti meg, hogy ne honorálja a munkavállalóinak a munkáját. Tehát a munkaadók is elfogadták ezt a növekedést. Egy pont volt, ahol vita alakult ki, hogy a kkv-knak, akiket nyilvánvalóan jobban megvisel a minimálbér-emelés, nekik kell-e egy másfajta kompenzáció. És itt jött az a javaslat, hogy a hipacsökkentés, tehát a helyi iparűzési adó csökkentése csak a kkv-knak és a 4 milliárd forint árbevétel alatti kkv-knak jár. Tehát, egy kicsit előrefutva egyébként képviselő asszony hozzászólására, nem lefeleződött az iparűzési adó, körülbelül 18 százalékos csökkenésről beszélünk, ugyanis csak a 4 milliárd alatti kkv-knak feleztük meg az adó összegét. Tehát amikor azt vizionálják itt a kollégák, hogy lefeleztük az önkormányzatok összes bevételét, az iparűzésiadó-bevételét, ez nem igaz, hiszen a 800 milliárdot meghaladó adóbevételből itt most 150 milliárdról beszélünk. Tehát azt gondolom, hogy ezt itt nagyon fontos tisztába tenni. Át is térnék Potocskáné felvetésére, ez volt az első, hogy lefelezzük vagy elvesszük a felét az adónak. Az adómértéket az adózók egy körében, felében határozzuk meg. Egyébként 18 százalékában, a nominális adóbevételnek a 18 százalékát érinti ez az elvonás, ahogy önök fogalmaznak. Viszont, hogy miért nem elvonás, készültem pár számmal, és hadd osszam meg önökkel! 2019-ben a helyiiparűzésiadó-bevétel 788 milliárd forint volt, tehát kicsivel 800 milliárd forint alatt. Jött a 2020. év, amikor gyakorlatilag leállt a gazdaság az első félévben, itt egy 10 százalékos csökkenés valósult meg, tehát még 700 milliárd fölött lett a 2020-as helyiadó-bevétel. Ezért mondjuk azt, hogy egy válságálló adó, ugyanis majdhogynem alig érződik meg a koronavírus-válság hatása az adóbevételekben. És akkor nézzük 2021-et, ahol a kkv-k adóját lefeleztük: 761 milliárd forint az őszi terveink szerint a 2021-es adóbevétel, tehát 50-60 milliárd forinttal több, mint 2020-ban, a kkv-knak adott kedvezménnyel együtt. Tehát azt mondani erre, hogy az önkormányzatok mozgástere szűkül, és hogy ellehetetlenítjük a fejlődésüket, és hogy az önállóságuk abszolút csorbult... - gyakorlatilag 50-60 milliárd forinttal többel gazdálkodnak, mint 2020-ban. És