Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 1. szerda - 227. szám - A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár
1247 Annak érdekében, hogy az emelt összegű bér kigazdálkodható legyen a vállalkozók számára, a megállapodás része egy jelentős adócsökkentési vállalás a kormány részéről. Ennek keretében a munkáltatói közterhek 20 százalékot meghaladó mértékű, 4 százalékpontos csökkentése a jelenleg hatályos szabályokhoz képest 2022. január 1-jétől, a kisvállalati adó majd 10 százalékos csökkentése 11 százalékról 10 százalékra szintén 2022. január 1-jétől, végül a kis- és középvállalkozások számára a 2021-ben érvényes helyiiparűzésiadó-szabályok fenntartása 2022-ben is. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ennek a vállalásnak a részleteit tartalmazza. Nézzük ezeket egy kicsit részletesebben! A szociális hozzájárulási adó mértéke 2022. január 1-jétől 13 százalékban kerül meghatározásra. Ezen túlmenően a másfél százalékos mértékű szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége már január 1-jétől meg fog szűnni, és az ehhez kapcsolódó kedvezmény is január 1-jétől lesz érvényesíthető a szociális hozzájárulási adóból. A VKF-megállapodásban rögzített adócsökkentés harmadik és negyedik üteme így végül egy lépésben megvalósításra kerül, és ezzel a megállapodásban vállalt kötelezettségének a kormány úgy tesz maradéktalanul eleget, hogy időközben a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaeséssel is meg kellett küzdenie. A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével összhangban egyéb, kapcsolódó adószabályok módosítását is kezdeményezi a törvényjavaslat. A javaslat alapján 13 százalékra csökken a kifizetők által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, röviden: ekho. Nő a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást alkalmazó vállalkozók ellátási alapja; az 50 ezer forintos havi tételes adót fizető főállású kisadózók 102 ezer forint helyett 108 ezer forint, a 75 ezer forintos tételes adót fizetők pedig 170 ezer forint helyett 179 ezer forint alapulvételével lesznek jogosultak a pénzbeli társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátásokra. A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével párhuzamosan, kvázi automatizmusként 89 százalékra módosul az a személyijövedelemadó-köteles jövedelem megállapítására alkalmazandó szorzó, melyet akkor kell használni, amikor a magánszemély maga köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, és azt költségként nem számolhatja el, vagy nem térítik meg a számára. Ezen intézkedések eredményeként tehát 2022. január 1-jétől 4 százalékponttal csökken a munkáltatók közterhe, ami mintegy 600 milliárd forintot hagy a gazdaság szereplőinél. A kisvállalati adó a kkv-k számára a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót is kiváltja. Így a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a szociális hozzájárulási adó 4 százalékpontos csökkentése mellett 1 százalékponttal csökken a kiva mértéke is, 10 milliárd forintot hagyva így a kisvállalkozásoknál. A kormányzati adópolitika egyik vezérelve a mikro-, kis- és közepes vállalkozások sajátos helyzetének elismerése a közös teherviselési, tehát az adózási rendszerben is. A kormány számára világos, hogy a kisebb méretű vállalkozások sérülékenyebbek - különösen a járvány okozta gazdasági válság tapasztalatai fényében -, és a nagyvállalatokkal összevetve sokkal inkább kitettek a világgazdasági sokkhelyzetnek, ezért őket kiemelten kell segíteni a megnövekvő minimálbér kigazdálkodásában. Ennek jegyében a helyi iparűzési adóban a kkv-k számára 2022-ben is alkalmazhatók lesznek az idén alkalmazandó szabályok, ami mintegy 150 milliárd forint adót spórol meg a többségében magyar tulajdonú kkv-k számára. Még 2020 őszén a kormány veszélyhelyzeti rendeletben rögzítette, hogy a legfeljebb 4 milliárd forint nettó árbevétellel vagy mérlegfőösszeggel rendelkező mikro-, kis- és közepes vállalkozások esetében az iparűzési adó mértéke legfeljebb 1 százalék lehet a 2021-ben végződő adóévben. A mértékcsökkentés hatása érvényesült a 2021-ben fizetendő adóelőlegekben is, hiszen csak az egyébként fizetendő, bevallott iparűzésiadó-előleg felét kellett megfizetni ebben az évben. A benyújtott törvényjavaslat immár a helyiadó-törvénybe ágyazva tovább élteti az idén a kkv-knál érvényesülő, azaz a kedvezményes, 1 százalékos iparűzésiadó-mértékre és a megfelezett adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályokat a 2022-ben végződő adóévre is. Teszi ezt abból az előzőekben is említett megfontolásból kiindulva, hogy a kkv-szektor kisebb szereplői számára a válságból való felépülés sok esetben időigényes, elhúzódó folyamat, ennélfogva nemcsak egy, hanem akár két adóévben is szükséges lehet a segítség. (11.10) Mindezt csak erősíti, hogy a kkv-szektor vállalkozásai számára is ki kell gazdálkodni a minimálbér-emelés okozta bérköltség-növekményt, ami esetükben nagyobb kihívás, mint egy nagyvállalat esetében. Az iparűzésiadó-intézkedéssel effektív segítséget kap az a kkv-nak számító vállalkozói kör is, amelyik veszteséges, hiszen az iparűzési adó alapja nem a nyereség, hanem egy jóval szélesebb vetítési alapon nyugszik, az adófizető alanyok köre pedig sokkal bővebb. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint az, hogy a csökkentett adómérték mintegy 700 ezer vállalkozót vagy vállalkozást érint pozitívan, s mint már említettem, hozzávetőlegesen 150 milliárd forintot hagy az érintett kkv-knál. A kedvezményes iparűzésiadó-mérték az uniós szabályok értelmében ugyanakkor állami támogatásnak minősül, ezért a törvényjavaslat részletes szabályokat tartalmaz a támogatás uniós normákkal való összeegyeztethetőségére. Anélkül, hogy a törvényjavaslat ez irányú rendelkezéseit kimerítően bemutatnám, utalok arra, hogy a szabályozás a támogatás jogcíme kapcsán két lehetőséget kínál a kedvezményezettek számára.
