Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 1. szerda - 227. szám - A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1248 A csökkentett adómérték jelentette támogatás igénybevételének, nyújtásának jogcíme lehet egyrészt csekély összegű támogatás vagy átmeneti támogatás. Az előbbi a mikrovállalkozások esetén jöhet szóba, utóbbit pedig a nagyobb vagy több jogcímen támogatást kapó kkv-knak érdemes választani. Ez utóbbi esetben 2022. február 25-éig nyilatkozatot kell tenni arról, hogy az igénybe vevő jogosult az átmeneti támogatás igénybevételére. Tisztelt Ház! Bár a törvényjavaslat elsősorban a vállalkozások, kiemelten a kkv-k adópozícióját hivatott javítani, a kormányzat nem feledkezik meg a polgárok helyiadó-terhéről sem. Ebben a jelenleg stabilizálódó, de még képlékeny és kockázatokkal terhes gazdasági helyzetben, a világjárvány negyedik hullámában sem szerencsés a magánszemélyek adóterhének növelése sem. Ezért a 2022. évre is fennmarad az a szabály, miszerint az önkormányzatok nem emelhetik a helyi adók, települési adók mértékét, a fennálló kedvezményeket, mentességeket nem vonhatják meg, nem szűkíthetik, továbbá 2022-ben új helyi adót, települési adót nem vezethetnek be. Vélelmezem, hogy a törvényjavaslat szerinti helyiadó-változásokat ellenzők fel fogják vetni, hogy a változtatás csökkenti az önkormányzatok helyiadó-bevételét, önállóságát. Ennek kapcsán hadd hívjam fel a figyelmet a következőkre! Egyrészt abból kell kiindulni, hogy az iparűzési adó - legalábbis ami a bevételeket illeti - egy válságálló adó, éppen azon oknál fogva, hogy a vetítési alapja, alanyi köre széles, a kereskedelmi, ipari ingatlanberuházások következtében pedig az erőteljesen bővülő ingatlanállomány az építményadó keretében beszedett összeget is jelentősen megemeli, akkor is, hogyha az adómérték változatlan. Az uniós átlagot jelentősen meghaladó gazdasági bővülés egyik következménye, amit a pénzforgalmi bevételi adatokból nyert előzetes prognózisunk is alátámaszt, hogy a 2021. évi iparűzésiadó- és helyiadó-bevétel várakozásaink szerint 5-10 százalékkal magasabb lesz, mint a 2020. évi bevétel, és bizton számíthatunk arra, hogy a 2022. évi helyiadó-bevétel is több lesz, mint a 2021-es, tehát az önkormányzatok anyagi helyzete stabil és kiszámítható. Tehát hadd húzzam alá, hogy az intézkedés miatt nem volt és nem lesz kevesebb helyiadó-bevétele az önkormányzati szektornak a korábbi időszakhoz képest. Másrészt az is fontos, hogy a nehezebb helyzetű, kisebb lakosságszámú, sérülékeny településeken az elmaradó bevételt - sőt sok esetben a bevételi többlet elmaradását is - a központi költségvetés 2021-ben pótolta. Arról is folynak az egyeztetések, hogy 2022-ben is legyen az idei évhez hasonló önkormányzati kompenzáció. Harmadrészt pedig ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a helyi adók is részét képezik az adórendszernek, ezen adókra is igaz az az elv és az a szempontrendszer, amelyek alapján az adórendszert a kormányzat alakítja. Márpedig a kormányzati adópolitika centrumában továbbra is az adócsökkentés áll, gazdasági válság idején talán jobban, mint bármikor. Ezért disszonáns lenne, hogy miközben a központi adók jelentősen csökkennek, addig a helyi terhek emelkednek. Ez megkérdőjelezné az adópolitika hitelességét, ellentmondana mindannak, mint amit az adók csökkentéséről és annak gazdaságot dinamizáló hatásáról vallunk. Összefoglalva: a törvényjavaslatnak a helyi adózás változtatására vonatkozó elképzelései szervesen illeszkednek a kormányzati adócsökkentésekhez, azok hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, kifejezetten a kisebb, sérülékenyebb, a sokkhatásokat nehezebben kivédeni képes adózókat támogatják. Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben ismertetett adózási javaslaton kívül a benyújtott törvényjavaslat része a babakötvény után járó állami támogatás növelése is. A javaslat szerint a gyermekek számára történő Start-számla-befizetések után az eddigi 6 ezer forint helyett legfeljebb évi 12 ezer forint állami támogatás járhat. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők pedig 12 ezer forint helyett évi 24 ezer forint támogatást kaphatnak. A megnövelt állami támogatás és a babakötvény inflációt 3 százalékponttal meghaladó kamata igazán vonzó lehetőséget jelent a gyermekek számára történő megtakarításra. A magasabb támogatás a jelenlegi 60 ezer forintos megtakarítás helyett már évi 120 ezer forint megtakarításra ösztönzi a gyermekek hozzátartozóit, így a kedvezményezett gyermek nagykorúvá válásáig - az ugyancsak kamatozó állami támogatással együtt - több mint 4 millió forint gyűjthető össze az életkezdéshez. Mindezek mellett a Start-számlával nem rendelkező, nevelésbe vett gyermekek állami támogatása is a duplájára nő, ami akár évi 48 ezer forintot is jelenthet számukra. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslatban elfogadásra javasolt intézkedések tehát több mint 750 milliárd forintnyi adócsökkentésre tesznek javaslatot, mely intézkedések mind azt a célt szolgálják, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások is részesülhessenek a magyar gazdaság kiemelkedő eredményeiből. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Hadházy Sándor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
