Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - Egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):

1240 költségvetés végrehajtását támogató rendszer hozzájárulhat a közpénzügyi rendszert érintő döntéshozatal megalapozásához, a költségvetési tervezés megalapozottságához. Ugyanakkor megjegyzem, hogy az állami és önkormányzati szervek elektronikus biztonságáról szóló törvényben az elektronikus információs rendszerekben kezelt adatok és információk kapcsán megfogalmazott követelmények biztosítása szükséges, de nem elégséges a tervezett informatikai rendszer esetében. A központi költségvetés végrehajtását támogató rendszerhez egy megfelelő, tudatos adatmenedzsmentnek kell társulnia annak teljes értékű pozitív hozadéka elérése érdekében. Ahogy a törvényjavaslat célja is fogalmaz, a hazai gazdaság újraindítását követően a jelenleg is működő és folyamatosan fejlődő gazdaság védelmének elősegítése érdekében elengedhetetlen a folyamatosan változó gazdasági folyamatokhoz való igazodás a gazdaság további hatékony és versenyképes működése érdekében. A Kincstár felelős a központi alrendszerhez tartozó intézmények pénzellátásáért, fizetőképességük biztosításáért, valamint az állami költségvetés keretében a pénzforgalmuk lebonyolításáért és elszámoltatásáért. Most néhány olyan tényezőt szeretnék kiemelni, amit különösen a figyelmükbe ajánlok, amely a változást összefoglalja vagy meghatározza. Az egyik ilyen a költségvetés végrehajtása és a banki rendszerfunkciók egymástól való elkülönítése. Ez egy rettentő fontos újítás, és az újragondolását teremti meg az egész folyamatnak, amely eddig a Kincstárban zajlott; valamint emellett az új kincstári számlavezető rendszer bevezetése eltérő humánerőforrás-igényekkel is járhat, erre viszont fel kell készülni. De emellett új utakat nyit meg az állam, illetve az állam intézményei számára azáltal, hogy lehetőséget biztosít a költségvetési tételek nettó elszámolására, ami jelentős előnyöket hozhat, és pozitív hatással lehet a költségvetési kiadások finanszírozásának alakulására is. Tehát egy konszolidált pénzügyi rendszer működtetését támogathatja ez a jogi, illetve majd technikai és emberi napi munkával létrehozott megújuló, új utakat nyitó kincstári rendszer. A törvényjavaslatban tervezett felhasználási terv szerint az adatszolgáltatási kötelezettség hozzájárulhat az államháztartás jobb tervezhetőségéhez, a pénzügyi egyensúly fenntartásához, és a szervezetek szintjén felerősíti a vezető gazdálkodási felelősségét. Egy másik történelmi léptékű változásra is szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy a módosítási javaslat tartalmazza az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek tekintetében a követelések, kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek adatairól a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget. Ha az adatszolgáltatás a tervezett előírások szerint fog működni, akkor azzal biztosított lehet, hogy a költségvetési szervek előre tervezik, rendszeresen rögzítik vállalásaikat, és nyomon követik saját nyilvántartásaikat. Ezzel egyféle pénzköltés helyett egy gazdálkodási információhoz jutnak hozzá felelősen olyan vezetők is, akik például nem pénzügyesek, tehát nekik egy szintetizált képet kell látniuk nap mint nap a saját intézményük döntéseinek megalapozásához. Tehát mondhatnám, hogy megteremtődik a gazdálkodás megerősítésének információs háttere. A kötelezettségvállalás központi nyilvántartása hozzájárulhat a valós gazdálkodási folyamatok átláthatóságához, a megalapozott vezetői döntésekhez, az irányító szerv által történő elszámoltathatósághoz, tehát nemcsak az intézményeknél, hanem annak felügyeleti rendszerében is új lehetőségek nyílnak meg. A Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi az államháztartás alrendszerébe tartozó központi költségvetési szervek tekintetében a kötelezettségvállalások nyilvántartását és teljesítését. Tehát ez egy ismert problémakör megoldására fog választ adni, de azért engedjék meg, hogy csak a 2020. évi tapasztalataink tekintetében ismertessem, hogy akkor mit tapasztaltunk. A kötelezettségvállalások, illetve más fizetési kötelezettségek részletes nyilvántartásával az ellenőrzött költségvetési szervek 56 százaléka nem rendelkezett, ami azt eredményezhette és eredményezte, hogy adott esetben fedezet nélküli kötelezettség keletkezett gazdálkodásuk során, a közpénzzel való gazdálkodás így ennek megfelelően kontrollálatlan maradt. A kötelezettségvállalások nyilvántartásának nagyarányú elmaradása is jól szemlélteti, mennyire kiemelt jelentőségű a kötelezettségvállalásokra vonatkozó módosítási javaslat, ezért mindenféleképpen mi a jogszabály megalkotása mellett érvelnénk, hiszen összességében javítják az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot és a vezetői rendszerek minőségi döntési feltételeit ezek a változások, ezek a fejlesztések, ez a jogszabályi környezet. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslatban megfogalmazottak tehát megteremtik a szervezeti szintű felelős gazdálkodást, a minőségi közpénzfelhasználás és a teljes központi költségvetés menedzselése új alapokra helyezésének lehetőségét. Egy minőségi kormányzati intézményi pénzgazdálkodás és irányítási rendszer informatikai alapú megtámogatása jelentős továbblépést biztosít a versenyképes állam, a versenyképes, fenntartható költségvetés megvalósítása érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönjük, elnök úr. Most szót adok Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőjének. Öné a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem, hogy kormánypárti képviselőtársaim vagy éppen elnök úr ne értsék félre a szavaimat, az önök felszólalásai alatt kicsit ilyen terápiás jellegűnek éreztem ezen napirendi pont vitáját, mintha egymást próbáltuk volna megnyugtatni azt illetően, hogy a big picture nagyon kedvező, a költségvetési folyamatok kontroll alatt vannak, de megragadom a lehetőséget, amíg elnök úr is itt van, egyetlen fontos momentummal