Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 30. kedd - 226. szám - A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KARA ÁKOS (Fidesz):

1206 Több indítványom volt az elmúlt másfél évben ezeknek a kérdéseknek a megváltoztatására, tulajdonképpen konszenzusteremtési szándékkal; szemmel látható volt tehát, hogy önök erre nem nyitottak. Egyetlen ellenzéki indítványra sem nyitottak a kérdésben, és ezért most már másfél év után joggal lehet azt az összefoglaló megjegyzést tenni, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezést lepelként használták az önkormányzatokkal szembeni hadjárat lefolytatására. Az a baj, hogy ez a hadjárat tulajdonképpen az emberek ellen való hadjárat is, hiszen az önkormányzatok területén, működési környezetükben emberek, magyar emberek élnek, akik egyszerűen csak boldogulni szeretnének. Úgyhogy én ezt egy nagyon nagy hibának tartom, és azt látom, hogy ebben már nem fognak változtatni, tulajdonképpen a javaslatuk - nyilván terjedelmi okokból én most nem térek ki minden részére - arra tér ki, hogy 2022. június 1-jéig ez az állapot fenn fog állni. Egyébiránt az látszik, hogy ebből következően az országgyűlési választás idején, magában a kampányban is ez az állapot fennáll. Azt tudom mondani, hogy az önkormányzatok forrásait, mozgásterét az emberek érdekében helyreállítani a következő, reméljük, hogy a mai ellenzéki pártok által támogatott kormány feladata lesz, és ezt vállaljuk is. Nagyon sokrétű a törvény, ahogy szokott lenni, nagyon sok jogszabályhelyet nyit meg. Én végezetül röviden egy olyan javaslatról beszélnék itt, tulajdonképpen a 19. §-ban fogalmazódik ez meg, aminek végképp semmi köze ehhez a dologhoz, de nem az első ilyen terület, hogy olyan törvényt módosítanának, illetve olyan élethelyzetet szabályoznak, amelynek nincs így köze a koronavírus-járványhoz. Ez a 19. § tulajdonképpen a szakszervezeti reprezentativitás megállapítása kapcsán módosít, méghozzá olyan módon, hogy a 2021. évi teljes eddigi feladatellátásának törlését megteszi úgy, hogy ez a reprezentativitásmegállapítási eljárás 2022 első negyedévében kezdődően megismétlésre kerüljön. Tehát erről tulajdonképpen egy néhány soros módosításban önök így döntenek, kidobva ezzel egy teljes, 2021. évi feladatellátást, ’21 márciusától ’21 novemberéig tulajdonképpen az egyes közszolgáltató intézményekben ez a munka háromoldalú módon zajlott. Nagyon sok intézményvezető, de egyébként szakszervezeti alapszervezeti titkárok munkája ez, és nyilván ez alapján lehet tulajdonképpen megítélni a szakszervezetek befolyását egy-egy területen, és nagyon sok egyéb szakszervezeti jogosultság kötődik ehhez a folyamathoz, amely egy 15 éve meghatározó folyamat. Az elmúlt kilenc hónapban egyébként ezzel önkormányzati jegyzők foglalkoztak, nagyon sok munka zajlott tehát. Most erre egy egyszerű indokot mondanak önök, hogy miért pont itt meg miért pont így intézik el ezt a kérdést, azt mondják, hogy a jogállásváltozások miatt szükséges ez a módosítás. Nos, az a probléma, hogy a szakszervezeti oldal erre 2020 novemberében felhívta a figyelmet, hogy ezzel gond lesz, folyamatosan javaslatokat tettek az érintett szakszervezetek, már a ’21. évi reprezentativitásmegállapítási folyamat megkezdése előtt tettek ilyen javaslatokat, és azóta is folyamatosan napirenden voltak ezek. Tulajdonképpen ezzel a módosítással a reprezentativitásmegállapítási folyamat csak 2022 decemberében tud lezárulni. Hangsúlyoznám tehát, hogy arra is jó példa ez a méltatlan eljárás, hogy egy-egy ilyen salátajogszabályban milyen dolgokat akarnak önök megoldani egy tollvonással a maguk szemszögéből úgy, hogy egyébként ezrek munkáját veszik semmibe, teszik tönkre; tulajdonképpen teljesen értelmetlenül vagy mindenképpen úgy, hogy ez megelőzhető lett volna, ha csak azokra odafigyelnek, akik érintettek egy ilyen ügyben, mondjuk, egy évvel ezelőtt. Tehát ezt nem tették, és ezért tulajdonképpen még egy ilyen, egyébként nem támogatható szakasza is van ennek az előterjesztésnek. Én azt gondolom, hogy ezzel együtt az ellenzék problémáit összefoglalóan képviselőtársaim közül sokan elmondták. Én ezeknek a nagyon nagy részét osztom, és azt végtelenül sajnálom, hogy ebben nem lehetett olyan helyzetet teremteni, amiben a kormány önmérsékletet gyakorol, különleges felhatalmazását tényleg a járványhelyzet kezelésére szorítkozva használja ebben az időszakban. Mert ha ez így lett volna, akkor, én azt hiszem, hogy konszenzus lehetett volna nagyon sok döntésben itt a Ház előtt. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Megadom a szót Kara Ákos képviselő úrnak, Fidesz. KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem, rövid leszek. Fideszes képviselőként türelmesen végighallgattam az egész vitát, figyeltem, figyelmesen végighallgattam mindenkinek a mondatait, érveit. Ugye, azt azért szögezzük le, hogy azok jó része, akik véleményt mondtak és elmondták a véleményüket a törvénnyel kapcsolatban, ők nem beszélni akartak erről a törvényjavaslatról, nem megvitatni akartak valamit, hanem kinyilatkoztatást tettek, és ahogy elmondták a hozzászólásukat - tisztelet a kivételnek -, el is mentek az ülésteremből. Azt szeretném mindannyiuknak mondani, aki figyelte, figyeli ennek a beszélgetésnek, vitának a menetét, hogy ez a törvényjavaslat arról szól, hogy meg kívánja hosszabbítani a veszélyhelyzetet egészen 2022. június 1-jéig, és számos olyan fontos részletszabályt szabályoz a törvényjavaslat, ami az emberek mindennapjait, a mindennapi életét segíti. És éppen azért nyújtotta be a kormány ezt a törvényjavaslatot, mert a koronavírusnak az új variánsai, ahogy azt elmondtam, eddig nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek szét Európa- és világszerte. Tehát van