Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 30. kedd - 226. szám - A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára

1181 Köszönöm, hogy megértik azt, hogy Magyarországnak eminens érdeke - ahogyan Turi-Kovács képviselő úr az imént kiemelte - kiegyensúlyozott, a kereskedelmet és a kölcsönös befektetéseket megalapozó kapcsolatokat ápolni a világ összes nagy gazdaságával. Bármilyen kultúrát, civilizációt képviseljenek ezek az országok, mi azt nézzük, hogy a magyar termékeket hol lehet értékesíteni, honnan várhatunk értékes befektetéseket, és azokat az egyre nagyobb számban most már jelen lévő magyar vállalatokat, amelyek képesek külföldön befektetni, mely célországokba tudjuk egyébként egy széles körű állami támogatási rendszer révén eljuttatni. Azt gondolom, hogy bármilyen terhelt is több szempontból a nemzetközi közösség egy részének viszonya Iránnal, nekünk a kapcsolatokat ápolni kell abban a reményben, hogy ha majd az asztalon lévő nyitott kérdések megnyugtatóan elrendeződnek - és az erre irányuló tárgyalások intenzíven zajlanak jelenleg is Bécsben, és reméljük, hogy sikerrel járnak -, akkor meglegyen már, készen legyen az a jogi keretrendszer és gazdasági keretrendszer, amelybe beilleszthető egy olyan kölcsönösen előnyös gazdasági tevékenység, amelyikből, ahogyan említettem, a magyar gazdaság, a magyar társadalom egésze közvetett vagy közvetlen úton profitálni tud. Köszönöm szépen mindennek a megértését és azt az összpárti konszenzust, amit kialakulni értek ebben a kérdésben. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig Most soron következik a veszélyhelyzettel öszszefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/17671. számon a parlament informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Most megadom a szót György István államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára , a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A világ lassan több mint két éve él együtt a koronavírus-világjárvánnyal. A mögöttünk álló időszak megmutatta nekünk azt, hogy bizonyos helyzetek gyors döntéseket és gyors szabályozást kívánnak. A járvány Magyarországon való felbukkanása óta a kormány döntései fókuszába a magyar emberek egészségét és életének védelmét helyezte, emellett kiemelt célként kezelte azt is, hogy Magyarországon az élet és a gazdaság ne álljon le, amely irányvonalak szem előtt tartása az elmúlt hónapok szabályozási környezetének kialakítását is alapjaiban meghatározta. Az Országgyűlés a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló 2021. évi CII. törvény elfogadásával az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján éppen ezért hosszabbította meg a kormány számára adott felhatalmazást a rendkívüli intézkedések fenntartására 2021. december 31-éig, mert így továbbra is biztosíthatóvá vált a kormány akcióképessége és gyors reagálása a járványhelyzet miatti aktuális kihívások tekintetében. Mi sem bizonyítja jobban a felhatalmazás adta keretek megfelelő alkalmazását, mint hogy ennek köszönhetően Magyarország Európa egyik legsikeresebb oltási programját hajtotta végre. Ez egyrészt azért valósulhatott meg, mert a magyar kormány előrelátó módon további európai uniós országokkal szemben a nyugati oltóanyagok mellé keleti vakcinákat is vásárolt. Másrészt Magyarország a védekezés szinte minden területén azonnali, illetve gyorsabb járványkezelési intézkedéseket hozott, mint az Európai Unió más tagállamai. Magyarország volt az eddigi első Európában, amely a felnőtt lakosság több mint 50 százalékát kétszer is be tudta oltani. Ugyanígy a kontinens országai közül Magyarországon kezdődött meg először a 12 év feletti gyermekek regisztrációja és oltása még júniusban, de a harmadik oltás lehetőségét szintén Magyarország biztosította elsőként Európában augusztus 1-jétől. Ebben most az Európai Unió átlagátoltottsága 7 százalék, Magyarországé pedig 25-26 százalék, Európában ebben, a harmadik oltások beadásában első helyen vagyunk. A felhatalmazásból eredő hatékony döntéshozatal által a gazdaság újraindítása terén is komoly eredményeket könyvelhetünk el. Míg a 2008-2009-es recesszió során az akkori kormány a segélyezésre és hitelfelvételekre helyezte a hangsúlyt, addig a mostani vezetés a múlt hibáiból tanulva az egység és az egészség megóvása mellett a munkahelyek megvédésére összpontosított. Magyarországnak a 2008-as gazdasági világválság után öt évre volt szüksége a növekedési pálya ismételt eléréséhez, ezzel szemben most, másfél évvel a koronavírus hazánkban való

Next

/
Thumbnails
Contents