Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 30. kedd - 226. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - HOHN KRISZTINA (LMP): - ELNÖK: - KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
1153 HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára észrevették, hogy mindig megpróbálok olyan témákat idehozni - mint ahogy mások is teszik ezt -, amelyek szerintem nagyobb figyelemre érdemesek, illetve amely valamilyen adott társadalmi csoport konkrét érdekét képviseli. Ezt teszem most is, mint ahogy a múltkor is próbálkoztam a szociális tűzifa kapcsán felhívni az önök figyelmét arra, hogy jön a tél, és bizony azoknak, akik közfoglalkoztatásból vagy valamilyen segélyformából élnek, nem nagyon telik tűzifára, merthogy a rezsicsökkentés a tűzifa árát nem érintette, hiszen az leginkább a közüzemi számlákra vonatkozott. Éppen ezért fontos felhívnom a figyelmet újra... - bár múltkor sajnos Schanda Tamás államtitkár úr a komcsi barátaimról beszélt, ahelyett, hogy inkább elmondta volna azt, hogy mit tervez a kormány, annak sokkal jobban örültem volna. Bár ez is egy válasz természetesen. Én most ezzel semmiféleképpen nem szeretnék viccelődni, és csak egy megjegyzés volt a részemről, hogy ha lehet, akkor most érdemi választ szeretnék kapni arra a kérdésemre, hogy mikor születik meg az a rendelet, amelyben benne lesz, hogy mennyi lesz a közfoglalkoztatottak bére, és mikortól. Ugye, Orbán Viktor elmondta szeptember végén, hogy most már muszáj lesz emelni a közfoglalkoztatottak bérén. Gulyás Gergely ezt október 28-án meg is erősítette, azt mondta, hogy valamilyen szinten követni fogja a minimálbér emelkedését, hiszen a minimálbér 50 százaléka lesz majd a közfoglalkoztatotti bér. Engedjenek meg egy nagyon rövid visszatekintőt. 2014. január 1-jén a nettó sima közfoglalkoztatotti bér 50 632 forint volt, ami a minimálbér 76 százalékát jelentette. 2017-től 2020-ig 54 217, ami akkor már csak az 50,8 százalékát jelentette. Most, ’21-ben 56 525, ami egy nagyon csekély emelkedés. Tudom, az a cél, hogy azokat az embereket, akik közfoglalkoztatásban vannak, a bérrel is ösztönözzük arra, hogy elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon, és hogy a munkáért adjuk a pénzt. Logikus, és ezzel a céllal nekem semmi bajom nincs, a gond csupán az, hogy meg kellene azt vizsgálni, hogy kik vannak közfoglalkoztatásban, és azok milyen egészségi vagy mentális állapotban vannak, mert lehet, hogy ők a jelenlegi állapotukban nem alkalmasak arra, hogy a munkaerőpiacon elhelyezkedjenek, márpedig, ezt tapasztalatból tudom, hogy egy részüknél sajnos így van. Ha így van, akkor kénytelenek a közfoglalkoztatásban dolgozni, mert lehet, hogy a munkaerőpiacon nem is tudnak elhelyezkedni, vagy az orvos esetleg alkalmatlannak találja őket arra, hogy a munkaerőpiacon dolgozzanak. Ez az 50 százalékos bér is, már a minimálbérhez képest, rendkívül csekély, ebből sem lehet megélni. Ez körülbelül 65 ezer forint lesz. Akik évek óta ebben a közfoglalkoztatásban vannak, és ebből a bérből élnek, már régen nincsenek tartalékaik, már rég nem tudnak milyen pluszpénzhez hozzányúlni. Amikor megveszik a tűzifát, aminek köbmétere már ilyen 24 és 30 ezer forint között van, az bizony felveti azt a kérdést, hogy tulajdonképpen mivel fűtenek télen, mert ha a 65 ezer forintból valaki megveszi a tűzifáját, elkölti erre a fizetésének a felét, és egy köbméter fa, legyünk őszinték, még egy kisebb ház kifűtéséhez sem elegendő. Ugye, vidéken, a vidékies körzetekben a leginkább jellemző, hogy tűzifával vagy szénnel fűtenek, kevésbé jellemző a gáz, hiszen lehet, hogy már nem is tudja bevezettetni a gázfűtést a házába, mert annyi pénze sincs. Szóval, nagyon fontos lenne elgondolkodni azon, hogy ez a 65 ezer forint is rendkívül csekély; hogy Borsod megyében 17 600 fő dolgozik közfoglalkoztatásban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig több mint 18 ezer. Még most is sokan vannak olyanok, akik közfoglalkoztatottak, a szeptember havi adatok szerint több mint 86 ezren. Tehát a kérdésem az, hogy mikor születik meg ez a rendelet. Esetleg nem bírálják-e felül a saját döntésüket, hogy ne csak 50 százalék legyen, hanem, mondjuk, 70? Mikor történik ebben változás, illetve hogy segítünk a szegényeknek abban, hogy ne fagyjanak meg a saját házaikban? Engem ez érdekelne, és köszönöm, a komcsi barátaimról most nem szeretnék hallani. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Kontrát Károly államtitkár úr, miniszterhelyettes kíván válaszolni. Öné a szó. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány 2011-ben indította el a szociális tűzifaprogramot, amelynek a forrásaira évről évre egy nagyobb összeget biztosít. Ennek a nagyságrendje 2021-ben 5 milliárd forint. Tájékoztatom a tisztelt képviselő asszonyt, 2351 önkormányzat nyújtott be érvényes támogatási igényt, és ezzel várhatóan az idén is 180-190 ezer család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. A 2021. évi támogatásból részesülő önkormányzatok a vásárolt tűzifát, illetve a szenet 2022. február 15-éig osztják ki a rászorulóknak. Az elosztás során lehetőség van a helyi szempontok érvényesítésére. Bízunk abban, ez is hozzájárul ahhoz, hogy minden család tudja biztosítani az otthon melegét. A kormány egyébként ezt a programot folytatja és biztosítja. Ami pedig a közfoglalkoztatást illeti, tisztelt képviselő asszony: azt korábban is számos alkalommal elmondtuk, talán a legutóbbi parlamenti ülésen is szó esett arról, hogy a kormánynak az a világos célja - és ezt 2010 óta hirdetjük, és meg is valósítjuk -, hogy segély helyett munkát adjunk az embereknek, az a célunk, hogy megérje Magyarországon