Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 15. hétfő - 224. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - KÁLLÓ GERGELY (Jobbik): - ELNÖK: - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz):
1068 Az egyetem kuratóriuma a száznapos megalakítását követően tartott egy sajtótájékoztatót. Továbbra sem hangzott el semmiféle konkrét információ államtitkár úrtól, elnök úrtól, hogy mikor valósul meg a béremelés, így továbbra is az a gyalázatos helyzet áll elő, hogy semmi nem történt még a Pécsi Tudományegyetem dolgozói, munkavállalói és oktatói tekintetében, a rendkívül alacsony és megalázó bérek emelése tekintetében. Így meg tudom erősíteni, hogy a kormányváltás után az egyik első és legfontosabb feladatunk lesz az egyetemi autonómia helyreállítása. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kálló Gergely képviselő úr, a Jobbik képviselője szólhat most: „Aktuális ügyeink” címmel. Parancsoljon! KÁLLÓ GERGELY (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Parlamenti felszólalásaimban igyekszem mindig térségünk, körzetünk szépségeit, értékeit bemutatni. Most azonban inkább értékpusztulásról számolnék be, és képzeletben meghívnám önöket Ercsibe, Ercsi városába. Miért beszélhetünk értékpusztulásról? Ercsinek súlyos érvágás volt az, amikor 1997-ben talán az ország egyik legjobban felszerelt, legjobban működő cukorgyára csődbe ment, és a magyar cukorgyárakat sújtó tragikus sors elérte az ercsi gyárat is. Alig egy hónap volt arra, illetve decemberben bejelentették, hogy januárban már nem kell dolgozni, így egy hónap alatt leszerelték azt a gyárat, elveszett egy magyar érték a körzetünkből. De ha már értékekről beszélünk, és talán értékmentésről beszélünk, akkor nem mehetünk el Ercsi városának egy nagyon jó adottsága mellett szó nélkül, ami szintén jelen pillanatban pusztulásra van ítélve, ez pedig a II. Rákóczi Ferenc laktanya. Képviselővé válásom óta foglalkoztam az üggyel, hogy mit tehetnénk, hogyan fejleszthetnénk ezt az épületegyüttest, hiszen jelenleg is élőerővel őrzik több éve a lepusztuló épületet. Tehát fogjuk fel azt, hogy egy üres épületre, az őrzésére az állam több éve költi a pénzt, de tervek nincsenek az épülettel kapcsolatban. Benkő Tibor honvédelmi miniszterhez kérdéssel fordultam nemrégiben, amiben megkérdeztem, hogya honvédelmi tárcának van-e bármilyen célja, van-e bármilyen terve az épületegyüttessel. A válasz rövid és kiábrándító volt sajnos: miniszter úr elmondta nekem, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőé az épület, és a honvédség semmiféle tervvel, semmiféle céllal nem számol az épülettel kapcsolatban, tehát a tulajdonos hagyja az enyészet útján magát az épületet. Én szeretnék ezen változtatni. Az önkormányzat is szeretne ezen változtatni, ezért költségvetési módosító javaslatot nyújtottam be a költségvetéshez. Ugyanis el tudnánk ott képzelni, ebben az épületegyüttesben, ha a felújításra kerül, egy bérlakásprogramot. Nagyon jót tenne a térségnek az, hogyha a mi térségünk tudna biztosítani fiataloknak vagy esetleg anyagilag rászorulóknak, pályakezdőknek, családalapítóknak lakhatást, ezáltal élénkülne a helyi gazdaság, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen nagy volumenű építkezés milyen jó hatással lenne az ottani gazdasági szervezetekre, az ottani cégekre, ha bevonnánk őket és segíthetnének az építkezésben. Ez a mi tervünk. 2022 után, remélem, ez nemcsak tervünk lesz, hanem egyrészt célunk, másrészt megvalósítandó lépésünk is lesz, mert jelen helyzetben a kormányzat nem számol - sajnálatos módon - az épülettel, de mi mindent megteszünk, hogy ezek az értékek ne tűnjenek el, ne az enyészeté, a rohadásé és a pusztulásé legyenek, hanem próbáljuk ezeket az értékeinket megvédeni. Ezen fogunk dolgozni. Köszönöm a szót. Maradok a körzetem szolgája. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Fazekas Sándor képviselő úr, a Fidesz képviselője következik: „A négyes számú autóút fejlesztéséről” címmel. Parancsoljon! DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kelet-Magyarország és az Alföld közlekedése szempontjából kiemelkedően fontos szerepet tölt be az M4-es autópálya, illetve autóút, a 4-es számú főút. A Budapest-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony útvonal mellett több mint egymillióan laknak. Az utóbbi öt évben a 4-es számú főút autópályává történő építése - és ez nagyon jó hír - több szakaszon megkezdődött. Jelenleg ez Magyarország talán legnagyobb közútfejlesztési beruházása. Az autópálya a jövőben megváltozott nyomvonalon, a Budapest-Karcag-Nagykereki-Nagyvárad útvonalon fog kapcsolatot teremteni az észak-erdélyi A3-as autópályával, amely szintén építés alatt áll. Különösen jelentős fejlemény, hogy Üllőtől egészen Abonyig elkészült és 2019-ben átadásra került az a négysávos szakasz, amely kulcsfontosságú Dél-Pest megye megközelítése, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye, a Nagykunság elérhetősége szempontjából. Ez a fejlesztés - mintegy 70 kilométeres hosszát tekintve - az elmúlt évek egyik nagyon jelentős beruházásának tekinthető. Eredményeként Karcagról mintegy két óra, Szolnokról egy óra alatt lehet a fővárosba gépkocsival eljutni.
