Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 30. péntek - 195. szám - Az ülésnap megnyitása - A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni Kósa Lajos képviselőtársamnak, hogy a közokiratokra vonatkozóan ezt a kérdést elénk hozta... - JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni Kósa Lajos képviselőtársamnak, hogy a közokiratokra vonatkozóan ezt a kérdést elénk hozta... - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

1800 közokiratot, akkor a maradandó értékű elszármazott közokiratokat a levéltár a tulajdonosnak visszaadja azt követően, hogy azokat digitalizálja és nyilvántartásba vette, ezzel biztosítva azok fennmaradását a jövő nemzedékei számára. A nyilvántartásban szereplő közokiratok a törvény erejénél fogva védettek, és az irat tulajdonosának változásbejelentési kötelezettsége van a nyilvántartott adatok vonatkozásában. A javaslat szerint közokirat­védelmi bírság szabható ki, ha az elszármazott közokirat tulajdonosa a Magyar Nemzeti Levéltár felé fennálló bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. Most fordulnék egy kérdéssel Fekete Péter államtitkár úrhoz. Azon túl, államtitkár úr, hogy majd reményeim szerint elfogadja az Országgyűlés ezt a javaslatot - én magam is a Jobbik-frakció támogatását fogom kérni -, azon túl, hogy ez majd megjelenik a Magyar Közlönyben, a magyar kormány tervez-e, ahogy említettem, az ösztönzők mellett figyelemfelhívó programot vagy kampányt annak érdekében, hogy az így magánszemélyeknél lévő közokiratok vonatkozásában mi a kötelezettségük és milyen szankciókra számíthatnak, ha ezt elmulasztják. Ez egy nagyon fontos változás, és szerintem mindannyiunk közös érdeke, hogy a társadalom széles köréhez eljusson, hiszen ez a törvénymódosítás akkor éri el az eredeti célját, ha ebből kialakul egy nagyon pozitív gyakorlat. Ehhez kapcsolódóan pedig Kósa Lajos képviselőtársamhoz fordulnék egy kérdéssel. Úgy fogalmazott az előterjesztésben, hogy jelentős számban lehetnek ilyen dokumentumok. Ennél konkrétabban, nagyságrendileg meg tudjuk-e becsülni, hogy mi lehetett az a jelentős szám, amikor ezt a javaslatot benyújtották? Erről kaphatunk-e esetleg bővebb információt, hogy alátámasszuk azt az igényt, ami a javaslat alapján felmerül, ha az Országgyűlés a vita lefolytatását követően reményeim szerint majd elfogadja ezt a javaslatot? Konkrétan a korábbi évek tapasztalataiból kiindulva mekkora lehet, milyen számban lehetnek maradandó értékűnek minősülő elszármazott közokiratok magánszemélyek tulajdonában? Ezekre a kérdésekre szeretnék választ kapni. Köszönöm szépen a figyelmet, és ahogy említettem, a Jobbik­frakció támogatását fogom kérni. (Taps.) ELNÖK: Köszönjük, jegyző úr. Most szót adok Juhász Hajnalkának, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő asszony. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni Kósa Lajos képviselőtársamnak, hogy a közokiratokra vonatkozóan ezt a kérdést elénk hozta, és képviselőtársnőm már részletesen ismertette a törvény módosítását. Annyival szeretném kiegészíteni, bár nyilvánvalóan mindannyian érintettük a kérdést, hogy mi minősül közokiratnak, és ezt fontos elmondani, hogy közokiratnak minősül a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozott vagy tartozik. Az elmúlt időszakban, különösen a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakában azonban jelentős mennyiségű közokiratnak minősülő dokumentum került magánszemélyek tulajdonába vagy birtokába. Ezek nagyobb része a közfeladatot ellátó szervektől került ki, esetileg azonban felbukkannak levéltárból származó iratok is. Fontos azt hangsúlyoznunk, hogy az Alaptörvényből levezethető az állam azon kötelezettsége, amely szerint biztosítani szükséges a maradandó értékű közokiratok, valamint a kulturális javak megőrzését és azok tartalmának megismerhetőségét, valamint az ügyviteli értékű közokiratok, mint a közigazgatás működéséhez és állampolgári jogok érvényesüléséhez szükséges adatok megőrzését mindenki számára. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Jelen javaslat arra irányul, hogy ezen alapvetésekre tekintettel megnyugtatóan rendezze azon közokiratok jogi helyzetét, amelyek az idők során a közfeladatot ellátó szervtől vagy az államtól elszármaztak és magánszemélyek birtokába vagy tulajdonába kerültek. Nagyon fontos, még egyszer köszönjük az előterjesztést, a KDNP támogatja. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Varga Lászlónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő úr, öné a szó. DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Előterjesztő! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán az megállapítható a péntek reggeli időpontra tekintettel is egy nagyon hosszú, nagyon sok előterjesztést vitató

Next

/
Thumbnails
Contents