Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 15. hétfő - 179. szám - Dr. Brenner Koloman (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszterének - „Mi a kormány stratégiája az érettségi vizsgákat illetően?” címmel - ELNÖK: - DUDÁS RÓBERT (Jobbik):
99 Tisztelt Elnök Úr! Ma azt látjuk, hogy az Európai Unióban eltöltött több mint egy évtizedes együttműködésünk egy kiváló kooperációnak bizonyult, hiszen a kormányfőink egymással találkoznak az európai csúcs előtt nemcsak a fővárosokban, hanem Brüsszelben is, és az együttműködés intézményesült formája, a Visegrádi Alap fontos kulturális és oktatási célokat is szolgál. És itt van a parlamenti dimenzió, ahol a házelnökök eszmét cserélnek folyamatosan. És a bizottságok között is elindult a párbeszéd. Pöstyén, Poprád, Varsó, Krakkó, Velehrad, Prága, Budapest, Hernádvécse és Sárospatak, csak néhány olyan település nevét említem, ahol a közös bizottsági üléseken igenis eredményre jutottunk a bennünket érintő közös ügyekben. Tisztelt Elnök Úr! Úgy vélem, igaz az az állítás, hogy a visegrádi négyek egy jól csengő márkanév lett az Európai Unióban. Régóta meggyőződésem, hogy a visegrádi együttműködés valójában nem más, mint annak a felismerése, hogy nekünk, közép-európaiaknak is lehetnek sajátos közös érdekeink. Miben ragadható meg ez a közép-európai jelleg? Talán a vasfüggöny mögé zárva töltött években és azok anyagi és szellemi természetű következményeiben? Esetleg valamilyen sajátos kulturális vonásban? A beszélt nyelveink gyökereiben? Úgy vélem, hogy ennek megválaszolására egy esszé is kevés lenne. De elég csak néhány címszó: polgári forradalmak, polgárosodás, egyéni szabadságjogok, függetlenség és szuverenitás az idegen elnyomókkal szemben. Amennyiben szeretnénk meghatározni, hogy miről is szól a visegrádi csoporthoz tartozás, akkor ma már könnyedén kimondhatjuk, hogy a valódi európaiságról, az európai értékek valódi megőrzéséről szól, ahogy Németh Zsolt elnök úr említette. Hazánk esetében különösen is szembetűnő ez, hiszen sokszor védtük meg a tőlünk nyugatabbra fekvő államokat komoly veszélyektől. Az pedig egy komoly tanulság számunkra, hogy a visegrádiaknak járó támogatásokért más nem fog harcolni, az országainkat összekötő utakat és vasutakat más nem fogja megépíteni, csak mi. Tisztelt Képviselő Úr! Ez a nyilatkozat, amit ma elfogadunk, megerősíti, hogy a visegrádi csoport országaink számára az egyik legfontosabb érdekérvényesítési fórum, ahol megfogalmazhatjuk, hogy szerintünk mi a helyes és mi a célszerű Európa számára. Fontos, hogy mit döntünk el, és ehhez a döntéshez hogyan jutunk el. A V4-es találkozók a valódi érdekegyeztetés, a valódi konzultáció fórumai, ahol nincs más lehetőség, mint a méltányosság eszközével a rációra hatni. Most, tisztelt elnök úr, a 30 éves évfordulón az a feladatunk, hogy ezt a kincset, ami a visegrádi kooperáció, megőrizzük és mások számára is láthatóvá tegyük. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a visegrádi csoport léte és sikere nemzeti ügy. Erre figyelemmel kérem az Országgyűlést a Fidesz képviselőcsoportja nevében, hogy támogassa ennek a javaslatnak az elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Bravó! - Taps a kormánypártok soraiból. - Szórványos taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának képviseletében Dudás Róbert képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. (18.20) DUDÁS RÓBERT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Nagykövet Urak! Történelmi jellegű lépés, történelmi események ismerete és tisztelete. Valahogy talán így foglalható össze az, ami 1991. február 15-én történt, hogy az akkor még három ország részvételével, majd később kibővülve, illetve elnyerve végleges formáját megalakult a visegrádi együttműködés, megalakult a V4-ek. Számos hozzászólásban elhangzott már történelmi visszatekintés, én azokat nem szeretném ismételni, ugyanakkor egy aspektus, egy megközelítés miatt mégis röviden én is visszatekintenék. 1335-ben Károly Róbert volt az, Antall Józsefhez hasonlóan, aki szintén Visegrádra hívta azokat a királyokat, akikkel megalkottak egy olyan közös gazdasági együttműködést, amellyel hosszú-hosszú időn keresztül a térség vezető csoportjává váltak, és komoly gazdasági teljesítményt tudtak felmutatni. Ettől, legyünk őszinték, ma még messze vagyunk, de ez nem jelentheti azt, hogy egyébként ezt az együttműködést ne tartsuk fenn, és ne tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy egyre erősebb legyen, egyre erősebb legyen a V4, egyre erősebbek legyenek azok az országok, amelyek ebben az együttműködésben részt vesznek és dolgoznak közösen. Amíg azonban 1335-ben valami ellen hozták létre, nyilván valamiért is, de valami ellen, hiszen Bécs árumegállító joga ellen hozták létre ezek a királyok az együttműködést, hogy országukat megerősítsék, 1991-ben nem valami ellen, és ezt szeretném leszögezni, ez a jövőben is nagyon fontos lesz minden résztvevő
