Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 15. hétfő - 179. szám - Dr. Brenner Koloman (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszterének - „Mi a kormány stratégiája az érettségi vizsgákat illetően?” címmel - ELNÖK: - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP):
100 számára, nem valami ellen jött létre a V4, hanem valamiért. Ez a párhuzam az a kulcs, azt gondolom, amiből ki kell indulnunk, hogy bár egy történelmi tényre való alapozással jött létre ez a megállapodás 1991-ben, de amíg az valami ellen, egyben valamiért, ez 1991-ben csakis valamiért jött létre, azért, hogy dolgozzunk közösen az országainkért. Legyünk őszinték, nagyon sok teendő van még. Az elmúlt percekben, szűk fél órában számos teendő hangzott már el, hogy milyen teendők állnak a V4-országok előtt. Ezeket sem szeretném ismételni, egy nagyon fontos dolog azonban kimaradt, és ez mindenképpen idekívánkozik. Legyünk őszinték: kérdés az, hogy mi érdekli a nemzeti parlamenteket és mi érdekli a nemzet embereit, polgárait, és erről még eddig nem esett szó, ez pedig az, hogy Közép-Európát zárkóztassuk fel. Zárkóztassuk fel a közép-európai béreket, zárkóztassuk fel a közép-európai emberek életszínvonalát annak érdekében, hogy ténylegesen eljöjjön számukra az a jólét, amit 1991. február 15-én megfogalmaztak az alapító elnökök, miniszterelnökök. Ez az, ami prioritást kell hogy élvezzen. Ne szakadékokat építsünk, hanem hidakat, mert ez fog minket elvezetni a céljainkhoz, mert bár ténylegesen az elmúlt évtizedekben erősödő együttműködésről beszélünk, de ebben még bőven van potenciál, és nagyon fontos, ahogy felismerték a V4 alapító atyái, hogy összefogással tudjuk az érdekeinket érvényesíteni megfelelő módon. A néppárti Jobbik nevében támogatásunkról biztosítjuk ezt a nyilatkozatot, egyben üdvözöljük az alapító atyák elképzelését, bízva abban egyébként, hogy a jövőben hosszú-hosszú évtizedeken keresztül ez az együttműködés, ez az összefogás úgy létre tud jönni és fenn tud maradni, hogy a pártpolitika nem szab neki gátat, mert az is egy nagyon fontos szempont az elmúlt időszak tekintetében, hogy változtak a pártok, változtak a kormányok országról országra, de az együttműködés maradt. Nagyon fontos, hogy ez a nyilatkozat létrejött. Örülünk neki, hogy a házelnökök deklarálták ezt, majd pedig a Külügyi bizottságon keresztül most nagy valószínűséggel az Országgyűlés is el fogja fogadni. Jó egészséget kívánunk minden, ebben az együttműködésben részt vevő szerv számára, és a mi részünkről maximálisan támogatásunkat fogjuk biztosítani. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának felszólalója, Simicskó István frakcióvezető úr következik. Parancsoljon, frakcióvezető úr! Öné a szó. DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nagykövet Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, hogy ez egy jó vita, gyakorlatilag nincs vita, hiszen mindenki egyetért abban, hogy ez egy kiváló politikai nyilatkozat. Ezért hadd köszönjem meg Németh Zsoltnak, a Külügyi bizottság elnökének és a Külügyi bizottság valamennyi tagjának, hogy megírták, megfogalmazták és benyújtották a Ház elé. Hadd köszönjem meg a házelnököknek is, akik valóban előkészítették ezt az előttünk fekvő politikai nyilatkozatot. Szerintem fontosak az ilyen döntések, fontos, hogy a 30 évvel ezelőtti eseményről ilyen méltó módon megemlékezzünk, hiszen valóban, ennek a 30 évnek is nagyon komoly, rendkívül sok változással járó története van már. A rendszerváltástól indultunk, együtt fogalmaztuk meg azokat a célokat, amelyek az euroatlanti integrációs folyamatot jelentették, szinte egyszerre kerültünk ezekbe a helyzetekbe és ezekbe a fontos nemzetközi szervezetekbe. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára mindannyian ismerjük a ma már kicsit közhelyszámba menő közmondást, amely úgy szól, hogy a történelem az élet tanítómestere. Bizony, bizony, az emberiség ismert története bizonyítja azt, hogy ha az emberek és embercsoportok képesek együttműködni, képesek szövetséget kötni, képesek összefogni, akkor sokkal eredményesebbek lehetnek, és komolyabb célokat érhetnek el, mint ha nem, mint ha összevesznek, mint ha egymás ellen dolgoznak. Sokan beszéltek már arról, az előttem szóló felszólalók elmondták, hogy 1335 novemberében mi történt. Valóban, a három akkori komoly király összeült, Károly Róbert magyar király kezdeményezésére Visegrádon találkoztak. III. Kázmér lengyel király, Luxemburgi János cseh király és Károly Róbert ültek össze alapvetően azért, hogy elsimítsák a meglévő esetleges ellentéteket, és politikai-gazdasági együttműködést, egyfajta érdekszövetséget hozzanak létre, valóban úgy, ahogy elhangzott, Bécs árumegállító jogával szemben. Sikeres volt az együttműködés, megerősödött ez a három király is, és új kereskedelmi útvonalakat hoztak létre pont azért, hogy a saját gazdaságunk erősödhessen és fejlődhessen. Ez egy konkrét tény, egy konkrét esemény, de az elmúlt évszázadokban számtalan közös fellépés, egyfajta közös sors jellemzi ennek a négy népnek az egymás mellett és egymásban való élését. 1991. február 15-én ismét egymásra találtak a népeink, és ez valóban egyfajta sajátos ünnep, hogy megértettük a történelem hívó szavát, megértettük az egymásrautaltság fontosságát, és a vélt vagy valós ellentéteken felülemelkedve a közös
