Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 8. csütörtök - 188. szám - A közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

943 meg, és sokan azon gondolkoznak, hogy hogyan lehet ezt megoldani, és ahogy a hírekben is megjelent, jelentkeztek különböző pártokba párttagnak, mert azt kizárja a törvény, a rendvédelmi szolgálati jogviszonyt. Ami nem jó, és természetesen mi nem mondtunk mást rá, mint hogy törvénytelenségben politikai párt semmilyen módon nem vehet részt, még akkor sem, ha megértjük az ő problémáikat. No de a jelenséget tessék már észrevenni, államtitkár úr! Erre biztos, hogy nem az a megoldás, hogy akkor még 30 nappal meghosszabbíthatom az ő átrendelésüket. Hanem az lenne a megoldás, hogy normális bérrendezés van, normális munkakörülmények vannak, kiszámítható életpálya van, és például óriási dolog lenne az állománynak, és biztos, hogy még többet vagy legalábbis jobb kedvvel vinnének a hátukon ezek az emberek, ha azt a szolgálatinyugdíj-rendszert végre visszakapnák. Nem azt, ami volt, de valamilyen szolgálatinyugdíj-rendszert végre visszakapnának a jelenleg aktív állományban lévők is, nem beszélve a lekádárhuszározott volt elöljáróikról, vezetőikről, kollégáikról. A hivatásos állomány juttatásait meghatározó illetménytáblák törvényben mellékletként való elhelyezése garanciális kérdés. Még egyszer, itt százezres nagyságrendű munkavállalóról - sőt annál egy kicsit több, hiszen ők esküt tesznek, és életüket és testi épségüket veszélyeztetve végzik a szolgálatukat -, emberekről beszélünk, az egy minimális garancia, hogy az ő bértáblájuk törvény mellékleteként legyen, és ne legyen semmilyen miniszternek vagy akár más vezetőnek a kénye-kedvére bízva ennek a módosítása, mondjuk, egy jó éjszaka 11 órakor kiadott miniszteri rendelettel. Ezért nem tudjuk támogatni azt, hogy a tisztjelöltek ösztöndíját meghatározó törvényi rendelkezés kerüljön ki a törvényből és kerüljön miniszteri rendeleti hatáskörbe. Azt gondolom, hogy jó érzéssel ezt a kormánypárti képviselők sem támogathatják. Ha szükség van az emelésre - remélem, hogy azért van ez a megoldás, és nem azért, mert csökkenteni akarják az ösztöndíjakat -, hozzák a parlament elé, szerintem százszázalékos döntéssel fogja a magyar Országgyűlés bármikor ezt a szabályt meghozni. Ugyanakkor valóban el kell ismerni, van számos előremutató intézkedés, javaslat is ebben a törvényjavaslatban, az állomány részére is előnyös, egy bizonyos részüknek, például a börtönlelkészek rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyára vonatkozó speciális rendelkezések meghatározása, vagy éppen a Riasz. alá tartozó 50 év felettiek pótszabadsága, vagy a nyugdíjba helyezésük utáni róluk való személyes szociális gondoskodás megteremtése, ezek mind kifejezetten támogathatóak. Fontos paradigmaváltás lehet a büntetés-végrehajtást érintően, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet ellátási kötelezettsége a jövőben nemcsak a költségvetési szervekre, hanem az állami többségi befolyás alatt álló gazdasági társaságokra is kiterjed. Mondjuk, egy jó kérdés az, hogy ez ki fogja-e állni az Unió jogi környezetének próbáját, meg egy másik nagy kérdés lesz, hogy egyébként pontosan mire gondolt a költő, amikor ezt a javaslatot az asztalra letette, tehát mely állami cégek ellátásában, milyen volumenben, hogyan kíván a büntetés-végrehajtás részt venni, és fogja-e bírni, és képes lesz-e megfelelő módon ellátni a feladatát. És még egy nagyon fontos kérdés van, hogy reméljük, nem olyan megoldást fognak keresni, mint amit egyébként például az egyenruha előállítása tekintetében láttunk, hogy papíron a büntetés-végrehajtás kezei közül jönnek ki az új egyenruhák, gyakorlatilag pontosan tudjuk - hiszen megvan a nyoma, ez nem eltüntethető -, hogy külső cégeknél csinálják a ruha-összeállítás legfontosabb mozzanatait, mert a bv erre képtelen, majd a végén bv belső előállítási termékként számolnak el, egyébként nem kevés, vagy pont, hogy nem sok embernek nem kevés pénzt, megrendelést és bizniszt juttatva. Ez biztos, hogy nem a büntetésvégrehajtás érdeke. Reméljük, hogy ez jelen esetben nem így lesz. Meglehetősen szigorúnak tűnik az a rendelkezés, ami a harmadik országbeli állampolgárok munkaviszonya megszűnésének bejelentése esetén kizárja a tartózkodási engedélyek meghosszabbítását. Ha ezt a magyar piac így jónak látja, önök tudják, nem biztos, hogy jelen esetben ez biztosan működni fog, de ebben mi nem kívánunk állást foglalni. Kifejezetten figyelemre méltó rendelkezés, ami hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, miszerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a menekültügyi feladatokat szolgáló beruházásokra, beszerzésekre nem kellett eddig alkalmazni a közbeszerzési törvényt. Engedjék meg, hogy itt az indoklást is felolvassam, mert szerintem nagyon bájos. Azt írja a törvényjavaslat - idézem -: „A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarországon 2015. szeptember 15-e óta áll fenn. Az előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség már nem áll fenn, így a szabályozást nem indokolt fenntartani.” Ebben teljesen igazuk van, csak egyetlenegy kérdés van ilyenkor persze, csak az, hogy akkor magának a rendkívüli helyzetnek a fennállását mi indokolja, ha önök szerint sem indokolt már. Végezetül a legfontosabb kérdés. Molnár Zsolt képviselőtársunk benyújtott egy saját javaslatot az engedély nélküli járművezetés elleni fellépés hatékonyabbá tételéről. Ezt a Fidesz leszavazta. Most annak örülünk, hogy ebben a törvényjavaslatban, egy salátatörvényben visszaköszön, ha nem is teljesen ugyanaz a javaslat, de