Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 7. szerda - 187. szám - A Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

880 szép példája volt az, amikor 2017. november 10-én elfogadtuk a Magyar Állandó Értekezlet 16. ülésének zárónyilatkozatát. A dokumentum leszögezi, hogy a tagszervezetek kiemelt törekvésként kezelik, hogy az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában aláírásukkal minél többen támogassak a „Minority SafePack - Egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű, a kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtését célzó nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést. A zárónyilatkozat értelmében a tagszervezetek üdvözlik, hogy a Rákóczi Szövetség közreműködik a magyarországi aláírásgyűjtésben. És valóban, az akcióban mindenki részt vett, ugyan nem egyenlő mértékben és lelkesedéssel, de végzett feladatot. Kiemelném a mi pártunk, a Fidesz által végzett országos nagyszabású akciók mellett a Rákóczi Szövetség szerepét, de köszönet illeti a hazai nemzeti kisebbségeket, az egyházakat, az állami vállalatokat, például a Postát, a gazdákat, gazdaszervezeteket. A nemzeti összefogás sikerre vezetett, és hadd emeljem még ki Vincze Loránt FUEN-elnök szerepét, továbbá minden határon túli magyar szerepvállalását. Nem véletlen, hogy ahogy Magyarországról, úgy Felvidékről és Erdélyből is az előírt aláírások többszöröse érkezett. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő politikai nyilatkozat üdvözli a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést, a sikeres aláírásgyűjtést és az Európai Parlament támogató hozzáállását. A nyilatkozat ugyanakkor kinyilvánítja, hogy a demokratikus szabályokba ütközik és megdöbbentő az, hogy az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott támogató állásfoglalásával ellentétben az Európai Bizottság a kezdeményezést teljes egészében elutasította, így nemcsak az Európai Parlament támogató véleményét hagyta figyelmen kívül, hanem az európai polgárok akaratát is semmibe vette. Én is úgy érzem, hogy az Európai Bizottság döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy konkrét intézkedésekkel tegyen tanúbizonyságot az európai őshonos nemzeti kisebbségek iránti elkötelezettségéről, kultúrájuk támogatásáról és védelméről, és vétett a demokrácia szabályai ellen is. Szükséges lenne, hogy az Európai Unió végre az illegális migránsok jogai helyett az őshonos európai kisebbségek jogaival is foglalkozzon. Tűrhetetlennek tartjuk azt, hogy amíg az uniós bürokrácia gondolkodás nélkül, az európai polgárok megkérdezése nélkül túlterjeszti a hatáskörét és beleavatkozva a nemzetállami szuverenitásba, szabályokat alkot az uniós állampolgársággal nem rendelkező illegális migránsok jogainak védelméről, addig több mint egymillió nemzeti kisebbségben élő, de uniós állampolgár saját jogainak védelmére vonatkozó kezdeményezését indokolás nélkül lesöpri az asztalról. Az előbbi kérdések uniós szintű koordinálása, irányítása éppen ahhoz a V Jourovához tartozik, aki a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, aki egyébként nem spórol időt és energiát, ha éppen Magyarországot és annak kormányát kell bírálni. Nem gondolja-e az Európai Bizottság és annak elnöke, hogy Jourová biztos tevékenysége, többek között Minority SafePack ügyében képviselt álláspontja alapvetően káros az EU egésze számára, és ahelyett, hogy az európai értékeket és az átláthatóságot képviselné, éppen a polgárok Unióba vetett bizalmát ássa alá? Itt az ideje, hogy most, amikor a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament közös kezdeményezésére május 9-én konferenciasorozat indul, amelynek célja az EU jövőjének felvázolása az állampolgárok és civil szervezetek bevonásával, végre eljussunk oda, hogy az Európa jövőjét meghatározó legfontosabb kérdésekről őszinte párbeszéd induljon. Ezek közül az egyik kétségkívül az őshonos kisebbségek európai helyzete. Fel kell szólítani a Bizottságot, hogy keresse meg azokat a jogi megoldásokat, amelyeken keresztül ténylegesen tenni képes a Minority SafePackben jelzett problémák megoldásáért, mert egyébként az európai polgároknak azt a következtetést kell levonniuk, hogy a Bizottság nem tölti be a neki szánt szerepet. Most ott tartunk, hogy jogi és politikai eszközökkel is tovább kell harcolnunk. Egyrészt igénybe kell venni jogi eszközöket, ezért az Európai Bizottság döntésének semmissé nyilvánítását kéri az Európai Unió Bíróságánál a Minority SafePack kezdeményező bizottsága. A kezdeményező bizottság, amelyet Hans Heinrich Hansen, korábbi FUEN-elnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vezet, március 24-én nyújtotta be a keresetet, miután a Bizottság 2021. január 15-én közölte, nem indítja be a jogalkotást az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés kilenc pontja kapcsán. Másrészt politikai eszközöket is használnunk kell, mint most ez a nyilatkozat, határozati javaslat. A Minority SafePack és a Székely Nemzeti Tanács szintén folyamatban lévő kezdeményezése a nemzeti régiókról, mindkettő nemzetstratégiai ügyek. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy elmenjünk a végsőkig. A Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezés érdekében még mindig folyik az aláírásgyűjtés, a kitartás ott is eredményre vezethet. Dabis Attila, Izsák Balázs, Pesty László és mások kiállása arra példa, hogy még a reménytelennek látszó helyzetekben is érdemes harcolni, jogorvoslatért folyamodni, ha közösségi ügyről, illetve alapvető jogok védelméről van szó. Tisztelt Ház! Folytatnunk kell a küzdelmet, energiát kell fektetni a kétoldalú kapcsolatokba, de aktívan kell képviselni a nemzeti kisebbségek ügyét a nemzetközi fórumokon is. El kell érni, hogy Brüsszel belássa, hogy