Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 7. szerda - 187. szám - A Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

879 akarják, amikor kultúrájukat gyermekeiknek továbbadni szeretnék; gyakran még a települések neve sem jelzi, hogy léteznek, magyar nyelvű városnévtáblához sok esetben nincs joguk, vagy nem érvényesíthetik, ha ez írva vagyon, annak ellenére, hogy már őseik is ott éltek, dolgoztak vagy építették az adott települést. Az Európai Unió nemcsak gazdasági, hanem érdekközösség is. Ez nem működhet hosszú távon, ha az őt alkotó népek nem érzik magukat biztonságban. Elkeserítő és felháborító, hogy még mindig nem jelenik meg a hivatalos európai közbeszédben, az uniós jogalkotásban a tradicionális európai kisebbségek védelmének és támogatásának fontossága. Pedig ha az Unió általános elveit, mint sokszínűség, változatosság, diszkrimináció tilalma, hívom segítségül, akkor igenis értelmezhető lenne európai perspektívában is a nemzeti kisebbségek helyzete, mert értékesek, mert legalább kétnyelvű polgárok, két kultúra ismerői. Ha szülőföldjükön nyugodtan, védve, biztonságban élnének, ezt a plusztudást és energiájukat teljes mértékben a közösségük és lakóhelyük gyarapodására tudnák fordítani. Óriási potenciál van bennük a régió gazdasági és kulturális életének katalizátori szerepére, és szerepük meghatározó lehet a szomszédos államok közötti kapcsolatok építéséhez, a régiós összefogáshoz, együttműködéshez. Tisztelt Ház! Magyarország felemeli a szavát a határon túli magyar kisebbségek védelmében, valahányszor őket érő jogsértések jutnak tudomásunkra. Az adott ország vezetőit azonban ritkán lehet jobb belátásra bírni, vélt vagy valós belpolitikai érdekeik mentén cselekednek, többnyire a magyar közösségek hátrányára. A problémás kérdéseket ki lehet vinni európai fórumokra, de mindaddig, amíg nincs egységes uniós törvényi szabályozás a kisebbségek védelmében, ezek többfrontos, többfordulós, sok esetben szélmalomharcok. Ismételten hangsúlyozzuk, az Európai Unió nem hagyhat védtelenül 50 millió uniós polgárt, az Unió nem hagyhat törvényi védelem nélkül kétmillió magyart. Az európai stabilitás alapfeltétele, ahogy államtitkár úr is hangsúlyozta, hogy az Unió területén béke legyen, ne terheljék lokális feszültségek az egyre több külső kihívással szembesülő szövetséget. Az európai gyarapodás feltétele, hogy az egyes régiók jól működjenek. Az egyes régiók akkor tudnak jól működni, ha minden európai polgár jól érzi magát ott, ahol él. Ha valamely régióban belső konfliktusok vannak, az hátráltató tényező. (17.50) Az elmúlt bő negyedszázad azt bizonyítja, hogy a tagállamok nem tudnak és hogy nem akarnak egyenrangú állampolgárokként bánni a kisebbségeikkel. Számos esetben bebizonyosodott, hogy belpolitikai síkon nem kezelhetőek a nemzetiségi konfliktusok, mert az erősebbik többségi fél nem ismeri fel, hogy érdekelt a rendezésben, és a nacionalizmus kísértése rendszerint erősebbnek bizonyul a politikai térben. A kisebbségi népcsoportok a szisztematikus manipulált többségi közvélemény céltáblái, folyamatosan ki vannak szolgáltatva aktuálpolitikai érdekeknek, rendszeres elszenvedői a helyi nacionalista erők játszmáinak. Nincs intézményes fékje az ellenük irányuló támadásoknak. Európai szinten kell biztosítani a kisebbségvédelmet, hogy tiszta jogi helyzetet teremtsen. Egyértelmű irányelveket kell megfogalmazni a tagállamok irányába, ne kelljen megküzdeni minden egyes magyar osztályért, iskoláért vagy himnuszért, nyelvhasználatért, ne Budapestről kelljen emlékeztetni a szomszédos államok vezetőit, hogy tartsák tiszteletben a magyar kisebbségek alapvető jogait. Tisztelt Ház! Magyarország arra törekszik, hogy minden magyar a szülőföldjén boldoguljon határon innen és túl. Amíg egy szabadkai vagy egy kolozsvári magyar másodrendű állampolgárnak érzi magát saját szülőföldjén, nagy a kísértés annak elhagyására vagy éppen az asszimilációra. Magyarország ott áll a külhoni magyarok mellett, és nemzetközi szinten is mindent elkövet a kisebbségi jogok elismerése érdekében. Ma egy erős Magyarország vág neki a következő száz évnek egy olyan helyzetben, amikor ismét egymásra találtak a magyarok a Kárpát-medencében, megvalósult a közjogi egység az állampolgárság formájában, és egy szélsőséges párt kivételével ma már a magyar társadalom nemzetben gondolkodik, és nem csodálkozik, ha egy szabadkai, kassai, lendvai, eszéki, marosvásárhelyi, beregszászi magyar magyarul beszél. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy véget ért a száz év magány, ma vannak szövetségeseink, vannak sikereink. Szerbiával soha nem voltak olyan jók a kapcsolatok, mint ma. Szlovákiával a V4 keretén belül nagyon sok kérdésben egyetértünk, bár vannak megoldandó ügyek. A szerb példa bizonyítja, hogy nem a magyarokon múlik az, hogy ma nincs jó viszonyunk például Ukrajnával. Őszintén reméljük, hogy Romániával sikerül rendezni közös dolgainkat, az új kormány új lehetőségeket kínál, rajtunk ez eddig sem múlott. Tisztelt Ház! A kapcsolatok kétoldalú rendezése mellett fontosak a nemzetközi intézmények, és csak akkor érhetünk el sikereket, ha mi, magyarok egységesen lépünk fel a nemzetközi szervezetek előtt. A nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés kapcsán is kialakult egy nemzeti konszenzus, és fontosnak tartjuk ennek megőrzését. Nem szolgálja az egységet, ha a baloldal egyik parlamenti vagy parlamenten kívüli pártja a külhoni magyarok ellen vagy a külhoni magyarok érdekei ellen román pártok mellett érvel. A nemzeti egység