Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 7. szerda - 187. szám - A Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
877 ELNÖK: Tökéletes! DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Igen, most működik. Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném idézni az Európai Unió jelmondatát: „In varietate concordia”, vagyis: egység a sokféleségben. Az alapító szerződés értelmében, idézem: az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul. Az Unióban érvényes értékek azonban eddig nem tudták a hátrányos megkülönböztetés eseteit, a kisebbségek jogainak korlátozását, az érintett kisebbségek nyelvét és kultúráját veszélyeztető káros hatásokat megelőzni. Tudjuk és értjük, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket elsősorban annak a tagállamnak kell vagy kellene megvédenie, amelyben azok élnek, ám az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásában az Európai Unió egyre nagyobb mértékben felelős a nemzeti kisebbségekhez tartozó, regionális vagy kisebbségi nyelvet beszélő személyek és közösségek életét befolyásoló jogszabályokért, politikákért és tevékenységekért. Ez a meggyőződés vezérelte az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját, amikor már 2013-ban szorgalmazta az Unió fellépését a nemzeti kisebbségek védelme érdekében. Kezdeményezése arra irányult, hogy az Unió nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén is szabályozza a kérdést. Az európai kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság azonban, mint jól tudjuk, elutasította. Arra hivatkoztak, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. A kezdeményezők azonban ’13. november 25-én megtámadták az elutasító döntést az Európai Unió Bíróságánál, és erőfeszítéseiket siker koronázta, amikor 2017. február 3-ai ítéletében az uniós bíróság megsemmisítette a korábbi határozatot, majd az Európai Bizottság ’17. március 29-én kedvező döntést hozott az európai polgári kezdeményezés részleges bejegyzéséről. Az aláírásgyűjtési kampány sikere széles körben ismert, több mint egymillió érvényes aláírás került összegyűjtésre Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Lettországban, Spanyolországban és Olaszországban 2018 áprilisáig. Az előzmények és az uniós bíróság állásfoglalása ismeretében még nagyobb megdöbbenést keltett a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos újabb európai bizottsági elutasítás. (17.40) A 2021. január 14-én kiadott közlemény szerint a Bizottság a meglévő szabályokat elegendőnek tartja ahhoz, hogy a tagállamok támogathassanak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kultúráját előmozdító projekteket. Bár továbbra is iránymutatást ígér a tagállamoknak arra az esetre, ha nehézségekkel szembesülnének a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kultúráját támogató intézkedések és a hatályos állami támogatási szabályok összeegyeztetése során, a Bizottság úgy véli, hogy nincs szükség további jogi aktusra. Csakhogy a kisebbségvédelem uniós szabályozását szorgalmazó uniós polgári kezdeményezést több mint egymillió európai polgár írta alá, az Európai Parlament pedig nagy többséggel szavazta meg azt a támogató állásfoglalást, amelyben felkérte a Bizottságot a kezdeményezésben foglaltaknak érvényt szerző törvényalkotási folyamat elindítására. Mindezt az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyta, számára 1 123 422 európai polgár, valamint az Európai Parlament állásfoglalása nem számított. Ebben a helyzetben felmerül a kérdés, hogy mit is jelent a demokrácia az Európai Unióban. Inkább demokráciadeficitről beszélhetünk és arról, hogy az Európai Bizottság hitelét vesztette ebben a kérdésben polgárai szemében. Az Unió nehezen vehető komolyan abban az esetben, ha egyes tagállamain a demokrácia hiányát kéri számon, ő maga viszont nem hallgatja meg a polgárai kérését. A kezdeményezők is osztják azt a nézetet, hogy az Európai Bizottság döntése több szempontból is hibás. Hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét, az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el. Az EU ahelyett, hogy közelebb kerülne a polgárokhoz, éppen a polgároktól érkező javaslatokat hagyja sorozatosan figyelmen kívül. A Bizottság ugyanakkor mellőzi az Európai Parlament társjogalkotóként hozott, háromnegyedes
