Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER (LMP):
785 A fenntarthatósági szempontok figyelembevételénél fontos lesz, hogy 6 ezer megawattnyi naperőművi kapacitást szeretnénk elérni. Szeretnénk, ha a távhőben is zöldülés történne, és a megújuló energiaforrásokat a távhőellátásnál is el tudnánk terjeszteni; itt kiemelt szerepet szánunk a geotermiának is. Illetve amikor megfizethetőségről beszélünk, akkor pedig az uniós helyreállítási alapból szeretnénk 700 ezer okosmérőt biztosítani a lakosság részére, illetve a legkiszolgáltatottabb rétegek számára szeretnénk olyan pályázati konstrukciót biztosítani, amelyben a napelemrendszerek telepítésére, illetve a fűtés-korszerűsítésre lehet nagyon nagy támogatásokat igénybe venni. Röviden ennyit szerettem volna mondani a terveinkről az energetikai komponens területén, és ehhez kérném a tisztelt képviselő hölgyek és urak támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönjük. Most Ungár Péter képviselő úrnak adok szót az LMP-től. Parancsoljon! UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Mindannyian emlékszünk arra, amikor még a koronavírusjárvány előtt a Fidesz zöldfordulata kezdődött. Ennek voltak ilyen érdekes leágazásai, például amikor a Kereszténydemokrata Néppárt augusztusban csatlakozott a műanyagmentes júliushoz, de ezen túlmenően voltak bejelentések is arról, hogy mennyi és milyen jellegű pénzeket fognak zöldfordulatra elkölteni Magyarországon. Most az, hogy ennek egy jelentős része nem valósult meg azért, mert van egy gazdasági válság, amely a koronavírus-járvány miatt van, ez érthető, és - hogy mondjam - a számonkérésem nem ezekre vonatkozik. Inkább arra vonatkozik, hogy rengeteg olyan európai uniós politika van, ahol a kormány nemhogy legalább a lehetőséget megadná, hogy zöldfordulat legyen Európában, hanem ez ellen cselekszik. Ennek talán a legeklatánsabb példája az európai közös agrárpolitika, az a közös európai agrárpolitika, amelyben - bár a Fidesz azóta egy ilyen hosszú szappanoperaszerű kapcsolatát lezárva kilépett az Európai Néppártból - szövetségese az Európai Unió vezetésének abban, hogy semmiféle zöldfordulat ne legyen lehetséges az európai agráriumban. Az európai közös agrárpolitika talán az egyik legnagyobb összegű politikája az Európai Unió költségvetésének, és a fejlesztési források tekintetében is nagyon sok olyan forrás lesz, amely az agrárpolitikának meghatározó része vagy azon alapuló és meghatározó része lesz. A közös agrárpolitikában nagyon sok olyan javaslat volt, amely a zöldfordulathoz kötötte volna ezeket a kifizetéseket. Nem volt olyan javaslat ezzel kapcsolatban, amelyet bármilyen létező fideszes EP-képviselő, vagy a frakciófegyelemtől vezérelve, vagy most már attól függetlenül támogatott volna. A következő a helyzet. Jelenleg Magyarországon a kifizetett agrárpolitikai támogatások - ez 800 milliárd forint körül volt 2019-ben - 80 százaléka a jogosultak 10 százalékához kerül. Ez talán az egyik legegyenlőtlenebb EU-s támogatási forma, ami van. (21.20) Emellett ez az agrárpolitika azért is jelent súlyos problémát a klímaváltozással szembeni küzdelemhez képest, mert vegyipari jellegű agrárpolitika folyik ezeken a területeken, olyan vegyipari termékeket használnak, amelyek alapvetően károsak a magyar természetnek. És itt egy félmondatot hadd mondjak arról, hogy a Fidesz meg az Orbán-kormány volt talán az utolsó mohikán a tekintetben, hogy részben a glifozátot európai uniós szinten be tudjuk tiltani, részben egyéb olyan káros vegyszereket be tudjunk tiltani, amik nagyon is szennyezik például a talajvizet, illetve egyéb módon is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz. Tehát nagyon szép, hogy Nagy István miniszter úr most fecskefészket is telepített az Agrárminisztériumra, korábban méhszállást is telepített, ezek nagyon szép, szimbolikus lépések. Talán a glifozát betiltásáért kéne kardoskodni és szabadságharcot folytatni a szép, szimbolikus lépések mellett. A közös európai agrárpolitikában többek között az európai zöldek javaslata volt a vízvisszatartó agrárium és az ezzel kapcsolatos szempontrendszer beépítése a közös agrárpolitikába. Feltételeztük, hogy ha már a köztársasági elnök podcastekben és egyéb ilyen modern módokon próbálja a víznek a szükségességére és a vízgazdálkodásnak a szükségességére felhívni a figyelmet, akkor talán támogathatták volna. Értelemszerűen ez nem történt meg. Az a helyzet, hogy a közös agrárpolitika olyan embereknek jó, akik amúgy nem foglalkoztatnak sok embert, akik nem versenyképes agráripari termékeket állítanak elő, és akik ráadásul Magyarországon belül szennyezőknek számítanak. Az, hogy a „szennyezők fizessenek”, amit Orbán Viktor elmondott a bejelentésénél, amikor kitalálta, hogy a Fidesz-KDNP zöld lesz, ehelyett a közös agrárpolitikában egy elv érvényesül, hogy a Fidesz és az Európai Unió fizet a szennyezőknek. Az a helyzet, hogy mindenféle javaslat, ami ezzel kapcsolatban volt, amúgy nemcsak a zöld frakciótól, hanem másoktól is, süket fülekre talált, és
