Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - ELNÖK: - STEINER ATTILA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
784 ELNÖK: Államtitkár úr után ismét egy államtitkár úr, ezúttal Steiner Attilának, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának adok szót. STEINER ATTILA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az elkövetkezendő hétéves uniós költségvetésben és a helyreállítási alapban az egyik legfontosabb prioritás a zöldgazdasággal kapcsolatos források mobilizálása és az energetikai komponensen belül az iparág zöldítése. Ezzel kapcsolatosan engedjék meg, hogy pár szempontot én is kiemeljek, különös tekintettel arra, hogy a vitában túl sok konkrétum - pár hozzászólást leszámítva - nem hangzott el ezzel kapcsolatban. Amikor a zöldgazdaság fejlesztéséről és az energetika zöldítéséről beszélünk, akkor Magyarország nagyon jó alapokról indul, ugyanis ha a főbb mutatószámokat nézzük, amelyekre az Európai Unió is figyel, a széndioxid-kibocsátásunk 33 százalékkal csökkent a referenciaévhez, az 1990-es évhez képest. Ha megnézzük nemzetközi összehasonlításban, uniós összehasonlításban ezt az eredményt, akkor azt mondhatjuk, hogy az első egyharmadában vagyunk a tagállamoknak, ugyanis sok olyan tagállam van, amely nemhogy csökkentette 1990 óta a kibocsátását, hanem még növelte is. Ebben olyan nagy tagállamok vannak, illetve olyan zöldnek hitt tagállamok vannak, mint Spanyolország, Portugália és Ausztria. Ezen túlmenően az is egy fontos előny számunkra, és jó alapot biztosít, hogy eddig is jól hívtuk le az uniós forrásokat, illetve az elkötelezettségünkről nemcsak beszélünk, hanem azt törvényben is rögzítettük 2020 nyarán. Kevés olyan tagállam volt, amely törvényben is rögzítette azt, hogy 2050-re a klímasemlegességi célt tagállami szinten is szeretné elérni. Úgyhogy én azt gondolom, ez nagyon jó alapokat teremt arra, hogy az elkövetkezendő időszakban is ezekhez az uniós forrásokhoz hatékonyan tudjunk hozzányúlni. Ennek tükrében részben értem is egyes képviselők frusztrációját, hiszen pontosan azokat a beruházásokat fogjuk megvalósítani, amelyeket mindig is számonkértek tőlünk az ellenzéki képviselők. Az energetika terén milyen beruházásokra fogjuk fordítani ezeket a forrásokat? Én úgy gondolom, hogy egy hármas célt kell megvalósítanunk. Amikor fenntarthatóságról beszélünk és fenntartható energetikai rendszert szeretnénk kiépíteni, akkor a fenntarthatóság mellett az ellátásbiztonságnak, illetve a megfizethető áraknak is nagyon-nagyon fontos szerepet kell biztosítanunk. Ugyanis úgy gondolom, hogy már vannak nemzetközileg is olyan példák, ahol ha csak az egyik aspektust vesszük figyelembe, és a másik kettőre nem figyelünk, akkor annak nagyon rossz következményei, mellékhatásai lehetnek, például nagyon megemelkedhet az áram ára a lakosság számára, illetve ellátásbiztonsági problémákat is okozhatunk. Úgyhogy amikor a tervezésről beszélünk, akkor alapvetően ezt a hármas szempontrendszert tartjuk mindvégig a szemünk előtt. Ennek tükrében az egyik legfontosabb alapelvünk az a tervezésnél, hogy minél több forrást próbáljunk mobilizálni a megújuló energiák elterjedése érdekében. Itt a klíma- és természetvédelmi akciótervben a kormányzat vállalta, hogy 2030-ra a jelenlegi naperőművi kapacitást megháromszorozzuk, és 6 ezer megawattnyi, hárompaksnyi naperőmű-kapacitást fogunk telepíteni 2030-ra. Úgyhogy emiatt a helyreállítási terveknek egy nagyon fontos elemét képezik a napelemparkok, illetve a lakossági napelemek támogatási rendszere. Viszont - ahogy említettem - az ellátásbiztonsági szempontokat is mindvégig figyelemmel kell tartanunk, úgyhogy emiatt nemcsak napelemeket szeretnénk telepíteni, hanem az ehhez szükséges villamosenergia-hálózat fejlesztésére is szeretnénk jelentős forrásokat mobilizálni, ugyanis így biztosítható az, hogy a megváltozott termelési struktúra esetén ne szembesüljünk váratlan ellátásbiztonsági kihívásokkal. Emellett pedig szeretnénk a zöldbuszprojektünkkel továbbmenni. Már több megyeszékhelyen is találkozhatott az utazóközönség zöldbuszokkal. Itt egy hónapos demonstrációs projektekkel indultunk meg, viszont a célunk az, hogy tíz éven belül minden második busz elektromos busz legyen a vidéki nagyvárosokban. Ezt a programot szeretnénk továbbvinni. Összefoglalásképpen szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy mi egy olyan Magyarországot szeretnénk, egy olyan energetikai szektort szeretnénk Magyarországon, ahol biztosított az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a megfizethető energiaárak. Az ellátásbiztonság esetében nagyon fontosnak tartjuk, hogy a paksi atomerőművi kapacitások hosszú távon is megmaradjanak, és emellett viszont jelentősen bővítsük a megújuló energiaforrások elterjedését. Ehhez szeretnénk mobilizálni az uniós forrásokat. A határkeresztező kapacitásainkat jelentősen szeretnénk bővíteni; itt is jó úton jár már Magyarország, a régióban az egyik legtöbb határkeresztező kapacitással rendelkezik. Illetve magát a hazai villamosenergia-hálózatot is szeretnénk felfejleszteni olyan szintre, hogy ezt a nagyon sok megújuló, volatilisen termelő megújulóenergiatermelést is be tudja fogadni.
