Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - ELNÖK: - OVÁDI PÉTER (Fidesz): - ELNÖK: - DR. RÁKOSSY BALÁZS pénzügyminisztériumi államtitkár:
783 A felszólalásokban itt az MFF, illetve az RRF kapcsán felvetődött az több esetben, hogy a hitel, illetve a vissza nem térítendő támogatások aránya milyen legyen. Itt egy kicsit ilyen diszkrepanciát érzek az ellenzéki felszólalók felszólalásában, mert bizonyos tekintetben azért kaptunk kritikát, hogy túl sok a felveendő hitel mennyisége, más esetben pedig azért dorgáltak meg az ellenzéki képviselők, hogy egy adott hitellehetőséggel miért nem élünk, adott esetben a SURE lehetőségeivel. Az RRF-ben egy elég nagy mennyiségű hitellehetőség áll Magyarország rendelkezésére. Azt hiszem, ez egy közös döntés arra vonatkozólag, hogy Magyarországot hosszú távon eladósítjuk-e, illetve az eladósodás lehetőségét felvetjük-e; örülök, hogy ebben az ellenzéki képviselők is megnyilvánulnak, és kifejezik ebbéli véleményüket. Mielőtt rákanyarodnék a két operatív programra, amelyekben szeretném megmutatni azt, hogy a pénzeknek egy része hol van, illetve hol található, szeretném azért arra is felhívni a figyelmüket, hogy most 18 000 milliárd forintnyi európai uniós forrásról beszélünk RRF-, illetve MFF-keretben, ami hatalmas nagy összeg, de azért nem szeretném azt figyelmen kívül hagyni, hogy egyébként a magyar költségvetés éves összege 40 000 milliárd forint. Ha ezt a 18 000 milliárd forintot az RRF-en kívül hét évre vetítjük ki, akkor azért azt kell mondani, hogy az európai uniós források nagyon fontosak, jó, hogy kapunk ilyen forrásokat, de egyébként a beruházások jelentős része a magyar gazdaságban és a fejlesztések jelentős része költségvetési forrásból valósul meg. Tehát azok az eredmények, amelyeket a makromutatóknál felsoroltam az elmúlt időszakban, részben az európai uniós forrásoknak is köszönhetőek, de nagy részben mindenképpen a költségvetési források okos és tartalékoló, illetve fenntartható módon való elköltésének. Ahogy már utaltam rá, a 2014-2020 közötti időszak komoly változást jelentett az azt megelőző, a 2007-2013 közötti fejlesztési időszakhoz képest. Egyrészt intézményrendszerében változtattunk jelentősen az új rendszeren, eljárásában, pont azért, hogy sokkal inkább pályázóbarát legyen, könnyebb, gyorsabb lehessen ezeknek a forrásoknak a felhasználása, és az intézményrendszerben akkor szüntettük meg az NFÜ-t, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, amely egyébként a visszaéléseknek egy komoly kiindulópontja volt abban az időszakban. Egy olyan, szakmailag is megalapozottabb intézményrendszeri igazgatásra tértünk át, ahol az irányító hatóságokat a minisztériumokhoz rendeltük, és minden irányító hatóság, illetve operatív program tekintetében kijelöltünk egy szakpolitikai felelőst a kormányzatnak valamelyik másik területén annak érdekében, hogy a fejlesztési pénzek felhasználása, illetve tartalommal való megtöltése sokkal szorosabb együttműködést tegyen szükségessé a kormányzati szervek részéről, ezért a tartalma ezeknek az operatív programoknak sokkal szakmaibb és megalapozottabb legyen 2014-től kezdődően, mint azt megelőzően volt. Fontos fejlesztés volt a 2014-es időszakban, ami már elhangzott előttem, hogy a korábbi pénzfelhasználással szemben nagyon hangsúlyos volt 2014-2020 között az, hogy a rendelkezésre álló források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítottuk, és egyébként ez a forrásfelhasználás a következő időszakra is áll, tehát a 2021-től kezdődő időszakra. Ez a 60 százalékos forrásfelhasználás azt jelentette, hogy a pénzek nagy részét a kis- és középvállalkozások finanszírozására, gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, illetve a foglalkoztatás növekedésére, a magyar gazdaság újraiparosítására, illetőleg a kis- és középvállalkozások exportképességének a növelésére fordítsuk. Most ennek az eredménye az, hogy a magyar gazdaság mutatói az általam is idézett mutatók tekintetében úgy változtak az elmúlt időszakban, ahogy változtak. Még utolsó, zárógondolatként szeretném azt önöknek megemlíteni, hogy az európai uniós források a gazdaságvédelemben, illetve a Covid-vírus elleni küzdelemben is felhasználásra kerültek. A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban 2020 tavaszától kezdődően, néhány hónap leforgása alatt 340 milliárd forintos összegű forrást tettünk hozzáférhetővé, hogy a bajba jutott vállalkozásokat bértámogatásban részesítsük, a technológiai megújításokat támogassuk, illetve támogassuk a likviditásuk helyreállítását. Ennek keretében négy pályázatot írtunk ki az elmúlt év tavasza óta, illetőleg az elmúlt hetekben indult meg egy másik, a gazdaságvédelem szolgálatába állított eszköz: ez pedig a GINOP keretében ugyancsak a kamatmentes újraindítási kölcsön, amely 100 milliárd forint értékben tesz hozzáférhetővé rendkívül kedvezményes kamatozású hitelt a vállalkozások számára 1-10 millió forint értékben. Én itt be is fejezném, esetleg a későbbiekben majd kitérnék még néhány eredményre, de azt tartanám fontosnak megjegyezni, hogy az európai uniós források tekintetében mindenképpen az objektivitás, a szakmaiság alapján érdemes ezeket a programokat megítélni. (21.10) Fontos az, hogy pont azért, mert a programok megvalósítása helyben, helyi gazdaságokban, a vidéki Magyarországon történik meg, ezért lehetőség szerint ezek felhasználásának az elveiben legalább egyfajta konszenzus alakuljon ki a politikai erők között, és ez a konszenzus a következő időszakban, 2021-27 között is fenntartható legyen. Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
