Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - ELNÖK: - OVÁDI PÉTER (Fidesz): - ELNÖK: - DR. RÁKOSSY BALÁZS pénzügyminisztériumi államtitkár:
782 gazdasági növekedés mértéke a GDP 5 százalékát érte el, és egyébként a 4-4,5 százalékos gazdasági növekedés az elmúlt években egy átlagos gazdasági növekedésnek volt mondható, ami az európai uniós átlagos 1,8-2 százalékos gazdasági növekedésnek pontosan a kétszeresét jelenti. Elég, ha utalok arra, hogy az elmúlt években a gazdaság működésének és fejlődésének köszönhetően a minimálbér, illetve a magyar átlagbér jelentősen növekedett. Az elmúlt években egy átlagos magyar háztartás egy évben majdnem egy pluszhavi jövedelmet tudott hazavinni és ez ugyancsak a magyar gazdaság motorjának a beindításából következett. Elég, ha emlékeztetem önöket az államadósság mértékére, amely a 2010-es kormányváltást követően a magyar gazdasági összterméknek megközelítőleg 80 százalékos arányát érte el, és ezt a Covid-válság előtti időszakban 70 százalék alá sikerült csökkenteni. Hadd emlékeztessem még önöket a hiány mértékére! Amikor a polgári kormány 2010-ben kormányzásra jutott, egy túlzottdeficit-eljárás alatt állt az ország, ami annyit jelent, hogy a maastrichti kritériumok egyikét, a 3 százalékos hiányt nem tudta teljesíteni. Ez a nemteljesítés a szocialista kormányoknak köszönhetően 2004. május 1-jétől, tehát Magyarország európai uniós csatlakozásától kezdődően fennállt. A túlzottdeficit-eljárás alól Magyarország gazdasági teljesítménye okán 2013 májusában sikerült kijönni, a hiány mennyiségét sikerült az elmúlt években a 3 százalék alatt tartani, és ez hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság megítélése a nagy hitelintézetek, a nemzetközi minősítők szemében egészen más dimenziót képviselt, mint azt megelőzően. Hadd emlékeztessem még önöket arra, hogy 2010-ben a magyar kormánynak több mint 20 milliárd eurós hitelt kellett visszafizetni ahhoz, hogy a gazdaságot újra növekedési pályára helyezze. Ez a 20 milliárd eurós hitel pedig abból eredt, hogy a szociálliberális kormány a 2008-as világgazdasági válságot nem önerőből, hanem hitelfelvételből kívánta megoldani. (21.00) Itt elég, ha szembeállítom a mostani Covid-válságkezelést, ahol a kormány nem külföldi hitelfelvétellel kezelte ezt a válságot, hanem a saját maga eszközeivel, az elmúlt években elért gazdasági növekedésből származó tartalékaival kezelte a Covid-válság hatásait. És akkor engedjék meg még azt, hogy kitérjek arra, hogy a multinacionális vállalatok, illetve a pénzügyi szektor támogatása egy kicsit talán árnyaltabb, hiszen emlékeztetném önöket arra, hogy a 2010-es kormányváltás után a kormány bizonyos szektorokra különadót vetett ki; pont azért, hogy a közös teherviselést egy új dimenzióba állítsa. A magyar pénzintézetek és hitelintézetek ezeket a különadókat más iparágakkal, így az energia-, illetve a kiskereskedelmi ágazatokkal együtt azóta is fizetik, és hozzájárulnak ahhoz sokkal nagyobb mértékben, mint 2010 előtt, hogy a magyar gazdaság egy fenntartható pályán haladjon. Szóba került itt ellenzéki képviselői felszólalásban az, hogy a kis- és középvállalkozásokkal szemben miért támogatja a magyar gazdaságpolitika a multinacionális vállalatokat. Az ok egyértelmű: a multinacionális vállalatok is hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez. Fontos megjegyezni itt, hogy a multinacionális vállalatok főszabály szerint az európai uniós támogatásokból kiszorulnak, tehát annak érdekében, hogy a multinacionális vállalatok beruházási érdekeltségét fenn tudjuk tartani, fontos őket ösztönözni. Minden egyes multinacionális vállalati támogatás, amelyről itt említést tettek, beruházási kötelezettség vállalása mellett történt meg, tehát nem ingyenpénzként adtuk a multinacionális vállalatoknak a támogatást, hanem annak érdekében, hogy ennek fejében a támogatás meghatározott százalékában Magyarországon további befektetéseket hajtsanak végre. Elhangzott a közbeszerzési törvény is több tekintetben. Elismerem, hogy a közbeszerzési törvény nem jó. Én igazán nem láttam még jó közbeszerzési törvényt egyébként. (Potocskáné Kőrösi Anita közbeszól.) Sajnos, az elmúlt 15 évre visszamenőleg visszamutatható az, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alatt beszerzett szolgáltatások és beszerzések nagy része drágább, mint ha egyébként nem a közbeszerzési törvény hatálya alatt tennénk ezt meg, de felhívnám a tisztelt képviselők figyelmét arra, hogy a jelenleg hatályos közbeszerzési törvény 2016-ban az Európai Bizottság unszolására és javaslatára történt meg. Tehát amilyen állapotban most a közbeszerzési törvény van, az azért lett ilyen, mert 2016-ban az Európai Bizottság ezt kényszerítette ránk. Az, hogy egyszereplős közbeszerzési eljárások vannak és olyan számban, amilyenben, Brüsszelnek köszönhető. Úgyhogy én teljes mértékben támogatom azt, hogy ezt a közbeszerzési törvényt a következő években megváltoztassuk. Én látom annál a kettő, illetve három operatív programnál is, amelyet felügyelek, hogy a most hatályban lévő közbeszerzési törvény egy akadály: akadály a pályázóknak, akadály az irányító hatóságnak, akadály mindenkinek. Én örömmel veszek részt ennek az átdolgozásában, és felhívom a figyelmét a brüsszeli kollégáknak arra, hogy ez 2016-ban egy rossz döntés volt, amit ránk kényszerítettek.
