Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - DR. ÁGOSTHÁZY SZABOLCS IMRE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
724 A célkitűzés részét képezi a helyi térségi adottságokra és vonzerőre építő, tematikusan és térségileg integrált és összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása is. A területi célok eléréséhez, a területi kihívások kezeléséhez az ágazati operatív programok érdemi és célzott beavatkozásait össze kell hangolni az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció területi céljaival. A szakpolitikai célkitűzés keretében integrált területi programok megvalósítását tervezzük minden megyében. A programok helyi gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, turisztikai, közszolgáltatás-fejlesztési, energetikai, városfejlesztési, szociális, városrehabilitációs és humán fejlesztési tartalommal kerülnek kidolgozásra. A programoknak a legkevésbé fejlett régiók megyéinek fejlesztésére kell elsősorban fókuszálniuk. A 36 komplex programmal fejlesztésre kerülő járás esetében támogatni kívánjuk a helyi gazdaságfejlesztést és felzárkózást támogató fejlesztéseket az érintett megyék integrált területi programjain keresztül. A három kiemelt térség, azaz a Balaton kiemelt üdülőkörzet, a tokaji borvidék, illetve a Közép-Duna mente fejlesztése érdekében összehangolt megyei fejlesztéseket kell megvalósítani, szintén az érintett megyék integrált területi programjain keresztül. A célkitűzés keretében szeretnénk elősegíteni a városok és városi térségek fenntartható, integrált társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődését. Településfejlesztéssel, zöldfelületi infrastruktúra-fejlesztésekkel és a humán fejlesztési programok segítségével javítani kívánjuk Budapest élhetőségét is. Az integrált társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés érdekében a városi és vidéki területeken egyaránt fejleszteni szeretnénk a kulturális örökséget és attrakciókat. Tisztelt Országgyűlés! A szakpolitikai célkitűzések ismertetése után röviden bemutatom önöknek a tervezett operatív programokat. A 2014-2020-as időszakban kialakult szerkezethez képest a programok és a végrehajtás struktúrája lényegében változatlan marad. Ezek bizonyították a magyarországi hatékonyságukat és hasznosságukat. Ezt az európai uniós tárgyalásokon is megerősítették felénk. Emellett a tartalmak és hangsúlyok alkalmazkodnak az új kihívásainkhoz. Elsőként az integrált közlekedésfejlesztési operatív program „plusz” követi a 2014-2020 közötti programozási periódus, úgynevezett IKOP prioritásait, figyelembe véve az új keretrendszert. A közlekedésfejlesztés továbbra is fontos eszköze a gazdaságfejlesztésnek, valamint a területi kohéziónak. Mindazonáltal az európai zöldmegállapodással összhangban nagy hangsúlyt helyez a fenntartható közlekedési formák támogatására, a kötöttpályás közösségi közlekedés és kerékpáros közlekedés fejlesztésére, az egyes közlekedési módok összekapcsolására, valamint a motorizált közlekedés környezetbarátabbá tételére az alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra bővítése révén. A közösségi közlekedésben részt vevő járműállomány mielőbbi cseréjével, tiszta és energiahatékony közúti járművek beszerzésének támogatásával, illetve az alternatív tüzelőanyagok előállításának ösztönzésével szintén hozzájárulunk ehhez. A program beavatkozási területei kiterjednek a hajózással kapcsolatos fejlesztéseinkre is. A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program „plusz” a 2014-2020 között végrehajtott GINOP folytatásának tekinthető. Stratégiai irányait a Magyarország Kormánya által 2019 őszén elfogadott, „A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiája 2019-2030”, azaz a kkv-stratégia című dokumentum jelöli ki. A GINOP Plusz intézkedéseinek célja, hogy a vállalkozások technológiájukat, működésüket megújítva kedvezőbb pozíciót alakítsanak ki hazai és külföldi piacokon a globális értékláncokban. Ezzel hozzájárulnak a társadalom életszínvonalának javulásához, a foglalkoztatás bővítéséhez és a munkahelyek védelméhez. Jövőnk szempontjából meghatározó az új tudás létrehozása, a tudás átadása és hasznosítása, a gazdaság versenyképességének javításához a XXI. században elengedhetetlen a tudásgazdaság kiépítése. Ehhez a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer további szereplőinek támogatása is szükséges. A „Magyarország kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiája 2021-2030”, azaz a KFI-stratégia víziója egy magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdaság és társadalom létrehozása. A KFI-stratégia három pillére alapján a GINOP KFI-beavatkozásai a tudástermelést, tudásáramlást és a tudásfelhasználást egyaránt támogatják. A szakképzés területének fő céljai az oktatás eredményességének és minőségének javítása, a hátrányos helyzetű csoportok minőségi többségi oktatásban való részvételének és esélyegyenlőségének biztosítása, valamint a tanulói lemorzsolódás mérséklése. Új programként jelenik meg a digitális megújulás operatív program a közszolgáltatási fejlesztési operatív program folytatásaként, de annál számottevően tágabb támogatási tartalommal. A gazdasági és társadalmi versenyképesség megtartásához elengedhetetlen a közszolgáltatások hatékony és lehető legmagasabb szintű elektronizált és automatizált működése, fejlesztése. Ezek a feladatok kapnak helyet a DIMOP programban. A program egységes szemléletmód mellett kívánja összehangolni az ágazati szakpolitikai beruházásokat és az innovatív technológiák alkalmazását, hogy egységes szolgáltatási rétegeken keresztül adatintenzív megközelítésben járuljon hozzá az egyes szakpolitikai feladatok digitális beruházásaihoz.
