Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - DR. ÁGOSTHÁZY SZABOLCS IMRE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
725 Az emberierőforrás-fejlesztési operatív program „plusz” célja a szociális felzárkózás támogatása Magyarországon. Az operatív program a negyedik szakpolitikai célkitűzést, azaz a szociálisabb Európa vízióját támogatja Magyarországon, ám kiegészítő jelleggel hozzájárul az ötödik célkitűzéshez, azaz a polgáraihoz közelebb álló Európához is. Az EFOP Plusz öt humán szakterület fejlesztéseit foglalja magában, ezek az egészségügy, köznevelés, társadalmi felzárkózás, szociális, valamint család- és ifjúságpolitika, amelyekhez a kultúra és a sport is hozzájárul. A környezeti és energiahatékonysági operatív program „plusz” vonatkozásában ki kell emelnünk, hogy a globális kihívásokra, így az éghajlatváltozásra, a környezetszennyezésre, a biológiai sokféleség csökkenésére, a természeti erőforrások túlzott kihasználására egyre kevésbé adhatók elszigetelt szakmai válaszok. A KEHOP Plusz ezért a környezeti energiahatékonysági operatív program folytatása, és a felsorolt problémák helyi kezeléséhez, a klímasemleges gazdaság eléréséhez kíván hozzájárulni. Az elmúlt időszak egyik legsikeresebb operatív programja, a TOP, a terület- és településfejlesztési operatív program szintén folytatást kap a korábbiaknál jelentősen nagyobb forráshányaddal az operatív programok között. Magyarország kevésbé fejlett régióinak és fejlett régióinak területi alapú térségi és településfejlesztéseit támogatja. Kiemelt szempont a TOP program keretében, hogy ez az, amelyeket az önkormányzatokkal, megyei önkormányzatokkal, illetve a fővárossal való teljes együttműködésben valósítunk meg. A korábbi időszaktól eltérően lesz végrehajtási operatív program. Ilyen eddig nem volt, kivéve a 2007-2013-as periódusban. Ezzel fogjuk üzemeltetni a kedvezményezettek munkáját segítő állami végrehajtási rendszert, hogy a programjainkat és a forrásfelhasználást a kedvezményezettek oldalán is hatékonyabbá tehessük. Tisztelt Ház! Most térnék rá röviden a másik egyszerinek ígérkező uniós finanszírozási lábra, a „Next Generation EU” eszközhöz tartozó nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi terv egyes elemeire. Ez az a program, amelyet a Covid-19-válságra válaszul fogadtak el a tagállamok, és jelentős, Magyarország tekintetében mintegy 6000 milliárd forintos támogatást fog biztosítani a következő hat évben. Ez a program arra fókuszál, hogy a tagállamok kezelni tudják a Covid-19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait. Különös hangsúlyt fektetünk ebben a körben uniós és magyar szinten is a klímaalkalmazkodás elősegítésére, illetve a társadalmak és a gazdaságok további digitalizációjára is. Mint már említettem, a helyreállítási eszköz keretében a magyar boríték közel 5900 milliárd forint. Ennek keretében reformokat és beruházásokat hajtunk végre. (15.40) Ennek az összegnek 2510 milliárd forintos része vissza nem térítendő támogatás, és az Unió gazdaságtörténetében egy szignifikáns lépésként - hogy előrelépésként-e vagy sem, ezt majd az idő eldönti -, de ez a program tartalmaz egy 3380 milliárd forintos hitelkeretet is Magyarország számára. Magyarország a saját nemzeti stratégiai terveinkkel összhangban kilenc olyan komponenst határozott meg, amelyre lefordítjuk a közös európai célkitűzéseket. E kilenc komponens a következő: demográfia és köznevelés, egyetemek megújítása, felzárkózó települések és régiók, Magyarország vízgazdálkodása, fenntartható zöldközlekedés, energetika, azaz a zöldátállás, körforgásos gazdaság, digitalizáció, valamint az egészségügy. Ezekről a komponensekről, illetve a tartalmukról a kormány ez év február elején egy külön kormányhatározatot fogadott el. A demográfia és köznevelés a kormány hagyományos, az elmúlt évek tapasztalatai alapján immár hagyományosnak tekinthető demográfiai kezdeményezéseit támogatja, valamint a köznevelési rendszer fenntarthatóbbá és modernizáltabbá tételét fogja elősegíteni. Az egyetemek és felsőoktatási intézmények támogatása, valamint a tudományos és innovációs parkok tekintetében minden korábbinál nagyobb támogatást kívánunk biztosítani a felsőoktatásra, és megteremteni az iparágak és a felsőoktatás tudásintenzív iparágának az összekapcsolását. A települések és régiók felzárkóztatása tekintetében Magyarország legelmaradottabb településeit fogjuk fejleszteni, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat korábban már pilotjelleggel elindított programjainak a kibővítésével és továbbvitelével. Ez első körben háromszáz olyan települést érint, amelyek lakosságának tapasztalataink szerint a többsége a roma közösségből származik. Helyzetre, élethelyzetre, települési sajátosságokra szabott fejlesztési programokat biztosítunk számukra. A vízgazdálkodás-komponensben kívánjuk megoldani Magyarországnak az elmúlt évtizedekben megsérült vízgazdálkodási képességeinek a helyreállítását, alapvetően az árvizek okozta károk csökkentéséhez és az így
