Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. március 17. szerda - 184. szám - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK):

609 lakbért, hogy kivegyenek egy albérletet, hogy ki tudja fizetni a kéthavi kauciót, az problémát jelent neki. Nem látjuk azt a fajta segítséget, ahol lenne bérlakásépítési program, hogy ezek ne megalázó helyzeteken keresztül, ne kölcsönből, ne hitelből kezdődjenek. Itt hadd reagáljak Farkas képviselőtársamnak a hozzászólására, aki azt mondta, hogy hitellel kezdik az életüket. Hát, őszintén, már összeteszi a kezét az a huszonéves fiatal, aki hitelt kap, és nem kihajtják a bankból. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Ne mondja, hogy ugyan már! El kell menni vidékre egy bankfiókba, és meg kell nézni, hogy ott hogyan telnek a mindennapok. Itt tehát az a helyzet, hogy az első lakás általában egy albérlet, ahol a szülőktől vagy a barátoktól kapott kölcsönből leteszik a kauciót. (Z. Kárpát Dániel a kormánypárti képviselőknek: Így van! Az a baj, hogy ezt nem tudjátok már elképzelni!) Ezt nem kell elfelejteni. Az, hogy az első munkahelyen hogyan érzik a kiszolgáltatottságot ezek a fiatalok azért, mert önök a végletekig lazították a munka törvénykönyvének a szabályait, azért, mert önök a munkavállalók védelmére hozott szabályokat a végletekig lazították, hogy ott ők milyen helyzetbe kerülnek, milyen megalázó helyzetekbe kerülhetnek, azt önök nem tudják, nem látják. Ezért van az, hogy rossz a közérzete ezeknek a fiataloknak, ezért van az, hogy nem gondoljuk, hogy ezen általában, úgy átfogóan fog ez segíteni, még akkor sem, hogyha felmondja itt az egész Origo-címlapot nekünk Nacsa képviselőtársam, hogyha a jövedelmi viszonyaikon most megpróbálnak segíteni. Egy dolgot azért mindig elfelejt: jövő január 1-jétől próbálnak majd rajtuk segíteni - csak hogy ne le legyen kampányszagú, ezért 2022, a választási év január 1-jétől fog ez életbe lépni. És, tudja, ezek miatt a dolgok miatt, ahogyan átalakították a szakképzési rendszert, most a felsőoktatási rendszert, az, ahogyan Magyarországon nem tudnak lakáshoz jutni vagy nehezen tudnak lakáshoz jutni, ahogyan - a külföldi példáktól eltérően - sajnos nem ők tudnak gondoskodni az idős szüleikről, hanem még mindig az idős szüleik azok, akik gondoskodnak a huszonéves gyermekeikről Magyarországon, ezek miatt a példák miatt ők külföldre mennek tanulni és külföldre mennek dolgozni. Ez a legnagyobb baj, ezen kellene gondolkozni. Még egyszer mondom, kiemelem: ne keverjen össze minket, Nacsa képviselőtársam, mert az egyikük arra kér, hogy támogassuk ezt a javaslatot, utána ön meg azt mondja, hogy ne támogassuk; majd mi eldöntjük, fogjuk támogatni ezt a javaslatot, azért, mert a fiatalok jövedelmét ezzel meg lehet emelni. Ezzel együtt azt jeleztük, hogy ez egy ennél komplexebb problémakör. Köszönöm a figyelmet. (Taps és közbeszólás az ellenzék soraiból: Úgy van!) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, DK képviselőcsoport. VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Bár az elnök úr látta, hogy az eredeti tervem nem az volt, hogy ebben hosszabb hozzászólással már nem készülök, de ezzel a helyzettel, amit a képviselő úr, illetve az államtitkár úr hallgatásával, amivel szép csendesen végignézi itt a vitát, majd a végén elmondja nekünk a tuti igazságot... - de mindegy (Z. Kárpát Dániel: Bátor harcos!), ez a fideszes gyakorlat, a vitában nem vesz részt, majd utána kihirdeti az eredményt. Csak rossz hírem van, az nem az eredmény, hanem az legfeljebb az ön álláspontja, már csak azért is, mert önmagában valóban az nagyon bosszantó, amire itt most a képviselő úr az előbb utalt. (13.10) Tudja, mi az a lenézés, tisztelt képviselő úr? Amikor önök azt feltételezik, hogy egyébként egy kezdő fiatal 23-24 éves korában lényegében a 397 ezer forintos átlagfizetéshez képest ezt megkapja, neki ennyi lesz a hozama, és ezt propagálja itt a miniszter asszony. Ehhez képest a valóság körülbelül az, hogy olyan 200 ezer forint körüli vagy a garantált bérminimumot elérő összegig megy, amiből neki havonta szja-kedvezményként 31 500 forint fog jutni. Ez azt jelenti, hogy ezzel két év alatt 758 ezer forintig jut el, amivel szemben itt van az, amit önök csinálnak, az ön kedves képviselőtársa, akkor, amikor az ön támogatásával, az ön szavazatával szétzilálják az egyetemi rendszert, majd Bajkai képviselőtársát beültetik a felügyelőbizottságba, és adnak neki másfél millió forintos tiszteletdíjat havonta. Na, ez a lenézése a fiataloknak, tudja?! Ez az, amiért önöknek felelősséget kell vállalni, és ez az, amiért önöknek el kell menni ebből a parlamentből, mert nincs helyük, mert egyébként önök ilyen tisztességtelen módon játszanak! Ez a lenézése a fiataloknak, tisztelt képviselő úr, és az, amit egyébként a számok pontosan mutatnak, hogy a felsőoktatásban részt vevő fiatalok, akik hátrányos helyzetből kerültek be, azoknak a támogatása 6 százalékról 1 százalékra esett le. Tudja, tisztelt képviselő úr, ez az, ami az önök tevékenységének a következménye, és ilyen helyzetet teremtenek azoknak, akik egyébként igazából önerőből vagy családi támogatással nem tudnak bekerülni.