Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 8. kedd - 208. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
3244 De sorolhatjuk még a saját időszakuknak az intézkedéseit és a mostani napoknak a gyakorlatát, hiszen nem csak az áfát emelték meg a 2006-os választás után pár pillanattal, most is láthatjuk, most adóemelést, pontosabban adócsökkentést ígérnek a választás előtt, mint ahogy tették 2006-ban, majd eltelt pár hét, és utána 5 százalékkal emelték az áfát. De mit tesznek a baloldali vezetők ma? Egyrészről beszélnek arról, hogy magas a zöldségek ára. Másrészről mekkora profitot vettek ki a Budapesti Nagybani Piacból? Több mint 1 milliárd forintot. Hogy lehet, hogy nekik a profit, a Nagybani Piac üzemeltetéséből származó profit fontosabb, mint a zöldségeknek vagy a gyümölcsöknek az alacsonyabb ára? Hogy lehet, hogy a piacon keresztül akarják még tovább növelni az alapvető zöldségeknek, gyümölcsöknek az árát ahelyett, hogy segítenének az embereknek? Nem, hát nekik itt is a profit volt a fontosabb, nem pedig az embereknek a segítése. Az elmúlt időszakban stabilizálni tudtuk a nyugdíjaknak a vásárlóértékét, sőt emelni is, emellett pedig sok minden más programmal is, akár nyugdíjprémiummal, nyugdíj-kiegészítéssel, Erzsébet-utalvánnyal segítettük az időseket. Ez is közrejátszott abban, hogy az Európai Unió kimutatásai szerint, az európai uniós adatok szerint a nélkülözésben élő idősek, 65 év felettiek aránya 16,2 százalékról 6,7 százalékra csökkent, a nyugdíjasok körében pedig a társadalmi kirekesztődésnek, szegénységnek, tehát bármiféle szegénységi kockázatnak az aránya is érezhető mértékben, az egytizedével csökkent. Jól látható tehát, hogy a Fidesz-KDNP tudott az idősek számára biztonságot teremteni, és tudott segítséget adni. Amit pedig itt Korózs képviselő úrtól és az előtte szóló baloldaliaktól hallottunk, az nem más, mint egy választókerületi kampánybeszéd. Ő is Heves megyéről beszélt, hiszen a kamuvideós produkciója miatt az lett a következmény a párton belül, hogy újra indítják őt. Úgy látszik ez volt a mérce: aki egy kamuvideóval egy egész országot meg tud téveszteni, vagy megpróbálja (Az elnök csenget.), de hamar lebukik, azt a baloldal újra indítja a választásokon. Ennyi a baloldalnak a tartása. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Balczó Zoltán képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport: „Az uniós helyreállítási alap felhasználásáról” címmel. Öné a szó. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A 2022-es költségvetéshez uniós tagságunkkal összefüggésben a helyreállítási alapból is rendelkezésre állnak források. Április közepére elkészítette a kormány Magyarország helyreállítási és alkalmazkodási tervét az elérhető teljes, a támogatási és hitelrészből álló 5800 milliárd forintos keretre. Meglepetésre azonban Orbán Viktor brüsszeli tárgyalásai során úgy döntött, hogy csak a 2500 milliárd forintos támogatási összegre pályázik, a hitelkeretet mégsem veszi igénybe, és rapid módon átalakítva a tervet azt be is nyújtotta Brüsszelnek - ezzel semmibe vette az előzetes társadalmi egyeztetést. Mit ér az egyeztetés például az önkormányzati szövetségekkel a felzárkózó települések komponensben, ha az eredeti 220 milliárdos összegű programot 77 milliárdra csökkentették? Zárójelben: kérem az államtitkár urat, hogy ne rajtam kérje számon, ha más párt képviselője másképp ítéli meg, hogy volt-e társadalmi egyeztetés. Orbán Viktor szerint azért mondanak le a hitel igénybevételéről, mert nem akarják az államadósságot tovább növelni. Ugyanakkor a kormány novemberben 2,5 milliárd eurós hitelt vett fel éppen az uniós helyreállítási összeg esetleges kiváltására - kedvezőtlenebb feltételekkel, mint amit a közös uniós hitel biztosít. És persze van egy másik különbség is: ezt nem ellenőrzi az Unió Csalás Elleni Hivatala. A Jobbik mindenáron rá akarja venni a kormányt az államadósság növelésére? Szó sincs róla. Az uniós hitelkeret, annak egy részének a hasznos igénybevételéhez két feltételnek kellene teljesülnie: egyrészt az uniós források felhasználását hínárként behálózó korrupció felszámolására, másrészt a gazdaságpolitika megváltoztatására van szükség. Magyarország az uniós források nem szabályszerű felhasználásában élen jár - ez nem ellenzéki vádaskodás. A számszerű adatok szerint Magyarország esetében a felzárkóztatási alapok és agrárpénzek 2015 és ’19 közötti összes kifizetésének közel a 4 százalékát találták problémásnak, és tettek javaslatot büntetésre. És tegyük hozzá: ennek döntő része valóban a 4-es metróhoz kapcsolódik, ha azt levonjuk, akkor 1 százalék köthető az Orbán-kormány kifizetéseihez, ami háromszorosa annak, ami Románia és Bulgária esetében a feltárt összeg.
