Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 8. kedd - 208. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
3245 A Miniszterek Tanácsa az uniós források felhasználásával kapcsolatban több súlyos megállapítást tett, amelyek közül most csak egyet emelek ki, idézem: „Nincs határozott és szisztematikus fellépés a magas szinten elkövetett korrupció üldözésére.” A kormány azzal tudná egyértelműen kifejezni elkötelezettségét az uniós források szabályszerű felhasználása iránt, hogyha csatlakozna az Európai Ügyészséghez, ahogyan azt a 2004 után az Unióhoz csatlakozott 13 ország közül Magyarország és Lengyelország kivételével az összes többi megtette. A Jobbik erre vonatkozó határozati javaslata tárgysorozatba vételre vár. A hitelkeret, valójában minden uniós forrás eredményes felhasználásának másik feltétele a jelenlegi gazdaságpolitika megváltoztatása. Matolcsy György szerint Magyarországnak nincs egységes és világos jövőképe. Az nem a jövőt szolgáló gazdaságpolitika, amely kiemelten a nagy nemzetközi cégeket támogatja olyan kedvezményekkel, amelyekről a hazai kis- és közepes vállalkozások nem is álmodhatnak. A kormány gazdaságpolitikája: a versenyképesség biztosítása alacsony bérekkel, az EU-ban a legalacsonyabb társasági adóval és további kedvezményekkel. Egy friss és konkrét példa: a kecskeméti Mercedes gyár 2019-es adózott teljes nyereségét, 31 milliárd forintot a tulajdonos osztalékként úgy viszi haza, hogy a kedvezmények révén az effektív társasági adó 2 százalék. Ez tehát a kormány gazdaságpolitikája: adóparadicsom és olcsó munkaerő a nemzetközi cégeknek, küzdelem a talpon maradásért a hazai kkv-knak. Erről mondtak ítéletet azok a százezrek, akik a biztos megélhetést nyújtó munkahelyek hiányában elhagyták az országot. Tisztelt Államtitkár Úr! Az ország érdekében én azt szeretném, hogy a szükséges változások most elkezdődjenek (Az elnök csenget.), és ne kelljen várni rájuk egy 2022-es kormányváltásig. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Orbán Balázs államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Van annak azért valami pikantériája, hogy pontosan ugyanazt a témát hozza fel a Jobbik, mint a Demokratikus Koalíció a napirend előtti felszólalásukban (Balczó Zoltán közbeszól. - Dr. Brenner Koloman: Még egy kis gyurcsányozást!), de hát ez már a szép új világnak a része. Persze, annak is van pikantériája, hogy a „Tagok legyünk, vagy szabadok?” kampányt (Derültség a kormánypártok soraiban.) anno lefolytató politikai formáció beszél teljesen egyértelműen Brüsszel nyelvén itt, a magyar Országgyűlésben (Egy hang a kormánypártok soraiból: Ajjaj!), de ez is része a szép új világnak, nem tudunk mást tenni, mint alkalmazkodunk hozzá. (9.50) Ha megengedi, először azokat az állításait cáfolnám, illetve árnyalnám, amelyek a magyar uniósforráslehívással kapcsolatosak voltak. Itt abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nemcsak véleményeket tudunk ütköztetni, hanem tényeket is, ugyanis van egy folyamatban lévő fejlesztési ciklus is, és azzal kapcsolatban számok is rendelkezésünkre állnak, amelyek mérhetők, összehasonlíthatók, és abból meg lehet ítélni a magyar uniósforrás-felhasználás hatékonyságát. Engedje meg, hogy pár ilyen számot mondjak önnek! Szinte minden felhasználási mutató esetében Magyarország vezet V4-es viszonylatban - a 2014-20 közötti fejlesztéspolitikai ciklusról beszélek -, valamint az EU-s 28 átlag felett teljesít a lehívások tekintetében. Az Európai Bizottságtól eddig a keretünk 62 százalékát hívtuk le, míg Szlovákia például 47 százaléknál áll. A kötelezettségvállalások 117 százalék felett járnak. A keret 98 százalékát a kormány már kifizette a projekt végrehajtóinak, a többi ország esetében ugyanez a mutató 45 és 66 százalék között van. A V4-országok tekintetében Magyarország eredményei kimagaslóak mind a megítélt támogatások, mind a leszerződött, mind a kifizetett támogatások vonatkozásában. A megigényelt támogatások mértéke is kimagasló, 168 százalék. Vannak olyan intézetek is, amelyek mérik, hogy ezek a források hogyan hasznosulnak a magyar gazdaságban. Az egyik ilyen intézet a Moody’s, amely éppen pár hete publikált egy elemzést, amelyik azt mondja, hogy a magyarországi GDP-növekedést évente átlagosan 2,6 százalékponttal emelték meg az európai uniós források. Ez így önmagában nem mond sokat, de ha összehasonlításba tesszük ugyanezt az adatsort, akkor látszik az, hogy egyes országok intézményrendszerei, fejlesztéspolitikája hogyan működik és hogyan hasznosul a gazdaságban. A régiós országok közül ez a 2,6 százalékos eredmény a legjobb eredmény, máshol átlagosan 1,6 százalékponttal tudta az uniós forrás emelni a GDP-növekedést. Nem véletlen, hogy maga
