Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 7. hétfő - 207. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3212 Milyen a költségvetés szerkezete? Azon túl, hogy az említettek szerint a gazdaság újraindítására fókuszál, amelynek kedvezményezettjei a családok, a vállalkozások lesznek, azon túl, hogy az adósságráta 2020-as növekedése után ezen ráta csökkenésével számolunk, én azt gondolom, hogy mindenkinek, a családoknak, a vállalkozásoknak is az az érdeke, hogy alapvetően a beruházásokra fókuszáljunk. Itt megint ellentmondást érzékelek az ellenzéki padsorokból érkező hozzászólások között, hiszen az hangzott el, hogy nem az emberekre fókuszál a költségvetés, hanem betonba önti a pénzt, de mellette többen beszéltek arról, hogy útfelújításokra többletpénzeket kellene fordítani. Hát, az útfelújítás az felhalmozási-beruházási kiadás. Amikor tehát kritikával illetik a költségvetést, azt kérem, vegyék figyelembe, hogy a „Magyar falu” program keretében olyan útfelújítások valósulnak meg, amelyek három-négy évvel ezelőtt nem voltak vagy akár 2010 előtt nem voltak. Ami a módosító indítványokat illeti, valóban, ellenzéki padsorokból 1148 módosító indítvány érkezett. Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr úgy fogalmazott, hogy a konstruktivitás jegyében néhány módosító indítványt a kormányzat támogathatna. Itt a következőt engedjék meg! A mi alapvető filozófiánk az, hogy az a gazdaságpolitika, amely a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot jellemzi, amely a munkára fókuszál, a családok támogatására fókuszál, a beruházásokra fókuszál, az az elmúlt években a számok nyelvén nézve sikeres volt. Ez a sikeresség értelmezhető makrogazdasági szinten: 2014 és 2019 között a magyar gazdaság átlagos bővülése 4,1 százalék volt, míg az uniós átlag 2,1 százalék volt; már említettem, hogy az adósságráta csökkent, a hiány tartósan 3 százalék alatt volt. És az egyének szintjén is értelmezhető: ezekben az években a reálbérek növekedése több százalékpontot tett ki, 3-4-5-6-7 százalékos bérnövekedéseket tapasztalhattunk, volt olyan év, amikor emlékeim szerint 8 százalékos reálbér-növekedés is megvalósult, tehát nagyjából egyhavi bérrel nőtt az átlagkereset. Ez a gazdaságpolitika véleményünk szerint továbbra is a munkára és a beruházásokra kell hogy fókuszáljon, hiszen ez jelenti az előrelépést mindenkinek. Azok a módosító javaslatok, amelyeket az ellenzéki képviselők benyújtottak, egész más gazdaságpolitikáról szóltak. Ebben megjelenik az alapjövedelem, ami szerintünk nem munkára ösztönöz, de ebben megjelenik az is, hogy nem egy alternatív költségvetésről van szó, hanem az alternatívaként figyelembe vett összes módosító javaslat elfogadása esetén egy nagyon radikális hiány- és államadósság-növekedésről. Én értem, hogy nem az összes módosító javaslatot kell elfogadni, de azért arra felhívom a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy egyes frakciók is sokszorosan túlköltik a rendelkezésre álló kereteket. Egy tételt ha kiemelhetek: a rendkívüli kormányzati intézkedések nevű tartalék-előirányzat jövő évi tervszáma 145 milliárd forint, van olyan frakció - csak frakció -, amely ebből bőven több mint 530 milliárd forintot csoportosítana át, de az összes benyújtott indítvány 1227 milliárd forint. Varju elnök úr figyelmét felhívom arra, hogy a Demokratikus Koalíció 100 milliárdot csoportosítana át, ez önmagában az államháztartási törvénynek való megfelelést sem tartalmazza. Ha már a képviselő úr szóba hozta a hiányszintet, a stabilitási törvényt, szerintem érdemes azért a hatályos törvények szerint eljárni ebben a tekintetben is. Ezek a módosító indítványok tehát, amelyek az ellenzéki padsorokból érkeztek, teljesen más gazdaságfilozófiát tartalmaznak, véleményünk szerint ez nem visz előre minket. Tudjuk, hogy mit eredményezett 2010 előtt az a gazdaságfilozófia, amelyről az elnök úr beszélt, és láthatjuk a számokat 2010 után. A konstruktivitásnak a második eleme az, épp Kálló Gergely képviselő úr mondta el, hogy azért a 2010 óta folytatott kormányzás éveiben voltak olyan ellenzéki módosító indítványok, amelyeket a kormányzat elfogadott. Akkor megkérdezem Keresztes képviselő urat, hogy a konstruktivitás jegyében lehet-e találni egyetlen olyan költségvetést vagy olyan adótörvényt, amelyet az ellenzék elfogadott volna. Hogyha azt mondják, hogy bizonyos elemekkel egyetértettek, de az egésszel nem, akkor megkérdezem, hogy találunk-e egyetlenegy zárszámadásitörvény-javaslatot, amelyet az ellenzék elfogadott volna, azokat a zárszámadási javaslatokat, amelyek bemutatták, hogy az anno, korábban kormányzatként meghatározott növekedési számot elértük, sőt meghaladtuk, az anno kitűzött hiánycélt elértük, sőt meghaladtuk, az anno kitűzött bérnövekedés szintjét elértük, sőt meghaladtuk. Tisztelettel jelentem tehát, hogy ezeket sem fogadta el az ellenzék. Hol van itt a konstruktivitás? (Dr. Keresztes László Lóránt közbeszól.) Hol van itt a konstruktivitás? Engedjék meg, hogy néhány további konkrét felvetésre reagáljak. Említettem már a stabilitási törvényt. Varju képviselő úrnak lehetősége van a vonatkozó törvényjavaslat vitájában ismét kifejteni álláspontját. Arra azért felhívom az elnök úrnak a figyelmét, hogy ha ön úgy gondolja, hogy a stabilitási törvény módosítása egy elhibázott dolog, a jövő évre 3 százaléknál nagyobb hiányt tervezni elhibázott dolog, akkor az Európai Bizottsággal is egy komoly vitát kell lefolytatnia a Demokratikus Koalíciónak, hiszen az Európai Bizottság kezdeményezte a stabilitási és növekedési paktum költségvetési szabályainak a felfüggesztését, és le kell folytatni egy vitát a 27 európai uniós tagállamból, ha jól emlékszem, 26-tal. Én tehát nem gondolom, hogy az
