Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 7. hétfő - 207. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3213 igazság e tekintetben azon az oldalon van; elképzelhető, hogy az autópályán a sok szembejövő autó azt jelenti, hogy az illető rossz irányban hajtott fel az autópályára. (Varju László: Kanyarban előzünk!) Ami a választási költségvetési jelleget illeti - Varju elnök úr ezt is említette, és többen is említették -, mi mindnyájan tudjuk, hogy a 2002-es vagy a 2006-os költségvetésre valóban lehetett mondani a „választási költségvetés” jelzőt, hiszen az európai uniós trendekből messze kimagasló, radikális államháztartásihiánynövekedés volt, államadósság-növekedés volt egy abszolút konjunkturális időszakban. 2020-21-22-ben a magyar költségvetési politika teljesen illeszkedik ahhoz az európai uniós trendhez, amelyet a jó pénzügyi helyzetben lévő országok követni tudnak, nevezetesen azok az országok, amelyek képesek anticiklikus gazdaságpolitikára, amelyek képesek, mondjuk, a bérek csökkentése helyett béreket növelni, amelyek képesek a nyugdíjak csökkentése helyett, mondjuk, nyugdíjakat növelni. Felhívom tehát a képviselő úr, elnök úr figyelmét arra, hogy nézze meg, hogy európai szinten ez a hiányszint kiugró-e vagy sem, és azt is nézzük meg, hogy az idei évben mi már az adósságráta csökkenésével számolunk, szemben az Európai Unió országainak legalább a felével. A Költségvetési Tanács véleményénél egyetlenegy lényeges dolog nem hangzott el. A Költségvetési Tanács úgy látta, hogy az Alaptörvényben lefektetett adósságráta-csökkenés reális. Ami Varju elnök úr hozzászólásából még a makropályát illeti, én köszönöm szépen, hogy az elnök úr ezt szóba hozta, hiszen amikor a költségvetésitörvény-javaslat vitája elindult, akkor az idei 4,3 százalékos, illetőleg a jövő évi 5,2 százalékos növekedésre többen mondták, hogy talán optimista. Már akkor ismert volt a nemzetközi szervezetek, az Európai Bizottság vagy a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése, de hál’ istennek, az elmúlt pár hétben ismertté vált az I. negyedéves növekedési adat: 2020 utolsó negyedévéhez képest 2 százalékos növekedés valósult meg. Tisztelettel azt jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy az idei évre tervezett gazdasági növekedés ma már inkább óvatosnak tekinthető, ebből kiindulva remélhetjük, hogy több lesz a költségvetési bevétel, és ebből kiindulva remélhetjük, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban is növekedhetnek a költségvetési bevételek. Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony hozzászólásából kiemelném azt, hogy a helyreállítási alap hitelrésze nem a 2022-es költségvetésből von el forrást. (20.10) Képviselő asszony úgy fogalmazott, hogy 3300 milliárd forint esik ki a 2022-es költségvetésből. Az a hitelrész több évnek a finanszírozását fogta át, és azon túl, hogy a projektek megvalósítására különböző finanszírozási csatornák vannak - az Európai Bizottságtól fölvehető hitel egy csatorna - , számos piaci megoldás is van. Itt szükségesnek tartom, hogy az ellenzék is konzultáljon, ha már sok mindenről konzultál, hogy vajon az adósságrátára ennek a teljes összegnek a felvétele hogyan hat. Ami viszont ezen túl szerintem lényeges, az az, hogy az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések alapján a tagállamok túlnyomó többsége egyáltalán nem kér ebből a hitelből. Tehát mégiscsak azért annak van valami oka, hogy van egy európai uniós hitellehetőség, és a tagállamok túlnyomó többsége azt mondja, hogy köszönöm szépen, ebből nem kérek. Abban maximálisan egyetértek képviselő asszonnyal, hogy a valóság bemutatása fontos dolog. Ezt a médiafinanszírozás kapcsán mondta. Azt gondolom, mindnyájunknak felelőssége van abban, hogy a valóságot pontosan mutassuk be. És ezzel átkapcsolnék ahhoz az észrevételhez, amit Bősz Anett képviselő asszony mondott a létminimumból élők számára vonatkozóan. Én fölhívom képviselő asszony figyelmét arra, hogy azért a dinamikát is érdemes nézni. Természetesen mindaddig, amíg vannak olyan családok, akik létminimum alatt élnek, nem lehetünk elégedettek, de azért arra felhívom a figyelmet, hogy válság ide vagy oda, a foglalkoztatottak száma most körülbelül 800 ezerrel nagyobb, mint 2010-ben volt. Arra is felhívom a figyelmet, hogy a minimálbér összege mind nominálisan, mind reálértékben érdemben emelkedett 2010-hez képest. Arra is felhívom a figyelmet, hogy ugyan különböző mértékben, de épp a költségvetésitörvény-javaslat vitája során látott napvilágot az az európai uniós elemzés, mely szerint Magyarország összes régiója előrelépett az uniós régiók rangsorában. Természetesen van még teendőnk, ebben maximálisan egyetértek, és mindig is egyet fogok érteni képviselő asszonnyal, de ismétlem, az a gazdaságpolitika, amelyet a költségvetés tükröz, az az elmúlt években mégis előrelépést jelentett a létminimum alatt élők számának a csökkentését tekintve, előrelépést jelentett a foglalkoztatottak számát tekintve, és abban bízunk, hogy ez 2022-ben is így lehet. Önkormányzati támogatások, ezt Bősz Anett képviselő asszony is, illetőleg Hajdu László képviselő úr is szóba hozta. Azt szeretném elmondani, hogy az önkormányzatok költségvetési kapcsolatai a 2022-es évben bővülhetnek, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormányzat indítványát. A szolidaritási hozzájárulás
