Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 7. hétfő - 207. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3211 Köszönöm, Hajdu képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki a fennmaradt időkeretekben hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megadom a szót az előterjesztő, a kormány képviseletében itt ülő Banai Péter Benő államtitkár úrnak, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra. 30 perces időkeret áll rendelkezésére. BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szűcs Lajos alelnök úr mint az Országgyűlés bizottságainak többségi véleményét ismertető képviselő, a Költségvetési bizottság alelnöke, említette az újraindítás költségvetése jelzőt, amelyet bizony ezen törvényjavaslat kapcsán talán a legtöbbször használtunk. Varju László képviselő úr, aki egyben a Költségvetési bizottság elnöke, pedig úgy fogalmazott, hogy az újraindítás mögött más a valóság, csak Excel-táblák vannak, előirányzatok összetétele, illetve ez a gazdaságpolitika nem foglalkozik az emberekkel. Akkor engedjék meg, hogy elsőként a jövő évi költségvetés újraindítási karakteréről szóljak, és arról, hogy meggyőződésünk szerint ez a költségvetés nemcsak makrogazdasági szinten hozhat kedvező számokat, legyen szó akár gazdasági növekedésről, akár államadósság finanszírozásáról, hanem a mindennapokban minden egyes embernek érezhető lesz reményeink szerint. Hogy miért csak azt említi elnök úr, hogy itt tényleges intézkedések nélküli számmisztika van, őszintén szólva nem értem. Ha megnézzük az önök előtt lévő törvényjavaslatot, és azt látjuk, hogy a gazdasági újraindítás keretében sor kerül a 25 év alattiak szja-mentességére, a 13. havi nyugdíj visszaépítésére, a munkáltatók 2 százalékpontos terhének csökkentésére, az otthonteremtési felújítások összegének növelésére, akkor őszintén szólva nehéz értelmezni azt, hogy itt csak valamilyen táblázatok készültek, valamilyen táblázatok alapján mutatjuk be a gazdaság újraindítását, és ne lenne olyan intézkedés, amely a mindennapokban érzékelhető. Az első megállapításom tehát az, hogy az a gazdaságpolitika, ami jelenleg a koronavírus-járvány miatti helyzet mielőbbi lezárására, a gazdasági növekedés mielőbbi magas szintjére fókuszál, a mindennapokban érezhető, konkrét intézkedésekből áll össze. Ez a koronavírus-járvány, amire reakció és válasz és a mostani helyzetértékelésből kiindulva szerintünk célszerű intézkedéssorozat, az ténylegesen az államadósság-ráta csökkenését is eredményezi, és ez a válság, ez a probléma, hogyha már államadósságot említek, és ez a második pontom, nem a kormányhoz köthető. DK-frakción belül is nézeteltérés volt. Varju elnök úr úgy fogalmazott, hogy ezt a helyzetet a kormányzat állította elő; Bősz Anett képviselő asszony, azt gondolom, hogy abszolút pontosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a válságról nem a kormány tehet. Ennél a pontnál tehát hadd mondjam el azt, hogy a számlát a koronavírusnak nem lehet benyújtani. Amit a kormányok tenni tudtak Európában, szerte a világban, az az, hogy a jól bevált receptek alapján, ha valamilyen gazdasági válság keletkezik, akkor arra az úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitika keretében a kormányzat reagál. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a vállalkozások terhei csökkentek és csökkennek, konkrétan azt jelenti, hogy a lakosságnak, a családoknak járó juttatásoknak az összegét növeltük, és ennek keretében értelemszerűen az államháztartási hiány növekedett és az államadósság is növekedett. De én nagyon örülök, hogy Varju elnök úr ezt szóba hozta, mert így a 2022-es költségvetésitörvény-javaslat vitájának a végén egy konszenzusos pontot találtunk. Az eladósodás nem jó, hosszabb távon ez ellen küzdeni kell. Azért elnök úrnak felhívom a figyelmét, hogy nem igaz az az állítás, hogy a valaha volt legnagyobb adósság keletkezett. Az államadósságot GDP-arányosan nézik a közgazdászok, a piaci befektetők, mindenféle intézmény. Tudjuk azt, hogy a 2010-es kormányváltáskor érdemben nagyobb volt az államadósság rátája, és azt is tudjuk, elnök úr, hogy 2002-2010 között egyetlenegy év sem volt, amikor a magyar államadósság-ráta ne növekedett volna. (20.00) És, elnök úr, azt is pontosan tudjuk, hogy 2011 és 2019 között pedig egyetlenegy év sem volt, amikor az adósságráta ne csökkent volna. Ezért tehát kérem, a képviselő úr nézze meg, hogy az államadósság-ráta növekedése mögött milyen okok húzódnak, milyen gazdasági visszaesés volt a koronavírus-járvány miatt. Azt is érdemes szerintem figyelembe vegyük, hogy az adósságráta az idei évben is csökkenhet és a következő évben is csökkenhet, és azt is érdemes figyelembe venni, hogy az adósságfinanszírozási szerkezet is teljesen más, mint ami a korábbi időszakban volt. Ismétlem tehát: az eladósodás tekintetében, az adósságráta tekintetében, úgy érzem, konszenzusra jutottunk így a törvényjavaslat vitájának a végén.
