Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 7. hétfő - 207. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK (LEZSÁK SÁNDOR): - VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:

3203 Az elmúlt években az Európai Bizottság, sőt idén már a magyar Költségvetési Tanács is jelezte a kormányzat felé, hogy elégedetlen mindezzel. Míg a környező országok túlnyomó többsége láthatóan spórolásra használta fel a bőség éveit korábban, addig a magyar kormány presztízsberuházásokra költött, nemhiába alakultak ki már az MNB szerint is túlfűtött szektorok. Hosszú kritikát olvashatunk a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, hogy az eltelt évtized micsoda elvesztegetett időszak volt abból a szempontból, hogy például sem az egészségügy megújításában nem történt érdemi lépés, mondhatnánk semmi, a felsőoktatásra vonatkozóan ugyanez a helyzet, versenyképességi stratégia nem került kialakításra, eközben az ország eladósodott, és ezt a helyzetet állították elő. Nemhiába alakultak ki már ezek a viták, ahogy említettem. A berobbanó járvány és az azt követő válság pedig igazolta a félelmeket: az államadósság pillanatok alatt a GDP 80 százaléka fölé került, és a következő években nem is nagyon várható, hogy a jelenlegi alá csökken. Önök itt most számszaki trükkel 2022-re vonatkozóan két tizeddel lejjebb viszik, de őszintén szólva, ha ott az árfolyam nem úgy alakul, ahogy önök szeretnék, hogy egyébként erősödne itt a következő időszakban, akkor természetesen egy szó nem lesz igaz ebből. Tehát az ország elmúlt időszaki legnagyobb adósságát a Fideszkormány állította elő. Mindenképpen említést érdemel, hogy az infláció mértéke egyre nagyobb szintre emelkedik Magyarországon is: nyolc éve nem látott magasságról beszélünk, hiszen 2021 áprilisában 5,1 százalékot mértek az elemzők, és további emelkedést várnak még. A hivatkozott gazdasági körülmények alapján nehéz azt állítani, hogy a 2022. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozott lenne. (19.10) Az államadósság jövőre, ahogy említettem, a 45 000 milliárd forintot közelíti, az államháztartási hiány a Költségvetési Tanács véleménye alapján is jóval magasabb a kívánatosnál, az európai rekorder magyar infláció pedig komoly gondokat okozhat a magyar családok mindennapjaiban, így például az újpesti piacon is, hogy egy konkrét példát is említsek. Bár a válság éveiben az állam fokozott gazdasági szerepvállalása kívánatos, támogatandó cél lehet, de az elkölteni tervezett, a hitelből fedezett pluszpénzt rosszul költi el a kormány, és ez a kritikánk lényege, és ez az, ami miatt 1149 darab módosító indítványt beadtunk, külön törvénytervezetben 21 feleslegesnek ítélt beruházás leállítását kezdeményeztük, hogy egyébként ezzel se terheljék a következő időszakot és hitellel terheljék meg a családokat. A következő, még a Költségvetési bizottságban elhangzó vélemény, itt kifejezetten egy olyan törvényre szeretném felhívni a figyelmet, amelyet a Fidesz fogadott el mint a stabilitásra vonatkozó törvénytervezetet, majd abban a pillanatban, az első pillanatban, ahogy egyébként a politikai folyamatok nem egyeztek a tervezett pénzügyi folyamatokkal, azonnal módosítják a törvényt. A politikájukhoz igazítják a jogszabályt. Ilyen módon azt kell hogy mondjam, az egyébként most már többször emlegetett, államtitkár úrral folytatott vitánkban meglévő vita, hogy a stabilitási törvény felfüggesztésével és annak működésével mit kezdenek, most már beterjesztették egy külön törvényben, egy salátatörvényben, de így aztán nyugodtan mondhatjuk, hogy az instabilitás törvénye lett ez, és önök politikai érdekek alapján azonnal felfüggesztették, azonnal felfüggesztik a holnapi szavazással ennek a törvénynek a működését. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2022. évi költségvetés nincs összhangban a stabilitási törvénnyel, hiszen az 5,2 százalékos növekedés mellett tervez 5,9 százalékos, vagyis továbbra is jóval 3 százalék feletti deficitet, és ez pedig ilyen értelemben a törvény mondandójával ellentétes, hiszen túlköltekezést csak GDP-csökkenés esetén engedélyezne, de itt önök szerint sem erről van szó. Mind a két érték növekszik, ezért önök most kapásból azonnal a törvényt igazítják az önök elhibázott politikájához. A Vállalkozásfejlesztési bizottság kisebbségi véleményéről szeretném tájékoztatni önöket, mégpedig azzal, hogy a jövő évi, 2022. évi költségvetés választási költségvetés, olyannyira, hogy a bizottság kisebbségi véleményeként egyértelműen elhangzott a választási törvény, hiszen a választási költségvetésként való üzemeltetése, hogy így mondjam... - a Költségvetési Tanács, a Magyar Nemzeti Bank sem tudja titkolni ebbéli véleményét, pedig azt nem lehet mondani, hogy ezek a szervezetek ne lennének tele kormányzati pártkatonákkal. A Költségvetési Tanács véleménye szerint a jövő évi költségvetésben kevésnek tűnik az adósságmutató 0,6 százalékos csökkenése, továbbá kockázatosnak tartja a biztonsági tartalék GDP-arányban 0,4 százalékos nagyságát. Komoly kihívás, államtitkár úr, hogy ennek hogyan lehetne megfelelni, de mind a két állítás igaz, és ennek oka az, hogy olyan beruházásokat erőltetnek, amivel túlköltekezés van, miközben egyébként sem az eladósodásra nem lenne szükség, és ilyen módon egyébként a kockázatokat csökkentendő, a tartalékokat is lehetne növelni. És eközben mi történik? Ahogy a Vállalkozásfejlesztési bizottság kisebbségi véleményében is megjelenik, a kormányzat a jövő évi költségvetés beterjesztésével többek között kimondta, hogy régiós