Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 7. hétfő - 207. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK (LEZSÁK SÁNDOR): - VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:

3204 összevetésben is még mindig a legmagasabb az államadósság aránya, és a fiskális megszorítások még sokáig ki fognak tartani. Sajnálattal kell tudomásul venni, hogy a kormányzat a jövő évben még több pénzt kíván elvenni az emberektől, mint amit eddig tettek - üzen a Vállalkozásfejlesztési bizottság. A vállalkozások keretében a társasági adóból származó bevételek nőnek 588 milliárd forinttal, a cégautóból származó bevételek nőnek 39 milliárd forinttal, a kisadózók tételes adójából származó bevételek tovább emelkednek. Tehát ebből kifolyólag látszik, hogy az emberektől vonják el, és mindezt tessék szembeállítani azzal, amit korábban említettem, hogy önök túlköltekeznek, és az emberektől veszik el, a vállalkozásoktól, a kisvállalkozásoktól veszik el ezt a forrást, akik éppen szenvednek attól, hogy a gazdasági válság következtében valahogy kijöjjenek ebből a helyzetből, de a társadalmi válságot, amit önök okoztak, a szociális válságot, amit önök okoztak, ilyen módon kevésbé tudják segíteni, enyhíteni a vállalkozások, hogy egyébként az újrakezdésüket biztosítani tudják. Tudja, államtitkár úr, szerencsés lett volna az, amit az ellenzék korábban javasolt, nem újrakezdésről kell beszélni, hanem életben tartásról. Ezt hívták volna bértámogatásnak, és ebben az esetben, mondjuk úgy, más eszközökkel, a vállalkozásokat érintő módon sokkal inkább lehetett volna, mondjuk úgy, segíteni a gazdasági szférának. Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának kisebbségi véleményéből szeretnék idézni, amely szerint tulajdonképpen - részben azt az ismétlést is akár elmondom, csak azért, hogy bízzunk benne, hogy előbbutóbb megragad - ugyancsak visszatérő probléma a költségvetésnek, hogy továbbra sem áttekinthető, nem azonosítható egyértelműen, hogy az egyes alapokba helyezett forrásokat mire is fogják majd használni, így aztán nagy a mozgástere a kormánynak. Államtitkár úr, ezt számos helyen elmondtuk önöknek, hogy a parlament ellenőrzése alól kivonták a költségvetést, és lényegében a kormányzat éjszakai döntéshozatalától függ az, hogy milyen döntések születnek, és a reggel a Magyar Közlönyre ébredő olvasók átolvassák, hogy éppen hány száz és hány milliárd forintot költöttek valami, mondjuk úgy, általunk feleslegesnek ítélt kormányzati beruházásra. Már csak azért is, mert az az általános megítélés, hogy ezek a beruházások kizárólag a lojális tulajdonosi körrel rendelkező, mármint a kormányzat irányába lojális tulajdonosi magatartással rendelkező cégekhez juttatnak, és ilyen módon a vállalkozások nagy többségét teljesen magukra hagyták. A 2022-es költségvetés címe szerint ugyan az újraindítás költségvetése, de valójában nem újraindításra lenne szüksége a magyar gazdaságnak, nem ott kellene folytatni, ahol a válság előtt abbamaradt a gazdasági növekedés, hanem új növekedési pályára lenne szükség. Ez az óriási gond, hogy ezt elmulasztották, hogy ha már egyszer lehetőség van teremtő rombolásra, ami rombolást egyébként maga a válság elvégez, az ezt követő építkezésben legyen előremutató a kormányzat, ráadásul mindezt az Európai Unió olyan különleges eszközökkel is támogatja, amelyek rengeteg forrást biztosítanak Magyarország számára - na ebből semmi sem látszik, ami a 2022-es költségvetésben lecsapódna. A költségvetési törvényt megalapozó makropálya ugyancsak kívánnivalót hagy maga után. A GDP igen ambiciózus 5,2 százalékos növekedése az idei évre várt 4,3 százalékos növekedés után talán nem irreális, de nyilvánvalóan csak úgy teljesülhet, ha tovább folytatódik az erőltetett extenzív növekedés. Ez az önök beruházáspolitikája, csak ebből az embereknek kevés haszna van. A Belgrád-Budapest vasútvonal erőltetése egyidejűleg azzal jár, hogy még utas is kevés lesz rajta, mert ha elég gyorsan akar menni a vonat, akkor nem tud megállni, és nem tudnak felszállni rá. Magyarul, önök erőltetnek egy több ezer milliárd forintos beruházást, miközben az az embereknek nemhogy jót hozna, hanem inkább gondot okoz. Üzenem ezt a civil egyeztetések nyomán is, és ezzel a zárójelet bezárom, bocsánat a kis kitérőért. (19.20) Az adósság/GDP hányados a tavalyi rekordnagyságú 80,4 százalékról a kormány várakozásai szerint 79,9 százalékra, jövőre pedig talán 79,4 százalékra fog csökkenni. De nem nehéz észrevenni ezekből a számokból, hogy a kormány csak formálisan teljesíti a csökkenő adósságpályára vonatkozó előírást. Valójában azonban nem csökken az adósság/GDP hányados, a néhány tizedszázalékos változás bőven a hibahatáron belül van. Tehát önök maradnak azok, akik a valaha volt legnagyobb adósságot állították elő Magyarországnak. Az euróárfolyam alakulása tekintetében szintén igencsak optimista álláspontot foglaltak el a költségvetés készítői. Az idei évre általuk várható 361 forint/euró érték után jövőre gyakorlatilag ugyanilyen nagyságú nominális árfolyamot, 360,9 forint/eurót prognosztizálnak. Adja magát a magyarázat: az irreálisan alacsonyra tervezett árfolyamértéket csak azért állították be így, hogy valahogy kijöjjön az adósság/GDP csökkenő pálya. A 2022-es költségvetési tervből az olvasható ki, hogy a kormány továbbra is az extenzív növekedést erőlteti magas beruházási rátával, túlzott mértékű állami szerepvállalással, felesleges beruházásokkal. Ez a növekedési pálya hosszú távon biztosan nem tartható fenn, de rövid távon is csak akkor, ha egyre több külső forrás kerül